Néhány órával az új iPhone premierje után három csúcsmobilunk is teljesen feltöltve várja, hogy kipróbáljuk őket. Az iPhone 5s szupergyors kamerával és ujjlenyomat-olvasójával tűnik ki a mezőnyből, a Nokia Lumia 1020-as extrája a 41 megapixeles beépített kamera és a valódi vaku.
A Sony Xperia Z1 vízálló, és mivel hatalmas, két napi használatra is elegendő kapacitású akkumulátor fér bele. Mindhárom készüléket a Telekom 4G-s hálózatára kapcsoltuk, hogy azonos módon használják a hálózatot.
A három telefon közül egyértelműen az iPhone a legszebb, nem is a fém alkatrészeknek, hanem a jobban eltalált arányainak köszönhetően. A tarka színű hátlappal szerelt Nokia 1020-as üdítő hatást kelt az egyhangúságban, ám a szokásosnál nagyobb fényképező zavaróan kidudorodik a hátlapból. A Sony Z1-es tervezői nem nagyon tudtak mit kezdeni a hatalmas mérettel, a készülék kecsességére 0 pont jár.
Nem ilyen egyértelmű a helyzet a kezelőfelület terén: a három mobil közül az iPhoné a legkisebb kijelző, ezen pedig még az iOS 7-es rendszeren is zsúfolt hatást keltenek az egymás mellett sorakozó ikonok. A legmodernebb külseje egyértelműen a Nokián futó Windows Phone 8-nak van, a Sony Androidjának külseje már kissé elavultnak hat, de még mindig ezen a legjobbak a widgetek.
Az Apple összes terméke közül csak az 5s-ben van ujjlenyomat-olvasó. Beállítása nem nehéz, a rendszer felszólítására pár másodpercig nyomkodni kell a Home gombot, lehetőleg úgy, hogy az ujjbegyünk minden oldaláról készüljön egy minta. Célszerű legalább két hüvelykujjról és két mutatóujjról mintát rögzíteni, mert általában ezekkel szoktuk aktiválni a készüléket. Elég egyszer lenyomni a Home gombot, a felengedés során automatikusan ellenőrzi az ujjunkat, és oldja a kijelző zárolását. Összehasonlítottuk, a zárolást sokkal könnyebb feloldani az 5s-en, mint egy tavalyi, ötös iPhone-on. A Windows Phone-on egyelőre csak PIN-kódos zárolás lehetséges, ez ugyan hatékony, de nem kényelmes használni.
Az Sony telefonján még mindig az Android mintarajzolós képernyőzárja tűnik a legpraktikusabbnak, itt az egyetlen problémát az okozhatja, hogy a gyakori feloldáskor a minta formája egyértelműen láthatóvá válhat a minta a képernyő koszolódása miatt. A PIN-kód vagy a jelszó használata ugyanolyan nehézkes, mint a többi platform esetében. A Google által korábban nagyon favorizált arcfelismerős feloldás jól működik, a Sony telefonja nagyon rossz megvilágításban is felismerte tulajdonosát, mégsem teljesen biztonságos. Beállításkor a rendszer is figyelmeztet, hogy a PIN-kód is biztonságosabb az arcfelismerésnél, arról nem is beszélve, hogy kényelmetlen minden feloldáskor karnyújtásnyira magunk előtt hadonászni a készülékkel.
Ránézésre mindhárom mobil szuper minőségű képernyővel van felszerelve, mert a képük nagyon éles, a betűk jól olvashatók. A specifikációkat olvasva kiderül, hogy elvileg a Sony Z1-esé a legjobb, azon 441 ppi a pixelsűrűség, míg a Nokián 332 ppi, az iPhone 5s Retináján pedig csak 326 ppi.
Készítettünk néhány makrófelvételt az összehasonlítás végett, de ezeken sem látszik jelentős különbség. Gyakorlatilag 300 ppi felett már nincs túl sok észlelhető differencia minőségben, inkább a színek térnek el minden készüléken: talán a Nokia AMOLED kijelzője túlságosan tarka.
Mindhárom telefonnak van saját térképe és navigációja: az iPhone-on az Apple Térképek, Androidon a Google Térkép, Windows Phone-on pedig a Nokia Here Maps. Az Apple saját fejlesztésű térképe kizárólag autós navigációt kínál, a tömegközlekedést itthon még nem ismeri. Szerencsére iOS-re a Google térképe is elérhető, ezt az iPhone-osoknak érdemes kapásból le is tölteniük, mert sokkal jobb a címadatbázisa az Apple-énél.
A Nokia saját térképének előnye, hogy offline is tökéletesen használható, ingyenes, és a tesztelt címek többségénél tökéletes útvonalat generált, de mondjuk az Uránia Csillagvizsgáló helyét nem ismerte (erre csak a Google Maps volt képes). Ha valaki tömegközlekedéssel szeretne útvonalat tervezni, egy Here Transit nevű ingyenes appot is kell kell tölteni mellé. A három platform közül egyelőre csak az Androidon lehet elérni azt, hogy a Google Térképnek a mikrofonon mondjunk be egy magyar címet ahelyett, hogy azt be kellene gépelni, pedig ez például az autóban nagyon jól jön.
Az iPhone 5s kamerájának leglátványosabb újítása a lassított felvétel (slow-mo) lehetősége, amely 720p felbontással érhető el. Mint a lendi videón is jól látszik, elég látványos a végeredmény, a mozdulatok extra részletessé válnak ebben az üzemmódban. Nagyon egyszerű használni: a felvételek elejét és végét mindig normál sebességgel rögzíti a telefon, a kettő közötti rész esetében azonban még a hang is lassítva hallatszik.
