Alig hét évre volt szükség ahhoz, hogy a térkép szó jelentése átalakuljon. A spirálgerincű autósatlasz helyét a GPS és az okostelefon vette át, a világatlasz otthoni bámulása helyett pedig a Google Földet nézik az emberek a számítógépen.
A lényegi változást nem a digitalizáció hozta el: a Google Térkép 2005-ös megjelenése előtt is léteztek digitális térképszolgáltatások. Kinyomtatható útvonalat a Michelin gumigyártó által üzemeltetett ViaMichelin oldalon lehetett tervezni, az internetes térképek pedig kis képekből összelegózott, lassan görgethető oldalak voltak.
Ma már a térkép is tanulja az embert
Az ember és a térkép viszonyát a kétirányú kommunikáció alakította át: ma már nemcsak az ember keresi az utcákat, silabizálja az épületek nevét, hanem a térkép is megtanulja használójának szokásait és preferenciáit. A rövid memóriájú, néhány túrára vagy tipikus útvonalra emlékező eszközöket olyan kütyük váltották, amelyek semmit sem felejtenek el. A róla begyűjtött adatokhoz ráadásul a felhasználó nem feltétlenül férhet hozzá, abban azonban biztos lehet, hogy a reklámok szelekciójánál fel fogják használni ezeket.
A navigáció tudja, hogy hol jártunk és épp merre tartunk
A különböző helyhez köthető információk gyűjtéséhez legalább annyi felhasználói aggodalom kapcsolódik, mint a szöveges adatokhoz. Németországban még azt is megtilthatják a házak, üzletek tulajdonosai, hogy az utcafrontról készült, egyébként anonimizált fotók megjelenjenek a Google Street View szolgáltatásában. Más országokban pedig annak a lehetőségét kérték a szabályozók, hogy az egyes felhasználók törölhessék a róluk készült képeket. Senki sem szeretné, ha az látszana az interneten, hogy épp egy szexshopból tart kifelé, vagy egy fa tövébe vizel. A Google egyébként automatikusan elhomályosítja a képeken szereplő személyek arcát és az autók rendszámtábláját, az egyes felhasználók személyiségi jogait így védi a szolgáltatás.
A képi információk mellett azonban a nehezebben megfogható, kevéssé látványos geoadatok is nyugtalanítják a magánéletüket féltő felhasználókat. Mindenki sejti, hogy a mobilja minden mozdulatával tisztában van, mégis nehéz pontosan megtudni, milyen adatokat tárol a térképet vagy a készülék operációs rendszerét szállító cég.
Az adatbázisok árulkodnak
A geoinformációkhoz kapcsolódó félelmek érthetők, különösen annak fényében, hogy a szöveges adatbázisok összefésülésével is bámulatosan pontos profilokat lehet felépíteni. A keresett szavak, érdeklődési körök, zenekarok vagy épp betegségek segítenek az emberek pontos azonosításában.
A Netflix internetes filmkölcsönző legendás, egymillió dolláros díjért folyó hatékonyságjavító versenyére nevezők egy tesztadatbázison csiszolhatták algoritmusaikat. Az adatsor 480 ezer felhasználó 18 ezer filmről készített értékelését tartalmazta. A rekordok száma több mint százmillióra rúgott. Az adatmennyiség elég volt ahhoz Arvind Narayanan és Vitalij Smatikov kutatóknak, hogy az IMDB filmkatalógus oldal felhasználói véleményeivel összevetve az adatbázist számos felhasználót azonosítsanak. A két kutató később közösségi oldalak felhasználóinak és anonim bloggereknek algoritmus alapján történő felismeréséből is írt közös publikációt.
A netkapcsolat nélküli térképek memóriájától még nem tartottak a felhasználók
Az AOL internetes médiacég 2006-ban adott ki egy adatbázist, amely 650 ezer felhasználó negyed év alatt begépelt keresőszavait tartalmazta. Bár a lista anonimizálva volt, felhasználónevek helyett csak sorszámokat tartalmazott, a New York Times újságírói szakértői segítséggel képesek voltak azonosítani Thelma Arnoldot, a 4 417 749-es sorszámú felhasználót. A saját nevükre, társadalombiztosítási azonosítószámukra, lakcímükre keresők úgy is leleplezhetők, hogy nincs másik adatsor, amivel össze lehetne vetni az értékeket.
Mindent tudnak, nem is tagadják
A Google adatvédelmi nyilatkozatából nehéz kiolvasni, hogy pontosan mit kezdenek a térképes keresésekből és a mobilos helyfüggő szolgáltatásokból kinyert információkkal. A cég új adatvédelmi szabályozása 2012. március elsejével lépett életbe, a dokumentum a szolgáltatásonként eltérő nyilatkozatokat cserélte le egy egységes, a Google összes szolgáltatására érvényes változatra.
