A világ legnagyobb techbukásai

Közel egymilliárd dollárjába került a Microsoftnak a Surface táblagép kudarca. Az óriási összeg csak a toplista közelébe juttatja a céget, dobogós helyet még nem ér. Összegyűjtöttük a techvilág legnagyobb bukásait.

Fekete hétvégén van túl a Microsoft. A cég üzleti jelentéséből az derült ki, hogy a nemrég leárazott, Magyarországon eleve forgalomba sem hozott Surface táblagépei nem fogynak olyan ütemben, mint azt szeretnék. A jelentés homályosan fogalmaz: a leírás alapján az is lehet, hogy a cégnek még hatmillió táblagépe áll raktáron, de az is, hogy belátták, nem fogják elérni a tervezett bevételeket. Mindenesetre a Surface kilencszázmillió dolláros mínuszt jelent a cég költségvetésében. A jelentés hatására a Microsoft-részvények árfolyama is esni kezdett.

A Microsoft nyakán maradnak a Surface táblagépek Forrás: AFP/Getty Images/Kevork Djansezian

A hatalmas szám ellenére a Surface még nem számít óriási bukásnak a technológiai ipar történetében. Nem döntötte csődbe a Microsoftot, nem kellett készleteket elföldelni egy szeméttelepen, és még messze van attól, hogy sok milliárd dolláros, soha meg nem térülő kiadás legyen. Összegyűjtöttük azokat a termékeket, amelyeknek a fenti húzások valamelyike sikerült.

Dreamcast, az utolsó Sega játékgép

A Sega ezredfordulós játékgépe akár siker is lehetett volna. A CD-nél valamivel nagyobb lemezeken jöttek ki rá a játékok, így nehéz volt másolni őket. A gép le tudta játszani az audiolemezeket, még az internethez is lehetett csatlakoztatni egy kiegészítővel. A Dreamcast bukása nem volt azonnali: kezdetben jól teljesített a konzol, jobban, mint a Nintendo 64. Aztán megjelent a Sony Playstation 2, amely nemcsak játékokat tudott futtatni, hanem DVD-t is lehetett rajta nézni.

Nem ismerte a DVD-t, és meg is bukott a Dreamcast Forrás: Wikipedia

A Dreamcast sorsa az ezredfordulóra megpecsételődött, a 2000-es évet már 412 millió dolláros veszteséggel zárta a Sega. A konzol gyártását 2001-ben beszüntették, gyári felújításon átesett gépeket 2006-ig, új játékokat pedig 2007-ig lehetett vásárolni. Amióta a Sega feladta a saját konzol gyártását, sikeres játékkiadóként működik. A legendás játékok hősei - például Sonic, a hosszútávfutó sündisznó - pedig PC-s és nintendós játékokban bukkannak fel.

Zune, a késve érkező iPod-kihívó

A Microsoftnak nem a Surface az első óriási bukást elszenvedő terméke. Az elmúlt tíz-tizenöt évben több olyan ötlete volt a cégnek, amely akár jó is lehetett volna, mégis katasztrofálisan sült el. Egy darabig ingadoztunk, hogy a Kin nevű, tiniknek szánt majdnem-okostelefont, vagy a Zune zenelejátszót válasszuk-e. A púderesdoboz alakú mobilt végül azért vetettük el, mert azt csak 48 napig tartotta életben a Microsoft, a Zune mellett viszont évekig kitartott.

Örök második volt a Zune Forrás: Techcrunch

A Zune-t a Microsoft évekkel az után adta ki, hogy az Apple iPodja letarolta a piacot, a kispénzűek pedig megvették első ismeretlen márkájú mp3-lejátszójukat. Hiába készült új szoftver és új, okosabb hardver a Zune lejátszókhoz, soha nem tudtak az iPodéhoz hasonló népszerűséget elérni. Pedig a végére a Zune már nem is számított rossz eszköznek, amit tudott, azt jól tudta. De addigra már mindenkinek volt iPodja.

Dotkomcégek

Az internet csodálatos dolog: lehetővé teszi, hogy pizzát rendeljünk este, más megunt kacatjait böngésszük, klipeket nézzünk vagy videotelefonáljunk a nagyival a Google Pluson. A kilencvenes évek végén ezeket mind el is várták a világhálótól a befektetők, és bődületes összegeket fektettek bele. A befektetők és technológiai látnokok által fújt lufi 2001-ben pukkadt ki, amikor a cégek kifutottak a kockázati tőkéből, a bevételeik pedig nem voltak elegendőek. Az összeomlást követő válság egészen 2004-ig, a Google tőzsdére vonulásáig tartott.

