A táblagépek sikerére vagy bukására tette fel jövőjét a Microsoft saját tabletjének bemutatásával. A szoftvercég eddig csak más gyártók számítógépeihez árult szoftvereket, a Surface táblagépeket azonban a rivális Apple-höz hasonlóan saját maga fogja árusítani. A Microsoft nagy ötlete tulajdonképpen az, hogy olyan közel hozza egymáshoz a notebookokat és a táblagépeket, amennyire csak lehetséges. A ma bemutatott két Surface-eszköz közül a vékonyabb és könnyebb modell áll közelebb a táblagépekhez, Windows 8 Pro verzióját futtató társa inkább az ultrabookokkal mutat hasonlóságot.
Az egyik már igazi táblagép...
Miben tér el egymástól a két nagyon hasonló tablet? Az olcsóbbik modellben energiatakarékos, kevéssé melegedő, ugyanakkor limitált teljesítményre képes ARM processzorok működik, és a Windows RT nevű, kizárólag ilyen lapkákat tartalmazó, jellemzően táblagépeken futtatható operációs rendszer van rátelepítve. Mik ennek az előnyei? Az, hogy kisebb kapacitású akkumulátorról is hosszú üzemidőt biztosít, vékony és könnyű, így az iPad vonzó versenytársa lehet.
Hátrányai is vannak ennek a modellnek: ezen ugyanis nem egy teljes értékű Windows 8, hanem egy főként játékokra, videók nézegetésére, hírek olvasására szánt rendszer található, amelyen nem lehet hagyományos Windowsra készült programokat futtatni. Tehát a régi könyvelőprogram vagy az AutoCAD tervezőszoftver el sem indul az olcsóbb tableten, sőt adóbevallás készítésére sem alkalmas. A Windows RT-ben megtalálható lesz ugyan a korábbi verziókból ismert klasszikus felület, de ebből kizárólag az Internet Explorer böngésző és az Office programcsomag szoftverei lesznek elérhetők. A Microsoft közlése szerint ráadásul az egyszerűbb táblagép csak az USB 2.0-s szabvány támogatja, pedig ma már a jóval gyorsabb másolást biztosító 3.0-s meghajtók is minimális felárral megvásárolhatók.
A Windows RT és a Windows 8 között az új Metro-felület a kapcsolat: az alapvetően érintőképernyős felületre optimalizált, de egérrel is használható felület váltja fel a Start menüt az új Windowsban. Bár a felület kötelező jelenléte sok felhasználót felmérgesített, az tagadhatatlan, hogy a windowsos táblagépekre írt applikációk mindegyike futtatható lesz a hagyományos Windows 8-as számítógépeken, csak visszafelé kizárt a programok közötti átjárás. Ez gyakorlatilag olyan, mintha az Apple iPadjéhez készült szoftverek mindegyike alapból futna a cég Mac OS X-et futtató számítógépein.
...a másik még majdnem laptop
Teljes értékű Windows 8 csupán a drágábbik Surface gépen fut, ez azonban sokkal közelebb áll egy laptophoz, mint egy táblagéphez. Belsejében ugyanolyan Intel Core i5 lapka dolgozik, mint a mai tipikus notebookokban és ultrabookokban, ez viszont többet fogyaszt, nagyobb akkumulátort igényel az ARM-lapkánál, ami komoly hátrány. Nem csoda, hogy jóval vastagabb és nehezebb a másik modellnél: bár a Microsoft honlapján szereplő specifikációk nem véglegesek, egy ilyen "full extrás" táblagép jóval nehezebb lesz akár az iPadnél is, bár egy borsos árú minilaptopnál még így is mintegy fél kilóval könnyebb.
Ennek azonban előnyei is vannak: a Windows 8 Pro verzióját futtató gépre a hagyományos windowsos programok telepítése is lehetséges, egy ilyen tablet akár professzionális szoftverekkel és a régi Windowsokra készült játékokkal is elboldogul, valamint vállalati, rendszergazdák által menedzselt hálózatokba is ezzel lehet csak kapcsolódni. Érthetetlen módon csak ennél a modellnél szerepel az Apple új iPadjével összevethető minőségű, full-HD felbontású képernyő, a kisebbik tízcolos Surface tablet csak kisebb HD-ready felbontású kijelzőt kap. Pedig ennek az ég világon semmi értelme: miért kell rosszabb képminőséget látnia egy otthoni felhasználónak? Miért csak számára érhető el a gyors másolást biztosító USB 3.0 és a nagyobb háttértár? A rivális iPadnél nem diszkriminálják a vásárlókat hasonló módon.