Az egészen biztos, hogy a Google fenntartja magának a jogot a keresőkifejezések, felhasználói szokásra vonatkozó adatok, a felhasználói azonosító, a számítógép vagy mobil típusának és hardverjellemzőinek tárolására. Emellett olyan sütifájlokat (cookie) helyezhet el a számítógépen, amelyek a böngészőt vagy a Google felhasználói fiókot egyedileg azonosítják. Amennyiben a felhasználó helyfüggő szolgáltatásokat is használ, úgy a helyét, GPS-koordinátáit és egyéb helymeghatározásra alkalmas szenzoros adatokat is tárol a keresőcég.
Érzékeny személyes adatként kezelik a térképes kereséseket is
Az adatok felhasználására vonatkozó vállalások is általánosan, a Google összes szolgáltatására érvényesen vannak megfogalmazva. Az adatokat a cég a rendszer fenntartására és védelmére használja, valamint testreszabott keresési találatok és hirdetések kiszolgálására is szolgálnak az információk. A cég fenntartja a jogot a különböző Google-szolgáltatásokból származó adatok összefésülésére, azaz pont azt teszik meg, aminek veszélyeire a magánadatok kutatói felhívták a figyelmet.
Alig használnak valamit
A cég adatvédelmi nyilatkozata a legáltalánosabb dokumentum, az egyes szolgáltatások esetében jóval rigorózusabb szabályok vannak érvényben - tudtuk meg a Google-tól. A Google ugyanúgy kezeli a térkép keresőmezőjébe beírt szavakat, mint amiket a keresőbe írnak be a felhasználók. A cég felhasználja ezeket a keresőtalálatok azonosítására egy ideig, de kilenc hónap után anonimizálják az adatokat. Aki ezt a kilenc hónapot sem akarja kivárni, a Google Web History nevű funkció beállítófelületén törölheti a korábbi adatokat, vagy kikapcsolhatja a követést.
A térképes keresések nem csak az emberekről, a városról is vallanak
Az egyes személyek térképes adatai a cég bevallása szerint nem túl érdekesek, ráadásul gyorsan el is avulnak ezek az információk. Az olyan jellegű tudás, hogy a térképen keresgélők inkább nagy pizzaláncok üzleteit keresik, vagy helyi kis éttermeket, viszont segít tuningolni a keresőt. Hasonlóan értékes adatokhoz jut a cég abból is, hogy milyen helyeket keresnek az emberek.
A Google-éhoz hasonló felhasználási feltételek elfogadásával lehet használatba venni a Microsoft Bing Maps szolgáltatását is. A térképes keresések során keletkező adatok kezelésére vonatkozó kérdéseinket a Microsoftnak is feltettük, ám a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ a cégtől.
Az ösvények érdeklik a cégeket
"Vékony vonal választja el a rendkívül hasznost a rendkívül ijesztőtől ezen a területen" - mondta Ed Parsons, a Google térképészeti projektjeinek vezető technológusa az Aspen Ideas Fesztiválon. A keresőóriást és a saját térképszolgáltatást üzemeltető Apple-t nem is az egyes emberek napi útjai érdeklik - írja a Guardian brit napilap cikke, amely a térképek aggasztó fejlődési irányait tárgyalja. A cégek saját bevallásuk szerint arra kíváncsiak, hogy a sok felhasználó adataiból milyen következtetéseket lehet levonni: a város nem látható ösvényeit és légi folyosóit keresik. Ezeket az adatokat viszont, ha szépen kérik, az emberek maguktól is kiadják.
A privacyvel kapcsolatos aggodalmak eleve csak a felhasználók egy részénél jelentkeznek. A botrányok jellemzően nem amiatt robbannak ki, mert a térképek túl sokat tanulnak meg használóikról. Számos olyan sikeres szolgáltatás van, amelynek meg sem kell figyelnie az embereket, mert ők maguktól táplálják bele a földrajzi jellegű információkat.
A Foursquare helymegosztó szolgáltatás a közösségi oldalakon vagy a mobilappban bejelölt ismerősökkel osztja meg azokat a kocsmákat, boltokat, rendezvényeket, ahová a felhasználó bejelentkezett. Elegendő számú okostelefon és a helyzetét megosztó ember esetén az adatbázisban látszani kezdenek a trendivé váló helyek, megállapítást lehet tenni az emberek szórakozási, vásárlási szokásaira. Akciókkal pedig - és ez is már bőven a jelen - terelni is lehet a felhasználókat. Ki ne ülne be egy kávézóba, ha az első eszpresszóját ingyen kapja?