Egybillió dollár tűnt el a dotkomlufi kipukkadásakor Forrás: AFP

A dotkombefektetések elértéktelenedése, a cégek csődje a Guardian becslése szerint egybillió dollárjába került a világnak. A pénzből csupán az eBayről levadászható kabalák, megszűnt cégek részvényei és ajándéktárgyai, és néhány olyan, a válságot túlélő óriásvállalat maradt mára, mint a Google. Most, tizenhárom évvel később ismét vannak olyan cégek, amelyek internetes kutyakaja-rendeléssel és házhoz szállítással foglalkoznak.

IBM PCjr, a majdnem jó otthoni számítógép

Igazán nagyot csak az igazán nagy cégek tudnak hibázni. A kor óriásának számító IBM 1984-ben adta ki a PCjr névre hallgató, otthoni gépnek szánt PC-jét. A cégnek ekkorra a számítógépgyártásban több évtizednyi, a PC-gyártásban pedig háromévnyi tapasztalata volt. Az otthoni, játszós gépnek szánt PCjr tervezése során azonban olyan hibákat vétettek, amelyek miatt óriási bukás lett a termék. Például a jól működő drótos billentyűzetet infravörös kapcsolaton keresztül működő, elemzabáló típusra cserélték, amin gumiból voltak a gombok. A többi platformon jól bevált joysticket támogatta a PCjr, azonban csak a saját szabványát. A kompatibilitással más területen is voltak gondok, az IBM úgy tervezte meg a gépet, hogy még véletlenül se jelentsen veszélyt az irodai PC-kre, így például a PC-s üzleti szoftverek el sem indultak az új gépen.

PCjr: drága és sikerületlen számítógép Forrás: Flickr

Az IBM mai árfolyamon számolva kilencvenmillió dollárt költött a PCjr bevezetőkampányára. Az ipari elemzők azt várták, hogy egymillió példány fog elkelni a gépből. A tervezési hibák és a nagyon gyorsan észbe kapó versenytársak azonban halálra ítélték a konstrukciót. A legoptimistább becslések szerint sem kelt el 325 ezernél több a gépből. Az IBM előbb csak leárazásokkal próbálkozott, majd a fennmaradó készleteket bagóért kiárusította a saját alkalmazottai között.

Palm Foleo, a MacBook Air ismeretlen elődje

A Palm mindig is kicsit szerencsétlen sorsú cég volt. Akkor gyártott okoseszközöket, PDA-t és telefont, amikor csak óriási kompromisszumok árán lehetett ilyen eszközöket készíteni. A cég nagyrészt ki is vérzett az okostelefonok aranykorára. Az utolsó nagyszabású terve a Foleo nevű gép, amely vékonyabb és csinosabb volt, mint a kor divatos netbookjai. Korának MacBook Airje is lehetett volna. Ráadásul pár másodperces, a mai tableteket idéző bootolást ígért.

Ez lehetett volna a MacBook Air Forrás: Flickr

Egy komoly hibája volt a készüléknek: önálló használatra nem volt alkalmas. Úgy tervezték, hogy a Palm okostelefonok társeszköze legyen, például azokon keresztül töltötte le a leveleket és naptárbejegyzéseket. Ez már az iPhone bejelentése előtti világban sem volt jó ötlet. A Foleo végül nem került piacra, a gyengén teljesítő Palm az utolsó pillanatban visszarettent a készülék kiadásától. A Palm később még megpróbálkozott két okostelefonnal, a Prével és a Pixivel, de mindkettőt csak Amerikában árusították, és egyik sem lett sikeres. A céget végül a Hewlett-Packard vásárolta fel.

E.T., a játékipar végzete

Listánk dobogós helyeit olyan termékeknek tartottuk fent, amelyek aktívan hozzájárultak egy cég csődbemeneteléhez. Az E.T. mozifilmhez készült játék pedig nemcsak egy céget rántott magával, hanem a nyolcvanas évek teljes játékiparát. Az 1983-ban még 3,2 milliárd dolláros forgalmat bonyolító játékpiac két év alatt százmillió dollárosra zsugorodott össze.

Az E.T. nem a kor egyetlen rossz játéka volt. Több olyan szoftver jelent meg az aranytojást tojó tyúknak számító Atari 2600 játékkonzolra, amelyek megbuktak. Az E.T. volt azonban a legrosszabb: unalmas volt, nem volt sztorija, a grafikája pedig még ahhoz képest is kiábrándító volt, hogy az Atari 2600 nem a szép játékokról volt ismert.

A játék nem csak azzal lett híres, hogy ez a világ egyik legnagyobb technológiai bukása. Legendássá az tette, hogy a gyártó nyakán maradt több millió játékkazettát egyszerűen elföldelték az új-mexikói Alamogordóban. Ennél látványosabban nem lehet beismerni, hogy egy termék megbukott. Egy kanadai csoport épp most próbálja megkeresni az elásott játékokat.