Egy csomagot elvinni az egyik országból a másikba - a világ legegyszerűbb dolga. Ha a nagymama elküldi a lekvárt az Angliában élő unokának, vagy a fiú hazaküld pár könyvet Magyarországra, mi sem természetesebb a repülő feltalálása óta, hogy a csomag egyetlen nap alatt megérkezik a másik országba.
A helyzetet az bonyolítja, ha nem egy, hanem több ezer vagy több százezer csomagot kell egy nap alatt célba juttatni. Ezért fejlesztik folyamatosan a csomagküldő cégek a logisztikai központjaikat, amelyekben a folyamatosan fejlődő technológiák segítségével bámulatos gyorsasággal és szervezettséggel lehet szétválogatni ezernyi küldeményt, és erről magunk is meggyőződhettünk, amikor bejutottunk a UPS kölni elosztó központjába.
Nézze meg, hogyan vándorolnak a csomagok ezrei a futószalagon!
A UPS a világ legnagyobb csomagszállító vállalata, és ennek alátámasztására elég most egyetlen adat: naponta 16,3 millió csomagot szállít ide-oda szerte a világban. Az európai csomagok szétválasztását a kölni repülőtéren lévő központban bonyolítják le, vagyis a nagymama Angliába tartó lekvárja vagy a fiú hazaküldött könyvei biztosan megjárják a kölni szalagokat, mielőtt célba érnének.
110 ezer csomag óránként
Éjjel tizenegy óra után érkeztünk meg a kölni repülőtérre, mintha valamilyen szigorúan titkos küldetésünk lett volna. Az éjféli látogatásnak azonban nem a titokzatosság az oka, hanem egyszerűen az, hogy itt mindennap este tizenegy és hajnali fél három között válogatják szét a csomagokat, ha napközben érkeztünk volna, minden érdekességről lemaradunk. Kísérőink felváltva sorolták a megdöbbentő számokat az 1986-ban alapított központról: 2300 dolgozó, 95 500 négyzetméter működési terület, 30 kilométernyi szalag.
Eleinte hihetetlennek tűnt, de később magunk is meggyőződhettünk a csomagokat ide-oda röpítő szalagok, és a dobozokat a megfelelő gyűjtőládákba borító tálcák ütemes mozgását figyelve: a központban óránként 110 ezer csomagot tudnak szétválogatni. Az év végére pedig 190 ezer csomag óránkénti szétválogatása a kitűzött cél.
Persze nem arról van szó, hogy a dolgozók maguk nézik meg minden csomagnál, hogy melyik országba is kell küldeni. Megteszik ezt az embereknél sokkal gyorsabban és nyilván jóval kevesebb hibaszázalékkal dolgozó szkennerek. A számítógép leolvassa a vonalkódot a csomagról, így a rendszer rögtön tudja, melyik szalagra, melyik gyűjtőládába kell továbbítani a küldeményt. A teljesen gépiesített központban tehát automatikusan vándorolnak szalagról szalagra a küldemények.
Trópusi hal a szalagokon
Csak kapkodtuk a fejünket, hogy a szalagokon egymás után érkeztek hihetetlen gyorsasággal a Franciaországba, Írországba vagy éppen Spanyolországba utazó csomagok. A vonalkódok mellett ugyanis a célországot néha le lehetett olvasni. A dobozokba persze nem nézhettünk bele, de a szalagok monoton zakatolása közben nem tudtam visszatartani egy kiáltást, amikor észrevettem egy "élő állat" feliratú csomagot.
A UPS egyik jelenlévő igazgatója megnyugtatásomra gyorsan utánajárt, hogy nem kutyát vagy macskát, hanem trópusi halakat tartalmaz a doboz, amelyre azért hatalmas betűkkel ráírták, hogy tilos a feje tetejére állítani. Egy nyíl jelezte, hogy merre van a doboz teteje. Míg mi megjártuk a négyemeletes központot, a dobozok gyorsan a megfelelő konténerbe kerültek. Onnan pedig azonnal el is szállították a leszállópályára a megfelelő UPS-es repülőgéphez, amelyek közül egy Boeing 767-est már korábban részletesen is bemutattunk.
Nem csomagok, páciensek
A UPS nemcsak a kölni bázisát fejleszti, hanem például az egészségügyi termékek szállításával is növelni akarja a piaci részesedését. A könnyen romló gyógyszerek, egészségügyi készítmények tárolása és szállítása azonban másfajta, fokozottabb gondosságot kíván.
A UPS hollandiai Roermondban található egészségügyi központjában szó szerint a bőrünkön éreztük ezt a másfajta bánásmódot. Az épületben ugyanis jóval hűvösebb az idő, egyes termekben nulla körüli vagy mínusz 20 fok van, sőt van olyan kamra is, ahol mínusz 80 fokon tárolják a gyógyszereket. Ez utóbbi kamrába szerencsére azért nem vittek be minket.
Mint megtudtuk, ebben a roermondi központban csomagolják a gyógyszereket, és a megrendelőknek (kórházaknak, patikáknak) a lehető leggyorsabban ki is viszik. A csarnokban szorgos hangyaként dolgozó főként lengyel munkások látványa Az ember tragédiájá-nak falanszterjelenetét idézte fel, de egy arra járó, meglepetésünkre "jó napot!"-tal köszönő magyar munkatárs azt mondta, hogy három év alatt sem unta meg a pakolást és csomagolást. A gyógyszerek, készítmények csomagolását itt ugyanis nem gépek, hanem emberek végzik, és a gondosságot annyira komolyan veszik, hogy a központ közepére több nyelven is kiírták: ezek nem csomagok, hanem páciensek.