Egymillióba kerül a legolcsóbb szupertévé

Pénztárcabarátnak kikiáltott ultra-HD-televíziókat mutatott be a Sony: a full-HD-nál is nagyobb felbontású készülékek még így is egymillió forintnál többe kerül.

A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai expóját az idén ultra-HD, más néven 4k-s televíziók uralták, az összes nagy gyártó előrukkolt a jelenleg elterjedt full-HD készülékek felbontásának négyszeresét kínáló csúcsmodellekkel. Az akkor bemutatott televíziók többsége azonban még vagy nem rendelkezett végleges árral, vagy több millió forintos címke szerepelt mellette.

Egymilliós árcímke az olcsó ultra-HD tévén

A Sony a hétvégén bemutatta első, pénztárcabarátnak kikiáltott ultra-HD-tévéit, amelyek április végétől kerülnek a boltokba az Egyesült Államokban. Az új modellek főként azért olcsóbbak a korábban bemutatott típusoknál, mert kisebb, 55, illetve 65 colos méretben debütálnak, ez nagyjából 140 és 165 centiméteres képátlót jelent.

A Sony legolcsóbb ultra-HD-s tévéje Forrás: Sony

A kisebbik modell átszámítva nettó 1,1 millió forintba kerül, nagyobbik társáért pedig 1,6 millió forintnak megfelelő összeget kérnek el a forgalmi adót nem számítva az amerikai boltokban. Ezek az árak még mindig nagyjából tízszer akkorák, mint amennyiért egy tipikus magyar háztartás televíziót hajlandó vásárolni, de jól szemléltetik az új technológia emberközelibbé válását. Néhány éve maguk az LCD-, és plazmatévék, majd ezek 3D-s képet nyújtó, illetve okostévés funkciókat kínáló változatai is félmilliós árért voltak elérhetők, mostanra ezek a technológiák százötvenezer forintos modellekben is elérhetők.

Nincs mit nézni rajta

Az ultra-HD tévék elterjedését azonban nem csak a magas ár akadályozza, hanem az, hogy gyakorlatilag nem érhetők el velük kompatibilis, óriásfelbontású tartalmak, még a Blu-rayen kiadott filmek minősége is szerényebb ezeknél. A Sony egyelőre egy saját internetes filmhálózaton keresztül tervezi ilyen tartalmak szolgáltatását a tévék megvásárlói számára, de ez egyelőre csak az amerikai internetezők számára lesz hozzáférhető, mivel az óriási felbontású tartalmak továbbítása jelentős hálózati kapacitást igényel.

Néhány évvel ezelőtt a tévégyártók a 3D-s technológiában látták a megmentőjüket, amelyekkel a meglévő készülékek lecserélésére lehet rávenni a felhasználókat. A szemüveggel nézhető, otthoni térhatású mozi mostanra alapfelszereltséggé vált, az új vesszőparipa az ultra-HD lesz. Ennek sikere azonban nem garantált, mivel az első tesztek szerint a full HD és az ultra-HD felvételek közti különbség csak akkor szembetűnő, ha nagyon közelről nézi valaki a televíziót, ami a hétköznapi felhasználásra nem jellemző.