Kilóg-e a műláb az olimpiáról?

Először áll rajthoz olimpián egy műlábas futó: Oscar Pistorius néhány nap múlva a 400 méteres síkfutásban indul. Nagy vita zajlik azon, hogy protézisei valóban előnyt jelentenek-e számára, és sokak szerint az sem egyértelmű, hogy műtaggal rendelkező sportolónak van-e helye az olimpián.

"Úgy nőttem fel, hogy nem érzékeltették velem, hogy fogyatékos vagyok. Csak akkor került szóba, hogy nincs lábam, amikor reggel öltözködtünk, és a testvéremnek mondták, hogy húzzon cipőt, nekem meg azt, hogy csatoljam fel a műlábam" - mondta tavaly az [origo]-nak Oscar Pistorius, az első művégtaggal rendelkező sportoló, aki kvalifikálta magát a Londoni Olimpiai Játékokra és szombaton a rajtvonalhoz áll az atlétikapályán.

A gyártó szerint a műláb gyengébb, mint az ép láb

Pistorius 2004-óta az Ossur cég Flex-Foot Cheetah nevű karbonszálas eszközével versenyez. A cég szerint ezt kifejezetten sportolók számára fejlesztették úgy, hogy ugyanolyan mozgást tegyen lehetővé viselőjének, mint egy természetes láb. Az izlandi gyártó honlapja szerint az egyenként 512 grammos protézis nem képes akkora teljesítményre, mint egy természetes láb, azonban mióta Pistorius az egészséges sportolók versenyein való indulásra feljogosító eredményeket ér el, a szakmát és a tudósokat komolyan foglalkoztatja, hogy mit ér a sportpályán a műláb.

szólj hozzá: Pistorius a világbajnokság elődöntőjében

Pistorius a tavalyi Atlétikai Világbajnokság elődöntőjében

Pekingben még nem indulhatott volna

A 25 éves sportoló először 2007-ben futott együtt nemzetközi versenyen nem fogyatékkal élőkkel. A római Golden Gala "B" futamában lett második 400 méteres síkfutásban 46,90 másodperces eredménnyel. Ezt követően a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) előzetes hatástalumányok nélkül eltiltotta az ép végtagokkal rendelkező atléták versenyein való indulástól, mondván "nem megengedett bármilyen technikai eszköz, rugók, kerekek vagy más elemek, amelyeket a többi versenyző nem használ".

Hogy kivizsgálják, jár-e bármilyen előnnyel a lábprotézis használata, meghívták Pistoriust a Colognai Egyetemre, ahol két nap után Peter Brüggermann professzor azt a jelentést adta le az IAAF-nek, hogy a műlábas sportoló végtagja mozgatásához huszonöt százalékkal kevesebb energiát használ, mint akinek ép lába van. Összességében pedig a végsebesség elérése után harminc százalékkal kevesebb energiát emészt testének a mozgásban tartása. Erre hivatkozva az IAAF külön a dél-afrikai sportolót is eltiltotta a pekingi olimpián való indulástól.

Mindenki másképp fut

Azóta egy kutatócsoport újra megvizsgálta Pistorius mozgását. Peter Weyland futásra szakosodott fiziológus, Rodger Kram biomechanika kutató és Hugh Herr protézises lábbal rendelkező biofiziológus több hónapos megfigyelés és tesztelés után a The Journal of Applied Psysiology nevű szaklapban publikálták eredményeiket. Ezek szerint Pistorius "fiziológiailag ugyanolyan, viszont mechanikailag különböző a több futótól. Az oxigénfelvétele megegyezik, mozgásakooordinációja viszont eltér a többiekétől" - írták, viszont hozzátették, hogy mozgás szempontjából szinte nincs két ugyanolyan ember, mert mindenki az adottságaihoz képest alakítja ki mozgását úgy, hogy az a leggazdaságosabb legyen.

A kutatócsapat tanulmányai perdöntőnek bizonyultak, mivel Pistorius ezekre hivatkozva fellebbezett a Svájci Sportbíróságon, ahol végül eredményei alapján adtak helyt kérésének, és azonnali hatállyal felfüggesztették az IAAF korábbi döntését.

Oscar Pistorius

A bíróság érvelése szerint a korábbi, Brüggermann-féle tesztek nem voltak elég átfogóak, mert csak azt vizsgálták, amikor a sportoló már eléri úgynevezett utazósebességét a versenyen. Pedig további fontos szempont a rajtolás, gyorsulás, kanyarodás, amelyek figyelembe vétele mellett Pistoriusnak nem származik előnye művégtagjaiból.

