Bárkit szuperemberré alakít a robotváz

Bár a Vasember repülő páncéljáról egyelőre csak álmodni lehet, a Lockheed Martin teherhordó robotváza szupererőssé teszi a katonákat, akik így hatalmas terheket képesek magukkal cipelni.

A világon számos a mozgást segítő viselhető eszköz, úgynevezett külső váz (exoskeleton) létezik. Ezek többsége mozgássérültek rehabilitációját segíti, de létezik katonai, illetve űrhajósoknak szánt változat is. A fejlesztők számára már minden technológia adott, a legnagyobb kihívást jelenleg a kezelés egyszerűsítése jelenti, a jelenlegi modellek még nem mindig képesek jól értelmezni a viselő szándékát, ezért irányításuk nehézkes lehet.

Kilencven kilós dobozt is könnyedén felemel a high-tech katona Forrás: Lockheed Martin

Így lesz szupererős a katona

A katonai fejlesztések között a Lockheed Martin jár elől a katonák tehermozgatási képességeit javító Human Universal Load Carrier (HULC) nevű külső vázával. A titánból készült szerkezettel akár kilencven kilogramm felszerelést is cipelhetnek a katonák közel öt kilométer óránkénti sebességgel gyalogolva, erőlködés nélkül. A cipekedés mellett az eszközhöz csatlakoztatható kiegészítő abban is segít, hogy a felszerelést megemelje a viselő, elkerülve az esetleges sérüléseket.

Az amerikai hadseregen kívül a franciák is fejlesztenek, a Hercules nevű készülék valamivel könnyebb, mint az amerikai változat, de jelenleg csupán karonként húsz kilogrammot tud megmozgatni, amit a tervek szerint a jövőben legalább százra növelnek majd. A Hercules nem igényel különösebb előképzettséget, a gyártó szerint betanulás nélkül használható, a gép automatikusan leköveti a mozgást és támogatja azt, így akár óránként húsz kilométeres sebességgel is gyalogolhat a viselője

A fnehéz fegyver és felszerelés cipelése nem okoz gondot az exoskeletonnal Forrás: Lockheed Martin

A katonai felhasználás mellett a mentési munkákban is nagy segítséget jelenthetnek az exoskeletonok, a japán Cyberdine nevű vállalat kifejezetten mentési munkálatokhoz fejlesztette HAL-5 típusú külső vázát, ami a világon elsőként kapott biztonsági bizonyítványt. A gép elődeit japán kórházakban használják lebénult betegek kezeléséhez és rehabilitációjához, a gyártó leírása szerint a szerkezet az izmokban tapasztalható legkisebb elektromos változást is lereagálja, és aszerint mozgatja a végtagokat, az agy parancsainak engedelmeskedve.

A Tokiói Egyetem fejlesztői szintén az egészségügy számára készítenek exoskeletonokat, ám azok nem a pácienseket segítik, hanem a dolgozók munkáját könnyítik meg. A kutatók elektromotorok helyett pneumatikus rendszerekkel szereltek fel vázakat, amelyek segítségével a viselő könnyebben mozgathat nagy tömegeket. A készítők szerint a szerkezet viselője könnyebben emelhet meg, mozgathat vagy akár támogathat egy mozgásában korlátozott pácienst emberi targoncaként működve.

Sérülteknek segít a Cyberdine HAL-5 Forrás: Cyberdine

Sérülteket is segít a gépváz

Az Ekso Bionics és az Argo nevű cégek a gerincsérültek rehabilitációját tűzte ki célul, mindkét cég a járást segítő gépeket készít. Az Argo ReWalk nevű terméke tavaly azzal került be a hírekbe, hogy segítségével egy lovasbalesetben lebénult nő sikeresen teljesítette a londoni maratont. Az Argo szerkezete már kereskedelmi forgalomban is kapható, ám ára közel tizenötmillió forint, ezért tömeges elterjedése még nem valószínű. A Ekso 2014-re ígéri termékének kereskedelmi bevezetését.

Az izmok munkájának segítése, helyettesítése vagy teljesítményének megnövelése mellett az exoskeletonok jók azok visszafogására is. Az izmok gépi akadályozása elsőre meglehetősen értelmetelnnek tűnik, de a NASA erre is feljlesztette X-1 nevű gépét. A szerkezet az űrhajósok munkájának könnyítése mellett arra is szolgál, hogy a súlytalanságban eltöltött idő alatt ne sorvadjanak el az űrhajósok izmai. Ez különösen hasznos lehet oylan helyzetekben, amikor a személyzet sok időt tölt alacsony gravitációs vagy éppen gravitáció nélküli környezetben, mint például egy esetleges Mars expedíció során.