Origo három forintért

Kazettáról és bakelitről hallgattunk zenét, újra átéltük a filmes fényképezés drákói korlátait, modemen interneteztünk. Akinek van hozzá idegrendszere, megnézheti az erről készült videónkat is.

Egy korábbi cikkünk után több, általunk halálra ítélt retrókütyü védelmében rengeteg levelet kaptunk olvasóinktól, ezért elhatároztuk, a gyakorlatban teszteljük, mennyire életképesek napjainkban a múltbéli technológiák.

Percenként három forintért netezhet modemen

Három forint megnyitni este az [origo]-t, és majdnem egy tízest kell kifizetni a lassabban betöltődő Facebook címlapjáért, ha az ember betárcsázós modemen próbál internetezni. A T-Home-nál a nappali percdíj öt forintra emelkedik, de csúcsidőben még így is meg lehet úszni húsz forintból a facebookozást, ha valakit nem zavar a lassú működés.

A múlt internetjét az egyetlen olyan ismerősünk lakásában próbáltuk ki, ahol még hagyományos vonalas telefon is működik. A kapcsolatfelvételt kipróbáltuk újabb, kábelnetes telefonnal felszerelt lakásban is, de ott nem sikerült. A T-Home Nyílt Internet csomagjának oldalán elérhető behívószámmal és jelszóval gyorsan kapcsolódhattunk az internethez, csupán félpercnyi modemfüttyöt kellett végighallgatnunk - bár a legolcsóbb, Minimál díjcsomaggal a betárcsázós internet nem elérhető.

Élje át újra videónkon a betárcsázós internetezést!

Meglepő módon a modemes internetezés nem volt annyira lassú, mint amilyennek emlékeink szerint lennie kellett volna, bár a jókora méretűre hízott honlapok betöltődése idegtépően lassan zajlik. A Wikipédia Magyarország szócikke ötven másodperc alatt megjelent, ezután már csak a képekre kellett várni egy keveset. Az [origo] címlapját egy perc után nyitotta a böngésző, a képekre azonban itt tovább kellett várni, a reklámok letöltődéséhez pedig nem is volt türelmünk. A Gmail fél perc alatt betöltődött a böngészőben, igaz, a megnyitott levelekre további 10-20 másodperceket kellett várni. Komfortosnak már nem neveznénk a modemes netet; egy-egy oldal betöltésére alkalmas, de a szélessávú net mellett megszokott böngészőfülekkel való zsonglőrködéshez kevés a modem által biztosított sávszélesség.

Életképes-e a betárcsázós internet 2012-ben? Nyaraláskor talán még alkalmas a levelek megnézésére a technológia, ha van a laptopban modem, és a környéken sehol nincs mobilnet, de a mindennapi használatból kiöregedett. A Magyar Telekomnál kérdésünkre elmondták, Magyarországon néhány ezer előfizetője van a betárcsázós internetnek, akik a részben más megoldások által le nem fedett területeken élők, részben a bankkártyaterminálok működtetői közül kerülnek ki.

Kazettán már csak mulatóst

A magyar kazettakiadás fényes évei a távoli múltba vesznek, manapság csak a nótaénekesek készítenek ilyesmit saját kiadásban, néhány tucat darabos szériákban - mondta az [origo]-nak Kitzinger Dávid, az Artisjus internetes szolgáltatásokért felelős vezetője. A lagzizenében utazó énekeseken túl legutoljára a Recorder zenei magazin kereste meg a szerzőijog-védő szervezetet, amely a lap születésnapjára adott ki limitált példányszámú mixkazettát, új albumokat azonban ezen a médiumon nem lehet venni.

Hasonló helyzetben van a hanglemezkiadás is: itthon csupán három kiadó foglalkozik bakelitekkel, bár létezik vállalkozás, ahol bármilyen bevitt adathordozót képesek bakelitre felvinni, akár a karaokézás során felvett dalokat is. Virágzó használtpiaca van azonban mindkét hanghordozónak ma is: kazettát csak néhány, bakelitlemezt viszont elég sok üzletben lehet találni. Az aukciós oldalakra felnézve akár igazi ritkaságokat is lehet találni. Alternatív zenekarok bontatlan albumait, amelyeket rég megszűnt kiadók adtak ki, vagy máig létező bandák korai, promóciós példányként osztogatott lemezeit is beszerezheti, aki szemfüles.

