Pozitív lájkokat termel a csordaszellem

A tipikus internetező az igazságtalanul leértékelt tartalmakat nagyobb valószínűséggel lájkolja kompenzációként, az viszont nem zavarja, ha valamit indokolatlanul túlértékelnek: ha barátok is lájkolnak, ő is nagyobb eséllyel kattint a tetszikre. Tudományos vizsgálat a lájkgombok használatának mechanizmusáról.

Két amerikai és egy izraeli egyetem kutatói végeztek tudományos kísérletet a lájkgombok működéséről. Nem kimondottan a Facebook funkcióját vizsgálták, hanem általánosságban mérték fel, miként ítélnek meg egy adott tartalmat az internetezők, ha azt ismerőseik közül is sokan lájkolják. A kísérlet eredményei a Science című tudományos lapban jelentek meg.

Lev Muchnik kollégáival, Sinan Arallal és Sean J. Taylorral egy közösségi hírgyűjtő szájt cikkeire érkező kommenteket vizsgálták, öt hónapon át. A beérkező kommenteket a fórumozók szabadon értékelhették pozitívan vagy negatívan, de a kísérlet készítői a felhasználók tudta nélkül egyes kommenteket manipuláltak. Ezeknek szándékosan pozitív vagy negatív értékelést adtak elsőként, hogy megtudják, ez miként befolyásolja a bejegyzések későbbi megítélését.

A csordaszellem pozitív lájkokat hoz

A vizsgált több mint százezer kommentet mintegy tízmillió alkalommal tekintették meg internetezők, és háromszázezernél több értékelést adtak le rájuk. A kiértékelés során kiderült, hogy az internetezők körében a legnagyobb ingert az indokolatlanul leértékelt (diszlájkolt) bejegyzések váltották ki, ha ilyet láttak, nagyobb hajlandósággal kattintottak a lájkgombra, hogy semlegesítsék a negatív véleményt.

Ugyanakkor pozitív diszkrimináció esetében a közösség reflexe nem működött: ilyen esetben nem siettek a felhasználók lerontani a komment minősítését negatív lájkokkal.

A Facebook lájkgombja Fotó: Origo

A kísérlet eredményei szerint ha egy komment már kapott egy pozitív értékelést, az 32 százalékkal nagyobb eséllyel kap egy következőt. Ezzel szemben a jogosan leértékelt bejegyzések esetén a negatív lájk nem vonta nagyobb eséllyel egy újabb nem tetszési jelzés érkezését. A mesterségesen lájkolt bejegyzések megítélése a kísérlet végére átlagosan 25 százalékkal volt kedvezőbb a nem manipuláltaknál.

A barátok lájkjai jobban csábítanak

Ugyanakkor az eredményekből az is kiderült, hogy az ehhez hasonló, csordaszellem által kiváltott lájkolási hullámot jelentősen befolyásolta az adott bejegyzés témája. A kísérlet eredményei szerint például az üzleti vagy politikai, társadalmi, illetve kulturális témák esetén az emberek hajlamosak csordaként lájkolni, ez a mechanizmus azonban műszaki, gazdasági vagy vicces témák, illetve általános hírtartalmak esetén kevésbé működik. A pozitív lájkok lekattintására akkor is nagyobb esély mutatkozott, ha egy barátként bejelölt felhasználó lájkolt egy bejegyzést.

A kísérlet során begyűjtött eredményeket többek közt online közvéleménykutatások fejlesztésére fogják használni.

Miért nincs negatív lájk a Facebookon?

A legtöbb ember által használt lájkrendszert a Facebook működteti, a világ legnagyobb közösségi oldalán azonban negatív tetszésnyilvánításra nincs lehetőség, ahogy a rivális Google Plus szolgáltatás esetében sem. Ugyanakkor például a legnépszerűbb videomegosztónak számító YouTube-on negatív lájkokat is le lehet adni három éve, korábban egyszerű csillagokkal lehetett értékelni a videókat.

A Google+ és a Facebook lájkgombjai az Origón Fotó: Origo

Hampuk Richard közösségimédia-szakértő szerint a videomegosztón a negatív lájkolás lehetősége azért kulcsfontosságú, mert míg a Facebookon a legtöbb esetben magát a témát, a YouTube-on a tartalom minőségét értékelik az internetezők. Ez utóbbi pedig a keresési eredményeken megjelenő videók priorizálása szempontjából fontos, míg a közösségi oldalon inkább a szimpátianyilvánítás lehetőségét tölti be a lájkgomb.

A Facebookon nem lesz diszlájk

A hazai szakértő eddigi tapasztalatai is az amerikai-izraeli kutatócsoport felmérését támasztják alá: a magyar facebookos rajongói oldalak esetében is jelentősen fel lehet tornázni a bejegyzések megosztásának számát megfelelő számú lájkkal. Hampuk szerint nem véletlen, hogy a közösségi oldalon a legnépszerűbb hirdetési forma jelenleg a szponzorált bejegyzés, amely az ismerősök által lájkolt márkákat, helyeket, cikkeket jeleníti meg a webes és a mobilos hírfolyamban egyaránt.

A YouTube a nem tetszéseknek is helyt ad Fotó: Origo

A Facebook egyik vezetője egy konferencián néhány hónapja kifejtette, hogy a közösségi oldal nem tervezi "nem tetszik" gomb bevezetését, mivel alapvetően a pozitív szemléletű tartalmakra koncentrál. A magyar szakértő szerint a felhasználók által feltöltött írásokkal, képekkel és linkekkel kapcsolatban alapvetően pozitív visszajelzésre vágynak.

Hampuk szerint elképzelhető, hogy ha a Facebookon a megosztásokat nem csak lájkolni lehetne, akkor a felhasználók gátlásosabbá válnának, és kevesebb tartalmak osztanának meg egymással, ami egyáltalán nem szolgálja a közösségi oldal érdekeit, amely reklámbevételekből tartja fent magát. A rajongói oldalak esetében pláne nem várható a negatív lájkok megjelenítésére, hiszen ez az üzletek, márkák imidzsét rombolná - véli a szakértő.