A Der Spiegel című német lap internetes kiadása az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől (NSA) kiszivárgott, szigorúan titkos minősítésű dokumentumokra hivatkozva számolt be erről. A lap az Edward Snowdentől származó dokumentumokból úgy tudja, hogy az NSA munkatársai az összes fontos okostelefonos platformon keresztül képesek hozzáférni a készüléken tárolt üzenetekhez, kontaktokhoz, jegyzetekhez, fotókhoz, vagy akár az aktuális tartózkodási helyhez.
A Spiegel birtokába jutott információk szerint az NSA-n belül külön munkacsoportok foglalkoznak az egyes okostelefonos rendszerek, így az Android, az iOS, vagy a Blackberry OS feltörésével. A lap birtokába jutott egyik dokumentumból az derül ki, hogy az NSA munkatársai különféle módszereket használnak az információ megszerzéséhez. Egy esetben például egy megfigyelni kívánt ember számítógépébe jutottak be, amelyről aztán képesek voltak iPhone-jára juttatni egy olyan szoftverkódot, amely hozzáférést biztosított a készülék 38 különböző funkciójának távoli elérésére.
Bár egy 2009-es dokumentum szerint a nemzetbiztonságiak egy időre képtelen voltak Blackberry készülékekbe bejutni, egy évvel később újból képesek voltak feltörni a világ legbiztonságosabb mobilrendszerének tartott kanadai cég levelezőszolgáltatását.
Ugyanakkor a német lapnál lévő dokumentumok arra utalnak, hogy az okostelefonokon való kémkedés nem olyan hatalmas nagyságrendben történik, mint a korábban leleplezett internetes elemzés. Az okostelefonokra való bejutás ugyanis elég komplex feladat, ezért csak akkor kerül rá sor, ha a titkosszolgálatok megjelölnek egy célpontot.
Az adatok kinyeréséhez a készüléktulajdonosok maguk is hozzásegítik az NSA-t, mert nem ügyelnek adataik védelmére. Az okostelefon-használók egyetlen jellemző aggodalma az, hogy nem tudják használni a készüléket, mert nincs térerő, wifi vagy mobilinternet - állapították meg az ügynökség szakértői, akik a nomofóbia (nomophobia - no mobile phobia) kifejezéssel illetik ezt a jelenséget a Snowden-féle iratok szerint.
Pénteken arra is fény derült, hogy az interneten elterjedt titkosítások többsége sem jelent gátat az amerikai és brit titkosszolgálatok figyelő szemei elől. A kiszivárgott információk szerint a titkosítást végző programokat és szabványokat szándékosan gyengítették meg valamely módon a titkosszolgálatok nyomására úgy, hogy valamilyen biztonsági résen kereszül az elvileg értelmezhetetlen adathalmazt lehetséges legyen dekódolni.
A New York Times cikke szerint internetes telefonszolgáltatásokhoz, ipari normának számító kommunikációs megoldásokhoz és olyan otthoni felhasználóknak szánt szolgáltatásokhoz van hozzáférése az NSA-nek, mint a Microsoft által üzemeltetett SkyDrive felhőtárhely vagy az Outlook.com levelezőszolgáltatás. Gyakorlatilag az összes nagy internetes cég tagadja, hogy aktívan segítené az amerikai titkosszolgálatokat felhasználóinak megfigyelésében. A Google a napokban bejelentette, hogy a nemzetközi kémtevékenység elleni lépésként felgyorsítja a saját adatközpontjai között történő adatforgalom esetében a titkosítás bevezetését. Ez azért fontos, mert ha az adatok nem kódolva utaznak, azok nem csak a felhasználó gépe, és a Google szervere között, hanem egyéb módon is elérhetők lehetnek.
Ha nem akar lemaradni az ilyen hírekről, kövesse a Techbázist a Facebookon is!