Az iparági szervezet azt tartaja problémásnak, hogy a termékhamisítás és az internetes kalózkodást visszaszorítását célzó egyezményt az általa érintett civil szervezetek bevonása nélkül dolgozták ki. Az IVSZ szerint egyi lyen súlyú rendelkezés ratifikálása előtt elengedhetetlen a társadalmi egyeztetés, amelybe a magyar vállalkozásokat is be kell vonni annak érdekében, hogy a jogtulajdonosok és a tartalmakat közvetítő szolgáltatók érdekei egyformán érvényesüljenek abban.
Mint arról az [origo] korábban beszámolt, az ACTA-t Magyarország japán nagykövete január végén a miniszterelnök felhatalmazása alapján írta alá. A nemzetközi egyezmény támogatásáról az Igazságügyi Minisztérium (KIM) és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozott korábban, de aláírása ellenére az egyezmény nem lépett életbe.
Az IVSZ szerint a információs és kommunikációs szektor állítja elő a bruttó hazai össztermék tíz százalékát, és tagjai még a recesszió évében is 6-7 százalékos növekedést értek el. A szövetség azonban úgy tartja, hogy az ACTA rendelkezései a magyar startup-cégek tevékenységét kockáztatják életbe lépésük esetén. Az egyezményben foglaltak alapján ugyanis szándékolatlan jogsértés esetén is a tényleges kár mértékét jelentősen meghaladó összegű kártérítést kell fizetnie a cégeknek, amely teljesen ellehetetleníteni működésüket.