Agyakat digitalizálna a Google új főmérnöke

Az embernél intelligensebb gépekre vágyik a Google új technológiai igazgatója. Ray Kurzweil a század közepére várja, hogy az emberek összeolvadjanak a mesterséges intelligenciákkal.

Meglepetést keltett a Google az új, a cég mérnöki területét vezető igazgatóhelyettes kiválasztásával. A keresőcéghez december 17-én csatlakozott új igazgatóhelyettest, Ray Kurzweilt elsősorban nem informatikusként, hanem a technológiai szingularitás prófétájaként ismert. A technológiai szingularitás a fejlődésnek azt a pontját jelöli, amikor az ember megszűnik a legintelligensebb fajnak lenni a bolygón. A kifejezés Neumann Jánostól származik, aki halála előtt elkezdett, befejezetlenül maradt A számítógép és az agy című könyvében írt arról, hogy a technológiai fejlődés alapjaiban, beláthatatlanul változtatja meg a emberek életét. A kifejezést a science fiction írók és a jövőkutatással foglalkozók népszerűsítették.

Kurzweil korábban gyakran nyilatkozott az egyre intelligensebbé váló számítógépekről, az ember és a gép összeolvadásáról, arról, hogy a szuperintelligens gépek korában gyökeresen változik meg az emberi élet. Messze nem arról van szó, hogy Kurzweil csak a messiást várná: olyan területeken végzett úttörő munkát, amelyek szükségesek az emberi nyelvet, gondolkodást megértő gépek létrehozásához. Ilyen feladatokkal mostantól a Google-nél is foglalkozhat: a cég nyelvi szoftverei - a Fordító, az Android hangos keresés funkciója - statisztikai alapon működnek. Profin vissza tudják adni a legjobb találatokat, de a gép valójában nem érti, hogy az ember mit is akart tőle.

Amikor jönnek a gépek

A szuperintelligens gépek megjelenése egyfajta töréspont is lesz: míg az addig zajló trendek követhetők, a fejlődés belátható, az ezután zajló folyamatok megjósolhatatlanok. A technológiai szingularitás eléréséig féltucatnyi olyan technológia bukkanhat fel Kurzweil szerint, amelyek izgalmasabbá és kényelmesebbé teszik az életet. Ilyenek például az emberi nyelvek között szempillantás alatt fordító programok, a biológiai test mikroelektronikával, nanogépekkel való feltuningolása, és esetleg - de csak ha összejön - az örök élet.

Már az ötvenes években születettek is örökké élhetnek, ha időben elkészül a technológia

A technológiai szingularitás legalább annyi kérdést vet fel, mint ahányat megold. Habitustól függ, hogy ijesztő-e az a jövő, ahol olyan lények vezetik a Földet, amelyek számára közömbösek az ember érdekei. A teremtményeinktől való félelem régebben van jelen a jövőről való gondolkodásban, mint ahogy számítógépeink vagy akár az elektromosság. A szingularitás prófétájaként Kurzweil azonban hisz abban, hogy az emberek és a gépek együttéléséből születő civilizáció életképes lesz.

Kurzweil 2005-ös könyvében - amely 2013 elején jelenik meg magyarul - idővonalat is rajzol. A kötetben a valós és a virtuális világot egyszerre mutató szemüveg elkészültét 2010-re teszi - ezzel a kütyüvel tehát épp két év késésben van a Google. Jóslatai szerint még ebben az évtizedben megjelennek a virtuális asszisztensprogramok, ami a Sirivel és a Google Now-val meg is történt. 2014-re a takarítórobotok elterjedését várja, 2018-ra pedig azt, hogy ezer dollárért hozzá lehessen jutni az emberi agy tíz terabites kapacitásának megfelelő mennyiségű memóriához. A fejlődés exponenciális ütemben folytatódik tovább, a 2030-as években digitalizálhatóvá válik az emberi elme, 2045-re pedig bekövetkezik a technológiai szingularitás - olvasható a könyvben.

Érzékszerveket kap a számítógép

A számítógépeket emberszerűbbé tevő technológiák létrehozásán több cég dolgozik. Az IBM a napokban tette közzé, hogy öt éven belül megvalósíthatónak vélik a szagolni, látni, ízeket érezni és hallani képes gépeket. A fejlesztések eredménye még nem az emberektől megkülönböztethetetlen android vagy a környezetet hozzánk hasonlóan felfogni képes mesterséges intelligencia lesz. A különböző természeti zajokból, az ember számára esetenként jelentés nélküli szagokból azonban képes lesz következtetéseket levonni a rendszer: a köhögésből és a felhasználó leheletéből például felismerheti az okostelefon, hogy gazdájának kezdődő megfázása van, és még azelőtt orvoshoz küldheti, hogy a betegség súlyosbodna.

