Matek az alapja az internetnek is

Bonyolult matematikai modellek elvégzésének eredményeként jöhetett létre az internet, de ezek a telefonközpontok, és még az mp3 fájlok alapjai is. Az információelmélet nevű tudományág elsőként díjazott női kutatójával, Marton Katalinnal beszélgettünk arról, hogy miként működött a mai technológiát alapjait lefektető tudomány a vasfüggöny mögött. 

Az információelmélet a matematika egyik fiatalabb, csak a huszadik század közepe óta létező területe, amely az adattárolás és a hírközlés matematikai modellezésével foglalkozik. Az információelmélettel foglalkozó matematikusok által kidolgozott veszteséges tömörítés miatt tárolhatjuk a zenéinket mp3, fotóinkat pedig jpg fájlokban.

Az amerikai, magyar, és német kutatók által megalapozott, úgynevezett többfelhasználós információelmélet modelljeit a mobiltelefon-hálózatok kiépítésében és az internethez is használják ma. "A Shannon-díj zsűrije ugyan még nem hozta nyilvánosságra az indoklást, de valószínűleg a többfelhasználós információelmélet területen a hetvenes években végzett munkámért kaptam meg az elismerést" - mondta Marton Katalin, aki lakásában fogadta az [origo] munkatársait.

Matek az alapja az internetnek is

Az egyfelhasználós információelmélet esetében adott egy zajos csatorna, amelyen kódolás segítségével adatokat lehet átvinni egy bemenetről egy kimenetre. A terület azzal foglalkozik, hogy miként lehet ügyes kódolással egyszerre gyorssá es megbízhatóvá tenni az információ továbbítását.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

Tisztán matematikával foglalkozott Marton Katalin

A hetvenegy éves magyar kutató által kutatott többfelhasználós ág több modellt tartalmaz: eltérhet a bemenetek és kimenetek száma, lehet például olyan helyzet, ahol egy egybemenetű és kétkimenetű csatornán kell két felhasználóhoz egymástól független adatokat eljuttatni.

Amerikában és a Szovjetunióban is élt

A magyar matematikusnak alkalma nyílt tapasztalatokat szerezni a szovjetunióbeli és az amerikai munkáról is - mondta az [origo]-nak. A hatvanas évek legvégén a moszkvai Információtovábbítási Kutatóintézetben dolgozhatott - Marton Katalin magas színvonalú helyként írta le a moszkvai intézetet, ahol világhírű tudósok dolgoztak.

"Mire én oda kerültem, már nagyon sikeresen művelték ezt a területet a Szovjetunióban. Azt hiszem, hogy az információelméletet külön nem karolták fel, csak elvetették azt az ostobaságot, hogy az valamiféle burzsoá tudomány." A moszkvai intézetben született szakcikkek angolul is megjelentek, és a külföldi elméleti matematikai eredmények is eljutottak az országba. Viszont szovjet kutatóknak ebben az időben szinte lehetetlen volt nyugatra eljutniuk. Magyarországról is nehéz volt, de nem lehetetlen.

Kis kutatócsoport dolgozott az Akadémián

Hazánkban a hetvenes évektől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézetében (ma Rényi Intézet) volt egy információelméleti csoport négy-öt taggal, amelyet a szintén Shannon-díjas Csiszár Imre vezetett, aki még 1996-ban kapta meg ezt a díjat. "A többfelhasználós modellekkel hárman foglalkoztunk ebben a csoportban" - mondta Marton Katalin.

Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az internet és a mobilhálózatok tervezői is meríthettek Marton Katalin munkáiból

Az információelmélet rendszertani helye azonban nem egyértelmű: "Amerikában nem tiszta matematikaként fogják fel az információelméletet, hanem inkább a mérnöki tudományokhoz tartozik. Én viszont csak matematikai kérdésekkel foglalkoztam" - emlékezett vissza Marton Katalin, aki a nyolcvanas években a rangos amerikai műszaki egyetemen, az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) vendégeskedett.

Nem maradt kint Amerikában

Bár az amerikaiak is dolgoztak - igaz, gyakorlatorientáltabban - többfelhasználós rendszereken, az ottani munkába már nem sikerült bekapcsolódnia a magyar matematikusnak. "Így utólag nagyon sajnálom. Később azonban sikerült együttműködést kialakítanom egy amerikai kutatóval" - mondta a matematikus. A nyolcvanas években foglalkozott a gondolattal Marton Katalin, hogy külföldön dolgozzon, ám nem mert belekezdeni, attól félve, hogy külföldön nem boldogulna.

Fotó: Magócsi Márton [origo]

A mai napig dolgozik elméleti kérdéseken

Marton Katalin magyarként másodikként, nőként pedig világelsőként kapta meg a Shannon-díjat. A matematikus szerint a nőkkel szembeni eltérő társadalmi elvárások, de akár genetikai különbségek is tehetnek arról, hogy a nők természettudományos teljesítménye alatta marad a férfiakénak. "Úgy gondolom, hogy a mostani megoszlás erősen változni fog, de még így sem vagyok biztos abban, hogy valaha is ugyanolyan teljesítményt nyújtanak a nők, mint a férfiak" - mondta Marton Katalin. Ha kisebb számban is, de akadnak remek női természettudósok. Marton Marie Curie-t és a matematika tudományát előremozdító Szofja Kovalevszkaját említette példaként.

A Shannon-díjat az IEEE nemzetközi mérnöktársaság a jövő nyáron Isztambulban tartandó információelméleti szimpóziumán fogják átadni, ahol Marton Katalin is előad majd.