Kínlódik a Facebook gyilkosa

Sokan a legnagyobb közösségi oldal kihívójaként tekintettek a Diasporára, ami az alulról szerveződő közösségi oldal példája lett volna. Bár az alulról szerveződés folytatódik, a közösségi hálózatnak továbbra sincs komoly felhasználói bázisa, így úgy tűnik, a Facebookot a jelen technológiai viszonyai között senki sem tudja lenyomni.

Az emberek kezébe adták az irányítást a legnagyobb, eddig is nyílt forráskódú alapokon és központi szerver nélkül működő közösségi oldal, a Diaspora alapítói. Ezzel a lépéssel a fejlesztés irányítását engedték át a közösségnek: egy kattintással bárki indíthat szervert, amit hozzákapcsolhat a már működő szerverek hálózatához - olvasható a Diaspora hivatalos blogján.

A Facebookból kiábrándultakat akarták elcsábítani

Két évvel ezelőtt négy New York-i egyetemista azért indította el az oldalt, hogy a Facebook adatvédelmi kezeléséből kiábrándult embereknek nyújtson egy olyan felhasználói felületet, ahol a saját kezükben vannak a saját adataik, és nem adják el azokat marketingcélok érdekében. Az egyetemisták a Kickstarter közösségi pénzgyűjtő oldalon keresztül próbáltak pénzt szerezni, tízezer dollár volt a céljuk, de végül hatezer felajánlónak köszönhetően kétszázezer dolláros kezdőtőke jött össze az induláshoz. Az adakozók között volt a Facebookot alapító Mark Zuckerberg is, aki azzal indokolta lépését, hogy minden jó ötletet szívesen támogat. Felajánlása egyben azt is jelentheti, hogy bár sok helyen Facebook-gyilkosnak kiáltották ki a Diasporát, nincs benne akkora - elsősorban üzleti - potenciál, hogy veszélyt jelentsen a lassan egymilliárd regisztrált felhasználóval rendelkező óriásszolgáltatásra.

Ahhoz képest, hogy az adatvédelmi kérdések nem vonzanak tömegeket, gyorsan nőtt eddig a Diaspora használóinak tábora. A hálózat jelenleg négyszázezer regisztrált felhasználóval rendelkezik, ötven nyelvre fordították le a kezelőfelületét, és világszerte több száz programozó dolgozik azon önszántából, hogy minél jobb és biztonságosabb legyen a rendszer. A cél az, hogy soha se kelljen eladniuk "közösségi életüket nagyvállalatoknak". Csakhogy a korábbi alfa-tesztverzió nyilvánossá tételekor hemzsegtek forráskódjában a hibák, ami azt is jelentette, hogy elemzők szerint nagyon könnyen lehetett felhasználói profilokat lopni vagy feltörni - számolt be erről korábban az [origo].

Egyelőre kitartanak a felhasználók a Facebook mellett

Úgy tűnik, elfogyott a Diaspora tőkéje

A Diasporát egyébként a Facebook tökéletes ellentéteként tartják számon. Az alternatív közösségi hálózat ugyanis teljesen hirdetésmentes, felajánlásokból tartja fenn magát, a nem regisztráltak számára pedig semmilyen információt nem enged láttatni. Míg a Facebookon elvileg tiltott az álnév használata, a Diaspora működtetői kifejezetten javasolják ezt.

"A Diaspora nyitását én inkább úgy értelmezem, hogy elfogytak az oldal mögött álló tartalékok. Ahhoz képest, hogy a szájt mennyire felkapott volt indulásakor, és milyen jó marketingje volt, szinte egyáltalán nem indult be az oldal" - mondta az [origo]-nak Dobó Mátyás internetes kommunikációs szakértő. Dobó szerint ahhoz, hogy a nyílt forráskódú projektek hosszú távon működni tudjanak, nem árt, ha van egy kapitalista szemlélettel működő vállalati tőkeháttér. "A Linuxról is tudott, hogy nagyon komoly cégek álltak mögötte, akik szervereket és egyéb infrastrukturális feltételeket adtak. Persze van olyan szolgáltatás, amely koncentrált pénzügyi háttér nélkül is tud működni, erre jó példa a Wikipédia" - véli a szakember.

Az embereket nem zavarják a visszaélések

Míg a Diaspora korábban említett rendszerhibáit elméletileg kijavították, és már nem lehet a szájtról adatokat halászni, addig a Facebook egyre sűrűbben egyre több adatvédelmi konfliktusba keveredik tagjaival. Tegnap derült ki, hogy a felhasználók számára releváns információkat száműzött apróbetűs részekbe, így például egy alkalmazás engedélyezésénél az emberek szeme előtt kiemelt helyen csak annyi villant fel, hogy alapvető információkhoz fog hozzáférni az app. A részletek csak akkor jelennek meg, ha egy kis kérdőjelre ráhúzzák a kurzort: név, születési idő, nem, kapcsolatok és hasonlóan infók, amelyek valóban alapvetőek, de korábban első ránézésre is egyértelműen látszottak.

Dobó Mátyás szerint ezek az adatvédelmi problémák nem veszélyeztetik a Facebook jövőjét. "Vannak visszaélések, de nem olyan szintűek, hogy ezek miatt tömegesen hagynák el az oldalt a felhasználók. Az emberek többségét nem érdeklik ezek az apró adatkiszivárogtatások" - mondta a szakember, aki szerint a jelen technológiai fejlettsége mellett nem lehet lenyomni a Facebookot.