Húszévesen adta el első cégét

Kurzweil nemcsak merész jóslatairól ismert, több sikeres vállalat alapítója, vezetője. Első vállalkozását egyetemistaként indította: az általa írt számítógépes programmal az érettségizőket és a nekik való egyetemeket rendezte párokba. A vállalkozás komoly rezsivel működött, óránként ezer dollárért kellett kibérelnie New England egyetlen olyan számítógépét, amely kezelni tudta az adatbázisban szereplő háromezer felsőoktatási intézményt és ezek kétmillió jellemzőjét. A vállalkozást 1968-ban százezer dollárért adta el.

Könyvei tették igazán ismertté Kurzweilt, mire megírta őket, már milliomos volt

Oroszlánrésze volt az első CCD-technológiával működő szkenner feltalálásában, hozzá fűződik az első, betűtípustól függetlenül működő karakterfelismerő szoftver és az első, vakoknak tervezett szövegfelolvasó szoftver létrehozása is, amely az elismerés mellett Stevie Wonder barátságát is meghozta Kurzweilnek. Dolgozott digitális beszédszintetizátoron, hangversenyzongora megszólaltatására képes szoftveres szintetizátoron és szövegfelismerő programon is.

A zenei kutatások eredménye a jelenleg a Hyundai tulajdonában lévő Kurzweil Music Systems nevű cég, amely szintetizátorokat gyárt. Jean Michel Jarre-tól Richard Wrightig, a Pink Floyd billentyűséig több tucatnyi sztár zenél a cég hangszerein. A vállalat 1990 óta nincs Ray Kurzweil birtokában, ám a cég stratégiai igazgatóhelyettesi posztját ma is ő tölti be.

Kurzweil szerint húszévnyire lehetünk az agy digitalizálásától

A mesterséges intelligencia területén végzett kutatásai, az erről írott ismeretterjesztő könyvei tették népszerű tudóssá Kurzweilt. A Google új igazgatóhelyettese azonban a saját jogán is dollármilliomos. Nem csak beszél az ember-számítógép interfészek fejlesztéséről, több mint negyven éve dolgozik is a területen.

A Google is hisz az fényes jövőben

Az a fajta aktív, tevőleges jövőkutatás, amelyet Kurzweil végez, a Google-től sem áll távol. A cég a szilícium-völgyi vállalatok óriási optimizmusával vág bele világmegváltoztató projektekbe. A cég tulajdonosainak közvetlen irányítása alatt álló titkos X-laborban száz olyan technológián dolgoznak, amelyek alapjaiban forgathatják fel a világot.

Több szuperszámítógép kapacitásának megfelelő géppel rendelkezik a Google

A számítógépes Google szemüveg és a robotautó csak a kezdet. Google kutatók dolgoznak a földfelszínt az űrrel összekötő, nanotechnológiás szuperkábelen közlekedő űrliften is. A kevéssé fantáziadús, szilícium-völgyi milliárdosoknak saját űrhajózási cégük van, de a Google az űrlifttel akarja elhagyni a Földet.

Nem mindenki vevő a technoutópiákra

A technológiai cégek messiásvárását és esetenként leegyszerűsítő gondolkodását nem fogadja el mindenki. Adam Curtis, a BBC dokumentumfilmese All Watched Over by Machines of Loving Grace című, háromrészes filmjében a mellett érvelt, hogy a digitális ökoszisztémákban való gondolkodás és a hatvanas-hetvenes évek hippi-ellenkultúrájáig visszanyúló gyökerek miért befolyásolják károsan a technológiai cégek világképét.

A megjósolhatatlan, elképzelhetetlen technológiai szingularitás ötletét pedig még a mesterséges intelligencia kutatói sem minden esetben fogadják el. A digitális megváltást várókra a Sun Microsystems társalapítója, Bill Joy mondta talán a legtalálóbb hasonlatot, aki szerint "a szingularitás a 140 feletti intelligenciahányadosúak intelligens tervezési elmélete". Kurzweil felvételével a Google egy nagy és bátor lépést tett. Az egyetlen gond, hogy még senki sem tudja, hogy merre.