Kritikus helyzetben van a hazai katonai helikopterflotta, már egy komolyabb árvízi védekezés is csak nagy nehézségek árán lenne megoldható a hadsereg amortizálódott gépparkjával. Az elmúlt hónapokban számos hír érkezett arról, hogy a honvédelmi vezetés a nehéz gazdasági helyzet ellenére a katonai helikopterállomány megújítását fontolgatja. A lehetőségek között vannak a vietnami háború felújításra szoruló veterán gépei, amelyeket ingyen is megkapnánk és drága, de korszerű típusok is.
Elfogyott a raktárkészlet
Jelenleg a körülbelül 12-14 darab üzemképes forgószárnyas géppel rendelkezik a hadsereg, ami messze elmarad az 1980-as évek több mint százas állományától. A gépek között vegyesen találhatók közepes méretű, csapat- és teherszállításra alkalmas Mi-8-asok, Mi-17-esek, valamint két darab csúcskategóriásnak számító Mi-24-es harci helikopter. A hazai ipari javító háttér felszámolásával a flotta teljesen ellehetetlenült. Jellemző a folyamatra, hogy egykor Magyarországon nagyjavították a volt keleti blokk Mi-8-asainak egy jelentős részét, napjainkban pedig már mi is a volt szovjet tagállamokba hordjuk üzemidő-hosszabbításra és minimális korszerűsítésre a még meglévő példányokat.
Katonai helikopterekre azonban szüksége van az országnak. A védelmi feladatok mellett légi rendészeti, kutató-mentő és katasztrófaelhárító feladatokra - például árvízi védekezés, légi tűzoltás - is használatosak. A honvédelmi tárca olyan univerzális légieszközöket keres, amelyek mindegyik szerepkörben elfogadhatóan teljesítenek.
A kézenfekvő választás: Mi-171
A hazai helikopteres állomány gerincét a Mi-8-as és Mi-17-es típusok alkották. A pilóta és a műszaki állomány lényegében adott, minimális átképzéssel, üzemeltetési fennakadás nélkül átülhetnének a továbbfejlesztett, világszerte elterjedt új gyártású változatokra. Mellette még pár évig megtarthatná a Honvédség a jelenlegi gépállományt is. Jellemző a típuscsalád elismertségére, hogy még az amerikaiak is jelentős számban vásároltak belőle, és a NATO-csapatok is szívesen használják. Az afganisztáni fronton, rendkívül nehéz körülmények között is nap mint nap helytállnak ezek az igáslovak.
Az álom kategória: Blackhawk
Az amerikai Sikorsky cég slágerterméke a híradókban gyakorta látott UH-60-as típuscsalád, amely több ezres darabszámban üzemel Japántól egészen a szomszédos Ausztriáig. Mind teljesítménye, mind kiforrottsága alapján ideális választás lenne számunkra is, magas ára és csekély politikai lobbi háttere miatt azonban nagy valószínűséggel nem láthatjuk majd a Magyar Légierő színeiben. Erre a típusra komoly kereslet van, ráadásul az aktuális háborúk miatt sok a pótlási igény is, így kevésbé valószínű, hogy kedvezőbb áron hozzáférhetnénk a szükséges 18-20 példányhoz. A típus egyik leghíresebb filmes szereplése a Sólyom végveszélyben című, Szomáliában játszódó alkotásban volt.
Szürke eminenciás: Cougar
Az európai fejlesztésű és gyártású Eurocopter Cougar igazi mindenes, szintén nagyon elterjedt és kiforrott típusnak tekinthető. Bár kifejezetten katonai felhasználásra tervezték, teljességgel alkalmas a polgári életben felmerülő feladatok ellátására is. Ebből az univerzális típusból akár használt, de még sokáig üzemeltethető példányok is elérhetők lennének a piacon. Mivel európai termékről van szó, politikailag üzenetet is hordozhatna a Cougarok, esetleg a még jobban felszerelt Caracallok beszerzése. Érdekesség, hogy Svájcban, a magashegységi körülmények között is jól teljesít a típus.
A vietnami háborús filmek sztárja: UH-1
Az amerikaiak által felajánlott használt, ingyen elvihető, de drágán felújítható könnyű UH-1N Huey beszerzése rossz kompromisszum lenne. Önmagában ez a típus nem képes megoldani az összes felmerülő problémát. A gép nem alkalmas nehéz terhek - például nagyobb homokzsákok - szállítására, így nem lehet a honvédség igáslova. Katonai alkalmazása is megalkuvással jár. Jelenleg ugyan az UH-1-esek beszerzése nem került szóba, mégsem kizárható, hogy emellett döntenek a katonai vezetők. Az UH-1-eseket a vietnami háborútól napjainkig lényegében minden frontvonalon bevetették, a hadsereg mellett a haditengerészet és a tengerészgyalogság is aktívan használja.
A békés olasz: AW-139
Bár sokáig szóba sem került, az olasz-brit koprodukcióban fejlesztett AgustaWestland AW-139 típus rendszeresítése tűnik jelenleg a legreálisabbnak. A részben kompozit anyagokból épített helikopter futóművei behúzhatóak, nagy sebességre képes, hatótávolsága és repülési ideje is kiemelkedő. Modern és sokoldalú konstrukció, felépítése, hajtóművei és elektronikai rendszerei is korszerűek. Kedvező gazdasági ellentételezési program keretében a megvásárlása is logikusnak tűnhet. Világszerte már több száz példány kelt el ebből a konstrukcióból, érdekesség, hogy még Oroszországban is gyártják.
Komoly hátránya azonban, hogy az AW-139 helikopterek alapvetően civil felhasználásra lett kifejlesztve, utólag alakítottak ki belőle katonai változatot is. A pilótafülke nincs páncélozva és az üzemanyagrendszere sem kellően védett. A szállítható és bevethető fegyverzet mennyisége is kevés egy harci géphez képest. Katasztrófavédelmi, kutató-mentő és légi rendészeti, valamint terrorelhárítási feladatokra azonban kiválóan megfelelne. Ideális választássá akkor válna, ha a szintén olasz fejlesztésű AW-129 Mangusta harci helikoptereket is vásárolna az ország.
Nem lehet halasztani a bevásárlást
A honvédelmi vezetés lépéskényszerbe került, nem odázható el a meglévő gépállomány felújítása mellett az új eszközök beszerzése sem. A legreálisabb forgatókönyvnek az tűnik, hogy átmenetileg életben tartják a megmaradt állományt, és elkezdődik az új gépekre való átállás. Egy új típus hadrendbe állításához a pilóták és a műszakiak kiképzése mellett szabályozások kidolgozására és kiszolgáló infrastruktúra építésére is szükség van. Ezek pedig idő- és költségigényes lépések. Még akkor is évekbe telik az új típusok bevethetővé válása, ha a honvédelmi tárca az idén döntést hoz arról, hogy csúcstechnológiát vagy kiszolgált gépeket vesz-e az ország.
Temesvári Péter