A mindkét tablethez elérhető, beépített billentyűzetet is tartalmazó képernyőborítás jó ötletnek tűnik, hiszen segítségével egy asztal mellett ülve akár szakdolgozatot is lehet írni majd a Surface tableteken. Más kérdés, hogy ölben tartott gépnél ugyanez nem feltétlenül praktikus, hiszen a betűk és számok gombjai nem állnak majd olyan stabilan, mint egy hagyományos laptop esetében.
Csak olcsón lehet sikerük
A Microsoftnak fel kell készülnie arra, hogy első saját táblagépeit kezdetben ráfizetéssel kell árulnia: a Context elemzőcég szerint a cégnek az ötszáz dolláros lélektani határ alá kell áraznia minden olyan táblagépet, amelyet az iPad konkurenséül szán, hiszen annak legolcsóbb változata is négyszáz dollárba (itthon százhúszezer forintba) kerül. A Surface tabletek közül a drágábbik, erősebb modellről a Microsoft úgy nyilatkozott, hogy az az ultrabookok árkategóriájában indul majd versenybe, ez azonban akár nyolcszáz-ezer dolláros, vagyis kétszáz-kétszázötvenezer forintnak megfelelő árat is feltételez. A készülékeknek teljes Office kompatibilitást, Xbox kapcsolódást és stabil, jó minőségű alkalmazásokat kell ahhoz kínálniuk, hogy esélyük legyen a sikerre az elemzőcég szerint. Az viszont biztos, hogy a potenciális vevőket jócskán összezavarja majd, hogy a cég vékony és vastag tabletjei jelentősen eltérő tudással bírnak.
"Azt várjuk, hogy a Microsoft az Xboxszal kialakított stratégiát fogja követni, és annak ellenére szerez figyelmet és piaci részesedést, hogy a készülék eladásain veszteséget termel" - mondta Salman Chaundry, a Tabtimes című amerikai technológiai lapnak. A szakértő szerint a Microsoftnak arra is kell ügyelnie, hogy a gyártó partnerei elégedettek legyenek.
Carolina Milanesi, a Gartner piackutató cég elemzője még Chaundrynál is szkeptikusabban nyilatkozott. Szerinte a Microsoft márkanevét viselő tablet csupán arra jó, hogy a cég bemutathassa a hardvergyártóknak, hogy milyen minőségű eszközöket vár. Ehhez képest azonban nagyon nagy volt a Surface bemutatása körülötti csinnadratta.
Eddig mindig megbuktak a Microsoft tabletjei
A Microsoft több mint tíz éve kacérkodik a vékony, érintőkijelzős számítógépek gyártásával. Az eszközt hol tablet PC-nek, hol UMPC-nek, hol táblagépnek, hol Surface számítóasztalnak nevezték, és az volt a közös jellemzőjük, hogy sosem voltak igazán sikeresek. Legtöbbször a túl magas ár vagy a nem túl kényelmes használhatóság gátolta meg a sci-fibe illő eszközök elterjedését.
A 2001-ben még Bill Gates, a cég előző elnök-vezérigazgatója által bemutatott, még Windows XP-t futtató tablet PC-ről hosszú évek során nem sikerült elhitetni a vásárlók tömegével, hogy van értelme a mappává és laptoppá is hajtogatható gépnek. A masinának voltak fanatikus rajongói, néhány szakma képviselői tökéletesen be tudták építeni a munkájukba, de a többségnek az átlagos laptopnál drágább, felesleges funkciókkal rendelkező eszköznek tűntek csupán.
A Microsoft támogatta az Intel ultramobil PC (UMPC) kezdeményezését is, ami olyan sokoldalú, hordozható eszközöket ígért a felhasználóknak, amelyeket otthon dokkolni lehet és asztali PC-ként vagy a nappaliba telepített médialejátszóként lehet használni. Az eszközhöz csodálatos, fiatalos reklámfilmek készülek, olyanok, amelyekkel nyitott buliautókat és alkopop italokat is el lehet adni. A valóság azonban zordabb volt a reklámok által sugalmazottnál: a már Windows Vistát futtató kütyük lassúk voltak, akkumulátoruk egy szempillantás alatt merült le, kecses, hordozható okos eszköz helyett pedig inkább monitoros féltéglának érződtek.
A cég utolsó kudarcba fulladt kísérlete a Windows 7 kiadásakor történt. A rendszer már képes volt ugyan kezelni az érintéseket, ám a felületet igazából még egeres felhasználáshoz tervezték. A hardvergyártóknak sem sikerült felzárkózni az Apple-hez. A Windowst futtató tabletek, a szokásoknak megfelelően, lassabb, kevéssé vonzó és jellemzően drágább eszközök voltak, mint a konkurencia iPadje.