Már tesztelik az európai GPS működését

Pénteken Föld körüli pályára állították az amerikai GPS-nél hatékonyabb, Galileo nevű navigációs rendszer harmadik és negyedik műholdját, megkezdődhet az európai szolgáltatás gyakorlati tesztelése.

A több milliárd eurós költséggel kiépítésre kerülő európai navigációs rendszer függetlenné teszi a kontinensen élőket az amerikai hadsereg által üzemeltett, de polgári célú használatra is elérhető GPS-szolgáltatástól. Oroszország és Kína ugyancsak megkezdte már saját, az amerikaitól független műholdas navigációs rendszere fejlesztését.

A Galileo első két műholdját egy évvel ezelőtt állították Föld körüli pályára, pénteken délután 15 óra után Francia Guyanából indították útjára a második két műholdat egy orosz Szojuz űrhajóra erősítve. A műholdak közel négy órával később álltak Föld körüli pályára - adta hírül a BBC brit közszolgálati hírportál.

Így keringenek majd a Föld körül a Galileo műholdjai

A négy műhold aktiválásával vált először lehetővé az európai navigációs rendszer gyakorlati tesztelése, a rendszerrel kompatibilis földi vevőkészülékeknek - navigációs készülékeknek és okostelefonoknak - a helymeghatározáshoz legalább négy darab, Föld körüli pályán keringő műholddal kell tudniuk kommunikálni. A bolygó forgása miatt a négy darab műholdra a földi tesztelőknek csak ideiglenes rálátása lesz.

Teljes kiépítésében a Galileo-rendszer egyébként huszonhét műholdból és további három tartalék szatellitből áll majd, ezek körülbelül 23 200 kilométeres magasságban keringenek bolygónk körül. A Galileo az amerikai GPS-nél pontosabb helymeghatározást tesz lehetővé, és Észak-Európában is teljes lefedettséget biztosít majd, bár nem minden szolgáltatása lesz elérhető nyilvánosan, például egyes adásai csak a katasztrófavédelmi szervek és légiforgalmi irányítók számára lesz hozzáférhető.