Készülnek még lemezek, de kis példányszámban

Újonnan sehol sem lehet kazettás walkmant vásárolni, hifiberendezésből azonban még most is van magnóval felszerelt típus, bár a választék szűk. Az egyik hazai hifikereskedésben az [origo]-nak mutattak tökéletes hangzású, hangszalagról szóló zenét, de ilyen minőségre nem egyszerű szert tenni. Bakelitlemez-játszóból lehet venni olcsó, USB-s típusokat, ezekkel digitalizálhatóak a régi felvételek, illetve a PC-hez kapcsolt hangfalon hallgathatók. Továbbra is kaphatók új lemezjátszók, a mai hifitornyok többségét azonban nem szerelik fel olyan előerősítővel (phono funkció), amely lehetővé tenné használatukat. Egy régi modellt viszont bagóért megvehet bárki, aki a sercegős hangzásra vágyik.

Életképesek-e az analóg hanghordozók 2012-ben? A kazetta már semmiképp, legfeljebb az audiofil minőségű szalagok birtokosainak, a lemezjátszó azonban még bőven díszítheti a hangzás szerelmeseinek nappalijait.

A filmrajongók még néznek videokazettát

Hatezer videokazetta nézett velünk farkasszemet a James Dean Filmkölcsönzőben, és abban a pillanatban elhittük, a videózás nem is retró. Újabb címek már évek óta nem jönnek ki kazettán: utoljára valamelyik Disney-mesének jelent meg VHS-kiadása 2005 tájékán, azóta a kiadók is letettek a DVD által leváltott formátumról. Míg a bakelitlemeznek vannak rajongói, VHS-t főleg azért kölcsönöznek az emberek, mert a megtekinteni vágyott filmnek nincs DVD vagy Blu-ray kiadása. Ilyen alkotásból még megdöbbentően sok van, például a Jó, a rossz és a csúf, David Lynch Radírfeje vagy számos magyar művészfilm. Egy olvasónk jelezte, még mindig használ videokazettát műsorok felvételére és újranézésére, ez azonban már csak analóg tévével lehetséges, a beltéri egységet használó digitális kábeltévékkel a megoldás nem kompatibilis.

Életképes-e a VHS-kazetta 2012-ben? A videokazettát még a VHS-korszak egyik fontos beszerzőhelyének számító tékában is tetszhalottnak tartják, viszont amíg lesznek filmek, amelyek nem érhetők el optikai lemezen, addig nem tűnnek el a polcokról a szalagok. A VHS-rendszer konkurensének számító, jobb képminőséget biztosító Betacamot pedig még mindig használják világszerte tévécsatornáknál.

Nem érdemes hibázni a filmes fotózásnál

Nem számít olcsó hobbinak a filmes fotózás: egy tekercs 36 kockás, színes vagy fekete-fehér filmért egy-kétezer forintot is elkérnek, a márkás nyersanyag ennek többszörösébe kerülhet. Analóg fotólaborok jelenleg is üzemelnek, így az amatőr fotósoknak nem kell a fürdőszoba magányában, vörös fénynél előhívással foglalatoskodniuk. A Soós Fotó nevű cégnél például arra is van lehetőség, hogy papírkép helyett nagy felbontásban (7 megapixel) beszkennelt fényképeket kapjon kézhez a megrendelő.

Néhány ezer forintért megvehető a Canon QL19-es

A digitális mellé filmes távmérős gépet vásárló ismerősünk a második tekercs ellövése után kezdett átszokni a filmes gondolkodásra: többet komponálta a képeket, hogy a szűkös 36 képes keretből minél kevesebbet rontson el. Ismerősünk a filmes fotózást kísérletezésnek, tanulásnak és játéknak tartja, aminek az a kihívása, hogy minden gépet valamennyire újra kell tanulni.

Előhívás után derül ki, hogyan sikerült a kép (a fotó a fenti QL19-cel készült)

Életképes-e a filmes fotózás 2012-ben? A filmes fotózás egyszerre olcsó és drága hobbi. Az elmúlt ötven év bármelyik vonzó, izgalmas, különleges kameráját és optikáját be lehet szerezni jutányos áron. Olyan kísérletezési és gyűjtési lehetőséget kínál, amit a digitális fényképezés vagy a mobilos fotózás nem. Az egy-kétezer forintos filmek, a tekercsenként több mint kétezer forintos előhívás és digitalizálás miatt azonban a fotós kétszer is meggondolja, hogy miről készítene képet. Lehet, hogy ez nem is baj.