A legtöbb gyerekkönyv néhány oldalát megnézve kideríthető, mikor írhatták: duplán igaz ez a kisiskolásoknak szánt gyermeklexikonra, az Ablak-zsiráf-ra, amely már a borítójával elárulja magát. A hetvenes évek gyerekei zölden olvasták, a nyolcvanasokban kopott lila volt a színe, a rendszerváltozás után pirossá változott, a kétezres évek után pedig lila és kék kiadása készült.
A borító színe mellett a könyv tartalma is változott. Nem csak Lenin, a szocializmus és az úttörő kifejezés került ki a rendszerváltozás után, hanem az illusztrációk is megváltoztak, belekerültek a korábbi évtized kiadásai óta elterjedt tárgyak - derül ki az elmúlt harminc év Ablak-zsiráf-jainak átlapozásával.
Átlagosan tízévente változik az Ablak-zsiráf tartalma
Hogy a nosztalgiázás és a rácsodálkozás még izgalmasabb legyen, arra kérjük az olvasót, hogy vegyen maga elé egy darab papírt, vagy nyisson meg egy új szöveges dokumentumot, és próbálja egyszerűen, egy hétéves számára is érhetően definiálni az alábbi fogalmakat: számítógép, mobiltelefon és játékkonzol. A szövegnek nem a szó egyszerűsített definícióját kell adnia, hanem a gyermek számára ismerős alaphelyzetet - magyarázta el az [origo]-nak Dian Viktória, a gyermeklexikont megjelentető Móra Kiadó főszerkesztő-helyettese.
De miért nincs benne a játékkonzol?
Mégis vannak szavak, amelyekről azt érezzük, hogy az Ablak-zsiráf-ban lenne a helyük, annyira részei a mindennapoknak. Felnőtt fejjel nehéz felfogni, hogy a gyermeklexikon nem törekszik teljességre. Hogyan férne bele a világ egy-kétszáz oldalba, az ablak és a zsiráf közé? - kérdezett vissza egy kérdésünkre Fischer Eszter, a könyvet felújító gyermekpszichológus. A szakember elmondta, hogy a könyvben szereplő szavak és fogalmak kiválasztása majdnem önkényes, a szerzők ízlését tükrözi, és csak az a kritérium velük szemben, hogy a kötetben kizárólag fontos dolgokról essen szó.
Az űrhajózás a hetvenes években és ma is izgalmas téma volt
A modern technológia nem marad ki teljesen az Ablak-zsiráf-ból. A legújabb kiadásban már szerepel az internet, a gyermekek elolvashatják, hogy Balázs apja "a családjával interneten tartotta a kapcsolatot: beszélgettek, chateltek, fényképeket küldtek egymásnak". A tárcsás telefon mellett megjelent a mobil is, sőt még arra is kitér a szöveg, hogy az SMS-ezés mellett filmezni és zenét hallgatni is lehet a modern készülékeken. A hetvenes-nyolcvanas évek kiadásainak bányászai helyett pedig megjelentek az informatikusok, programozók.
Mintha a felnőttel beszélne
Nem véletlen, hogy gyermekpszichológus kellett az Ablak-zsiráf frissítéséhez. Már az első, Mérei Ferenc és V. Binét Ágnes által jegyzett verzió is fejlődés-lélektani kutatásokra alapozva készült. A szöveg lényege, hogy élményszerű legyen. "Nem törekszik teljességre, pontosságra, hanem csak valami érdekeset mond az adott fogalomról. Olyan, mintha egy felnőtt beszélgetne a gyerekkel, aki számra megragadható részleteket mesél arról, ami éppen szóba jön. Nem mindent, nem is biztos, hogy a leglényegesebbet, de mindenképpen valami olyat, ami érdekes, ami megragadja a gyerek fantáziáját, és ami továbbgondolkodásra készteti" - mondta Fischer Eszter.
Okostelefon még nincs, a mobil viszont már megjelent az új kiadásban
A szövegnek beilleszthetőnek kell lennie a gyermek életébe, akinek a könyvet olvasva éreznie kell, hogy köze van a világhoz. Sok olyan mondat is van, ami már meglévő tudást ismétel újra - mondta a szakpszichológus. Ez önbizalmat és örömet ad, jelzi, hogy már sokat tud a gyerek, másrészt elmélyíti a meglévő tudást. Az Ablak-zsiráf azt mondja a gyermeknek, hogy a világ tele van tudni érdemes, érdekes dolgokkal, akár olyanokkal is, amiknek a tudása nem hajt közvetlen hasznot.
Az úttörőknek menniük kellett
A gyermeklexikon legnagyobb változásai a kilencvenes évek elején történtek. Ekkor jött a világoslila kiadás helyett piros színű. K. Lukács Kató rajzait Szecskó Tamás grafikái váltották, ezek találhatók meg a legújabb kiadásban is. Nagy változások voltak a szócikkek között is. "Úttörőtlenítettük az Ablak-zsiráf-ot, a szocializmus paneljeit a demokratikus berendezkedés alapfogalmai váltották fel" - mondta Dian Viktóra.
Komoly átalakuláson ment át a rendőr szócikk illusztrációja
Az átdolgozásokat mindig a borító színének megváltozása jelzi a gyerekek és a pedagógusok felé. Jellemzően szín szerint is keresik a könyvet. A kiadó nem kap javaslatokat, hogy milyen új szócikkek kerüljenek be a kötetbe, sőt, a tanárok még így is sokallják a változásokat. Sok iskolában még ma is a piros színű, kilencvenes évekbeli Ablak-zsiráf-ot kérik a pedagógusok - mondta Dian.
Postai levél helyett e-mailezünk
Az újabb kiadású Ablak-zsiráf nem csak azzal lett korszerűbb, hogy belekerült a programozó vagy eltűnt Lenin. "A mű alapkoncepciójába tartozik, hogy olyasmivel foglalkozzon, ami a gyerek mindennapjaiban fontos. Igen sok szócikkben esett szó a postáról, a különböző típusú levelekről, levelezőlapokról. Ezen nyilvánvalóan változtatni kellett, nemcsak azért, mert a bélyeg ára változik, hanem mert a levél, levelezőlap jelentősége gyakorlatilag megszűnt" - mondta Fischer Eszter. A pszichológus szerint a könyv lényege, hogy összeegyeztethető legyen a gyerek mindennapi tapasztalataival.
A kikopó fogalmak mellett a túl gyorsan változó dolgokra kell figyelni a szerkesztés során. "Többször is megesett, hogy a következő kiadásból pont az előzőbe általam berakott címszavakat kellett kivenni, mert éppen ezek avultak el a leginkább. Ilyen volt például a fax. Ezért ma már inkább az általános, értelmező szótár funkcióra koncentrálnék, nem a gyorsan változó technikai újdonságokra" - mondta Fischer Eszter. Az Ablak-zsiráf 2012-es kiadásában az internet már biztosan benne van, és egy fél mondat a számítógépes játékokat is említi. Tíz évre előre pedig talán mi sem mernénk megmondani, mi lesz fontos egy elsősnek.