Száz éve született Alan Turing

Fiatal tudomány a számítástechnika, még akkor is ha a terület "ókori görögjeinek" számító, mechanikus számítógépeket tervezgető viktoriánus úriemberektől számítjuk a kezdetét. Mégis vannak már a területnek olyan nagy alakjai, mint Claude Shannon, aki kidolgozta az információelméletet 1948-ban és mint a brit Alan Turing, aki ma lenne százéves, és aki nélkül talán a számítógépeink sem léteznének.

A száz éve született Turingnak számtalan dolgot köszönhet az emberiség. A gépekkel mai napig teljesíthetetlen Turing-teszt a mesterséges intelligencia kutatóit inspirálta további munkára. A második világháború előtt leírt Turing-gép a számítógépek és algoritmusok olyan modellje, amely előremozdította a számítástechnikát és a matematikát is. Épített programozható számítógépeket, foglalkozott biomatematikával, legnagyobb tetteit azonban valószínűleg a Bletchley Parkban található brit kódtörő központban vitte végre. Alan Turing fejlesztette tovább a nácik Enigma rejtjelgépének üzeneteit feltörő mechanikus masinát abban a korban, amikor még a kódfejtést nem tartották egyértelműen matematikusi munkának.

A tudós szobra a Bletchley Parkban berendezett kódfejtőmúzeumban áll

A világháború elején a brit kódfejtők közé nem csak azzal lehetett bekerülni, ha az ember zseniális matematikus, korának egyik legjobb elméje volt. A kódtörés tudománya annyira fiatal volt, hogy több területről szedték össze azokat az embereket, akik előmozdíthatják a német üzenetek megfejtését. Sakknagymesterek, profi keresztrejtvényfejtők - még a Daily Telegraphban is jelentettek meg felhívást egy különösen nehéz keresztrejtvénnyel - és nyelvészprofesszorok is voltak a csapatban. A sokarcúsága miatt a kódfejtő szekció csak Golf, Sajt és Sakk Társaságként emlegette magát.

A Bombák, amelyek legyőzték Hitlert

Igazságtalan lenne úgy elmesélni az Enigma feltörésének történetét, hogy csak Alan Turing nevét említjük meg. A sztori a háború első áldozatává váló Lengyelországban kezdődött egy Marian Rejewski nevű kódfejtővel, aki a lengyelek kódhivatalában oldotta meg az első háromtárcsás Enigmák feltörését, valamint ő készített először mechanikus rejtjelfejtőt a géphez. Megoldása egészen addig használható volt, míg a németek be nem vezettek két további titkosítótárcsát. Ezzel birkózott meg Turing és csoportja.

Három tárcsa a gépben, kettő a szállítódobozban, így néz ki egy hadi Enigma

A kódtörőkre váró feladat óriási volt: a második világháborúban a németek naponta küldtek annyi rejtjeles üzenetet, mint amennyit az első világháború során összesen. És ezt a legjobb, szinte feltörhetetlen kódolással titkosították. Turingra és társaira várt a feladat, hogy a lengyelek által kidolgozott módszert továbbfejlesszék és iparszerűvé tegyék. A megoldást a Bomba nevű eszköz megépítése volt - a nevet is a lengyelektől vették kölcsön - amely fáradhatatlanul ketyegve megpróbálta kiszámolni, hogy aznap milyen titkosítókulccsal dolgoznak a német csapatok. A Bomba nem végzett teljes munkát, viszont a kulcs megtalálása lerövidítette az üzenetek feltöréséhez szükséges időt. A kulcs megszerzése után már csak egy-két védelmi beállítást kellett kitalálniuk az angol kódtörőknek.

Tudományágakat alapozott meg a szórakozott zseni

Bármennyire is a tweedzakós tudósok korában élt, Turing nagyon közel állt a külsejükre kevésbé adó hackerekhez. A hasonlóságra Rudy Rucker amerikai matematikaprofesszor és író mutatott rá blogjában Alan Hodges Turing életrajzából származó idézeteket használva. A matematikus a legkevésbé sem volt katonás alkat. A mindennapokban rettentő hibákat volt képes elkövetni, a német inváziótól félve például vagyonát két ezüstrúdba fektette, amelyeket olyan alapossággal rejtett el, hogy később maga sem találta meg őket. Egyik kollégája Shelleyhez, a költőhöz hasonlította Turingot, aki vegyészfelszerelés, elektromos eszközök, befejezetlen tanulmányok és savmarta bútorok közt élt.

Csak rekonstruált példány létezik a Bombából, az eredetit Churchill parancsára darabokra törték

A szórakozottsága mellett Turing kétségkívül zseni is volt: már a világháború előtt leírta 1936-os cikkében a Turing-gépnek nevezett automatát, amely a mai számítógépek vagy számítási algoritmusok modellje. A matematikus egy olyan gépet írt le, amely egy szalag felett mozog, író-olvasó fejjel és vezérlőrendszerrel rendelkezik. A fej mindig egy helyre tud mozogni, ahol vagy ír vagy olvas, illetve ennek függvényében változtatja a vezérlőegység állaptotát. Ezzel a modellel az összes formalizálható probléma modellezhető. Turing gondolatait már az első számítógépek építésekor is felhasználták, igaz nem mindegyik gép felelt meg tökéletesen a matematikus által lefektetett elveknek. Egy ilyen gép építésével maga a tudós is megpróbálkozott, ez volt a Pilot ACE, de köze volt a manchesteri egyetem számítástechnikai programjához is.

Mesterséges agyat szeretett volna

A tudós háború utáni munkásságához tartozik a szintén róla elnevezett Turing-teszt is. Ennek az a feladata, hogy egy gépezetről, mesterséges intelligenciáról megállapítsa, hogy képes-e gondolkodásra. A teszt során a két alany egy számítógép-terminálon keresztül beszélget a harmadik, kérdező szerepét betöltő személlyel úgy, hogy nem látják egymást. Az alanyok egyike gép, a másik ember, a teszt akkor sikeres, ha a kérdező nem tudja eldönteni melyik alany a gép. Turing a 2000-es évre várta a tesztet teljesítő első gép megjelenését, ám a mai napig nincs olyan program, amely teljesítené a tesztet. Az IKEA honlapjába beépített mesterséges intelligenciát azonban már kérdezgethetik a felhasználók bútorárakról, az iPhone-ba épített Siri szoftver pedig a szóból értve hajlandó átrendezni a meetingeket a naptárban.

Az elektromechanikus gépek átlátásához minimum zseninek kellett lenni

A Turing korai halálához vezető okok a matematikus szórakozottságában keresendők és abban, hogy az ötvenes évek Angliájában még büntetendőnek (nagyfokú szeméremsértésnek) tartották a homoszexualitást. Turing betörést jelentett be, és közben elejtette, hogy egy alkalmi kapcsolatának barátjára gyanakszik. Az elejtett megjegyzésből letartóztatás, vád és kémiai kasztrációt elrendelő ítélet lett. A brit kormány megvonta bizalmát a tudóstól, aki 1955-ben, negyvennégy évesen öngyilkos lett. A brit kódtörőiroda tevékenységét, az Enigma feltörésének történetét csupán 1974-ben hozták nyilvánosságra. A Turinggal szembeni méltatlan eljárásért a brit kormány nevében Gordon Brown kért bocsánatot 2009-ben egy internetes petíció nyomására.