Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a katonai kutatásoknál a nem halálos fegyverek fejlesztése, amelyekkel komolyabb sérülés okozása nélkül megfutamítható az ellenség, vagy emberáldozat nélkül megfékezhető egy tomboló tömeg. Az ilyen fegyvereket tömegoszlatáshoz, rendfenntartáshoz is előszeretettel használnák a hatóságok, amelyek számára különösen fontos a sérültek, áldozatok számának minimalizálása - adta hírül a New Scientist amerikai tudományos lap.
A Raytheon nevű haditechnikai cég évek óta fejleszti azt a mikrohullámú fegyvert, aminek segítségével sérülés nélkül lehet fájdalmat okozni a célpontoknak. A készülék néhány másodperc alatt olyan hőérzetet kelt, ami önkéntelen meghátrálásra, elfutásra ösztönzi a célpontot. A fegyver a mikrohullámű sütőkhöz hasonló elven működik, ám az irányított sugár a gyártó szerint nem tesz kárt az emberi szervezetben.
A mikrohullámú sütőhöz hasonlóan működik
A terepjáró tetejére erősített kivitelű szerkezet 95 gigehertzes frekvenciájú sugarakkal bombázza a célpontot, ami jóval magasabb, mint a mikrohullámú sütőkben használt sugaraké, hatását azonban ugyanúgy, a víz elpárologtatásával éri el. A tervezők szerint a sugár mindössze a bőr 0,4 milliméteres mélységéig hatol, tehát nem süti meg élve a célpontokat, legalábbis a tizenegyezer emberen elvégzett teszt szerint, ahol mindössze nyolc alany szenvedett égési sérüléseket.
A fegyver elsütéséről semmilyen külső jel nem tanúskodik, sem hang, sem látványos fény nem kíséri működését, így az áldozatok nem tudhatják honnan és mivel támadják őket. A tesztalanyok szerint az érzés ahhoz hasonlít, mintha hirtelen egy kályha vagy sütő elé lépnének. A hirtelen hőhatás reflexszerű meghátrálást vált ki a célpontokból, még akkor is, ha felkészültek. A gépkocsiról bevethető mikrohullámú fegyver mellett már létezik kisebb verzió is, amit középületekbe szánnak, a kézi verzió azonban még csupán kísérleti modellként létezik.
Az első mikrohullámú fegyver kísérletek már 1943-ban megtörténtek az amerikai hadseregben, ám ezek létezését egészen 1995-ig nem hozták nyilvánosságra. Az ilyen típusú fegyverek ellen hevesen tiltakoznak az aktivisták, akik leginkább azt kifogásolják, hogy az láthatatlan módon működik, így az áldozatok fel sem készülhetnek rá. Emellett szabályozatlanul vagy rossz kezekbe kerülve kínzásra is használhatják, mivel külsérelmi nyomokat nem hagy maga után, egy kaliforniai börtönben éppen az emiatt tiltakozók nyomására halasztották el a fegyverek telepítését.
Nem csupán az amerikaiak kísérleteztek a technológiával, a japán hadsereg a második világháború alatt hadifoglyokon tesztelte a mikrohullámok erejét, igaz itt még nem volt cél a halálos sérülések okozásának elkerülése. A mikrohullámok mellett a hadiipari cégek hangágyúkkal, elektromágneses impulzus fegyverekkel, lézerekkel és különböző zselékkel, habokkal is kísérleteznek, amelyek célja szintén az ellenfél megállítása vagy megfutamítása komoly sérülés okozása nélkül, ezek legtöbbje azonban szintén csupán kísérleti verzióban létezik.