Nem szerették volna, ha beválogatják

A bürokratikus akadályok elhárulása után azonban a sprinter nem tudott sem "A", se "B" szintet teljesíteni a pekingi játékokra. Az egyéni versenyzésen kívül váltóban még mindig indulhatott volna, de hogy ezt elkerüljék, Pierre Weiss IAAF-titkár azt nyilatkozta, hogy "biztonsági okokból, a sérülések elkerülések miatt jobb lenne, ha nem válogatnák be Pistoriust a 4x400 méteres csapatba. A sprinter végül valóban nem került be a váltóba, de azért, mert hazájában volt négy olyan atléta, aki jobb időeredménnyel rendelkezett nála.

szólj hozzá: Tesztfutás a Rice Egyetemen

A műlábas futás részleteinek vizsgálata

A Peking utáni években Pistorius sokat fejlődött, 2011. július 19-én az olaszországi Lignanoban 45.07 másodperces egyéni csúcsot ért el, amivel teljesítette az Atlétikai Világbajnokság és az olimpia "A" szintjét is. Az olimpiára pedig beválogatták Dél-Afrika 4x400-as váltójába is, így nemcsak egyéniben fog rajhoz állni Londonban. Első futása augusztus 4-én 11:35-től lesz.

Valójában azt sem tudják, hogy futnak

A tanulmányok szerzői között sincs azonban teljes egyetértés. Weyland szerint Pistorius műlábainak köszönhetően úgy képes mozogni, ahogy más sportolók nem, és ez előnyt jelenthet neki, bár konkrétan még nem tudni, hogy pontosan mennyit. Ugyanakkor Rodger Kram úgy véli, hogy a karbonszálakból felépülő protézis könnyűsége hátrányt is jelent, hiszen nem lehet olyan nagy erőkifejtéssel a földhöz nyomni, mint egy kétszer nehezebb természetes lábat. Hogy versenyben tudjon maradni, a sportolónak sokkal több energiára van szüksége, mint ép társainak. Weyland szerint viszont ez csak a rajtolásnál jelenthet hátrányt, ami az utazósebesség felvétele után már kiegyenlítődhet.

Pistorius edzés közben

Jim Martin, az Utahi Egyetem kutatója szerint a lábak fáradása lassítja az atlétákat, viszont Pistorius lábai csak térdőt felfelé, tehát vagyis félig olyanok, mint a többi versenyzőé. Martin úgy gondolja, hogy ha a 400 méteres síkfutás mondjuk 600 méterig tartana, akkor simán Pistorius lenne a világcsúcstartó. Alena Grabowski vezetésével az MIT-n folytatott másfél éves kutatás ugyanakkor azzal az eredménnyel zárult, hogy semmilyen előnyt nem jelent az a típusú lábprotézis, amit Pistorius is használ. Jesus Dapena, az Indianai Egyetem oktatója viszont új szintre helyezte a vitát azzal a kijelentésével, miszerint "valójában nem ismerjük pontosan a futás mechanikáját", így az egészséges és protézises atléták összehasonlítása eleve nem zárulhat objektív és fair eredménnyel.

A műláb beláthatatlan következményei

Ivo van Hilvoorde, az Amszterdami Egyetem sportfilozófusa szerint az eset arra a fontos kérdésre hívja fel a figyelmet, hogy egészséges és megváltozott képességű emberek között dinamikusan változnak a határok, amelyek idővel akár el is mosódhatnak. "Eddig úgy gondolkodtunk, hogy a valamilyen testi fogyatékossággal élők kevesebbek az egészségeseknél, viszont észre kell vennünk, hogy ez talán mégsincs így" - mondta a filozófus.

Michael Johnson, a 400 méteres síkfutás világcsúcstartója szerint Pistoriusnak nem kellene rajthoz állni az ép testtel rendelkezők versenyén. Johnson szerint egyrészt azért, mert még mindig nem tisztázott, hogy a műláb mennyire előnyös, másrészt szerinte beláthatatlan következményei lennének annak, ha a dél-afrikai például megdöntené a világrekordot, vagy akár másodpercekkel túlszárnyalná azt. Johnson szerint egy olyan helyzetben, ahol a protézises előnyt jelentene egy sportolónak, nem elképzelhetetlen, hogy az egyébként egészséges versenyzők is művégtagokat szeretnének.

"Mindenképpen elismerése méltó, hogy Pistorius műtaggal is képes olyan teljesítményt nyújtani, mint egészséges társai. Szereplése felhívja az emberek figyelmét arra, hogy egy megváltozott képességű sportoló teljesítménye, felkészülése mögött is ugyanolyan profizmus van, mint a többiek esetében" - mondta az [origo]-nak Gömöri Zsolt, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke. Ugyanakkor Gömöri szerint ezzel a sport veszélyes területre lépett, ugyanis nem látszik, hol a vége a mechanikai segédeszközök, protézisek engedélyezésének az ép versenyzők között. Gömöri szerint a nemzetközi szövetségek komolyan odafigyelnek a biológiai segédeszközökre (dopping), viszont a mechanikai eszközök még új területnek számítanak nekik is. Az elnök szerint meg kellene hagyni az olimpiát és a paralimpiát két külön eseménynek, a sportolók felkészülésének azonos támogatásával.