Hagyományos vasút vagy szupergyors sinkanszen helyett a hangsebességnél is gyorsabb metróval kötné össze San Franciscót és Los Angelest Elon Musk. A Paypal internetes fizetési szolgáltatásból meggazdagodott cégvezér már rendelkezik magánűrhajós céggel - ez a SpaceX - és elektromos luxusautókat előállító vállalattal is. A közösségi közlekedést megreformáló Hyperloop szupervasútnak egyelőre csak a terveit adta ki a milliárdos.
A Hyperloop működési elve leginkább a kórházakban és könyvtárakban napjainkban is használt csőpostáéhoz hasonló - derül ki a Musk által hétfőn éjjel bejelentett tervekből. Az óriási, áramvonalas kapszulákra emlékeztető jövővasút nem síneken közlekedne, hanem csövek belsejében, légpárnákon siklana, a működéséhez szükséges energiát pedig a csövekre helyezett napelemekből nyerné. A kabinok meghajtásának elve a már létező mágnesvasutakéhoz hasonlít, de annak továbbfejlesztett változata, amelynél a gyorsabb sebességet a rendszer zárt csőbe költöztetésével érik el. Az előzetes kalkulációk alapján a rendszer képes lenne nappal annyi energiát akkumulátorokba gyűjteni, hogy a Hyperloop kabinjai esti sötétben vagy felhős időben is közlekedhessenek.
A közlekedés megreformálására szánt jármű akár 1220 kilométeres óránkénti sebességet is elérhet majd kiötlője szerint, a működését felvázoló 57 oldalas dokumentumban egy Los Angeles és San Francisco között közlekedő Hyperloop-járat működését vették alapul.
A két város közötti 550 kilométeres távolságot az új típusú vonat harmincöt perc alatt tenné meg. Musk és csapatának elképzelései szerint az út első három percében a Hyperloop kapszulája 480 kilométer per órás sebességgel haladna, a következő hét percben már 890 kilométerre gyorsulna, majd 25 percen át 1220 kilométeres óránkénti sebességre gyorsulna, a cél előtt fokozatosan lelassítva a komfortos megállás érdekében. Egy ilyen technológiával Magyarország két legtávolabbi pontja között is fél óra körüli idő alatt lehetne megtenni az utat.
Az utaskapszulák Elon Musk elképzelései szerint átlagosan kétpercenként, de akár félpercenként indulnának egyik városból a másikba, így a rendszer valóban a csőpostához hasonlíthat. Egy kabinban 28 utas férne el (a kabinoknak nem lenne vezetőjük), de a milliárdos szerint akár autókat is képes lenne elszállítani, és egy jegy a milliárdos becslései szerint csupán húsz dollárba, vagyis négy-ötezer forintba kerülne rá.
A kabinokban ülő utasok az induláskor leginkább a repülő felszállásához hasonló gyorsulást éreznének, de a Hyperloopon való utazás nem lenne olyan érzés, mint egy durva hullámvasút - nyilatkozta Musk a bejelentés kapcsán szervezett konferenciahíváson a BBC szerint.
A szupervonat működéséhez szükséges nagyon kicsi súrlódást több trükkel érné el a Hyperloop. A kocsik elején légbeömlő nyílások találhatók, az itt elnyelt levegő turbókompresszorokat hajt meg, amivel a kocsi áramot termel. Az egyes kabinok az Inconel nevű - Musk űrcége által is használt - nikkel-króm szuperötvözetből készülnek, amely nagy nyomás és magas hőmérséklet elviselésére is képes. A síntalpakat a generátortól kapott áram változtatja elektromágnessé, így a kocsi a sín felett képes lebegni. Emellett a síntalpba fúrt apró lyukakon levegőt fújnak ki - pont úgy, mint a kocsmákban található léghokitáblákon - ami tovább csökkenti a súrlódást, és biztosítja a kapszulák gyors haladását.
Valószínűleg sokak lelkesedését lelombozza, hogy a Hyperloop mögött álló IT-milliárdos közölte, hogy egyelőre csak bejelentette a szupervasút működési elvét felvázoló ötletét, saját űrprojektje miatt neki magának egyelőre nincs ideje arra, hogy meg is valósítsa. A szupervasút első kísérleti rendszerének kiépítése már négy év alatt is elkészülhet, az első működő járat pedig 7-10 éven belül elindulhat, ha valaki most belekezd a munkálatokba.
A milliárdos szerint egy Los Angeles és San Francisco közötti járat 6-10 milliárd dollárból megépíthető, és a legcélszerűbb az lenne, ha az Interstate 5-ös autópálya mellett vezetnék a két irányt kiszolgáló csöveket. Elon Musk milliárdos ugyan, de saját vagyona a Forbes amerikai üzleti lap szerint mintegy 2,7 milliárd dollár, így ha akarná, sem tudná megépíteni a szupervasutat.
A milliárdos elmondta, hogy az első kísérletek során az utaskabinokat vákuumcsöves rendszerben akarták továbbítani, ám ilyen méretben egy csőpostához hasonló szívóelven működő hálózat megépítése túlságosan sok energiát igényelne - írja a Wired.