Ez a lassított felvétel az iPhone 5s-sel készült:
Hagyományos videóból ilyet rögzít az iPhone 5s:
Ezt ugyanott vettük fel a Nokia Lumia 1020-assal:
A Sony Xperia Z1-es ilyen videót vesz fel:
A videók minősége nagyon hasonló mindhárom készüléknél, komolyabb differenciát csak a Nokiánál tapasztaltunk, aminek nagyobb átfogású az objektívje, így sokkal több dolog látszik rajta, mint a riválisok felvételein.
Az egyik közeli édességboltban beltéri, a Zeneakadémia főbejáratánál pedig kültéri fotókat készítettünk mindhárom telefonnal. Egy normál monitoron nézve, belenagyítás nélkül mindhárom telefon jó minőségű képeket rögzített, bár a Sony képei elég fakó színűek.
A képszerkesztő kollégákat kértük meg a fotók mélyebb elemzésére. Ők azonos méretű részleteket vágtak ki a fotókból, ezek összehasonlításakor pedig jól látszik: a leginkább részletgazdag fotókat a Nokia rögzíti, a 38 megapixeles felbontásnak köszönhetően a kép kis részletét képező Liszt Ferenc szobor is tökéletesen kivehető. Ugyanez a képrészlet még a Sony esetében is elfogadható minőségű, de az iPhone-nál már kifejezetten pixeles, hiszen az Apple telefonja csak 8 megapixeles, míg a Sonyé 20,7 megapixeles. Más kérdés, hogy hétköznapi használat során az ilyen fokú részletesség mennyire számít.
A naplemente utáni sötétben való fotózás során a Nokia teljesített a legjobban: ennek a kamerája eleve a legjobb fényerejű, és kicsi Xenon-vakujának a fénye is a legerősebb, négy-öt méteres távolságra is elegendő. A második helyen az iPhone 5s áll, kevés fénynél ez is jól teljesített, bár ledes villanója kevésbé erős. Esti fotózáshoz a legrosszabb választásnak a Sony bizonyult, a vaku használata sokszor teljesen használhatatlan képet eredményzett, nélküle pedig zavaróan zajos volt a fotó.
Egymás után próbálgattuk végig az okosmobilok virtuális billentyűzeteit. A négycolos iPhone esetében a rendszergombokat nem lehet testreszabni, a képernyő kicsisége miatt a nagyobb kezűek nehezen boldogulnak az egymás mellett sűrűn sorakozó betűkkel. A négy és fél colos Nokia esetében már jobb a helyzet, a legkényelmesebben azonban az ötcolos Sony-n lehet bepötyögni a betűket - ezen viszont kisebb kézzel nehéz elérni a kijelző széleit egykezes használat esetén.
Imádja a Youtube-ot nézegetni a konyhában? Ha a The Fox-ot szeretné üvöltetni mobilján, akkor mindenképpen az iPhone 5s a legjobb választás, ennek szólnak a leghangosabban és a legszebben a beépített hangszórói. A leginkább dobozhangúnak a Sonyt találtuk, és bár a Nokiát is viszonylag jó minőségű hangszórókkal szerelik, a windowsos Youtube app rettenetes, tulajdonképpen nem tesz mást, csupán meghívja a videomegosztó mobil aloldalát.
El is jutottunk az appokhoz. A legjobb minőségű kínálattal az iPhone rendelkezik, bár már egyre jobban felzárkózik hozzá az Android is. A Nokián futó Windows Phone nagyon le van maradva az appok választékában: bár a legismertebb appok közül már egyre több elkészül rá, az olyan ismert szolgáltatások, mint a Gmail, sok esetben csak nem hivatalos, sokszor több száz forintba kerülő appként érhetők el rá.
Mind a Nokia, mind a Sony mobilra kényelmesen lehet fájlokat másolni: a microUSB-kábelen keresztül csak át kell másolni a zenéket, fotókat, videofájlokat. Nem így az iPhone-nál: az a telefon csakis az iTunes programon keresztül hajlandó kommunikálni a PC-vel. Azzal pedig nem lehet egyszerűen zenét kopírozni, hanem szinkronizálni kell a számítógépen és a telefonon lévő számokat. A másolást követően pedig a telefonról nem lehet újból kinyerni a zenéket, az Apple által beépített korlátozás miatt. Az iTunesos machinálást csak a legfanatikusabb Apple-rajongók tartják jónak, lelke mélyén valószínűleg az összes többi iPhone-tulaj utálja ezt a szoftvert.
Nyolcórányi használatot követően az iPhone 5s akkumulátorának töltöttsége 64 százalékon áll, a Sony Z1-esé pedig 75 százalékig merült le. A Nokia töltöttségét nem tudtuk megmérni, mert a teljes méretű fotók és videók lemásolásához muszáj volt a PC-re kapcsolnunk, ami feltöltött valamennyit a már merülő telepen. Korábbi tesztünk során a Sony Z1-esből két-három napos üzemet is ki tudtunk hozni, a Nokiát pedig a nap végén mindig tölteni kellett. A hasonló mértékű merülést valószínűleg az okozza, hogy mindegyik telefonon viszonylag hosszan Temple Run-oztunk, a 3D-s grafikájú játékok pedig úgy tűnik, gyártótól és platformtól függetlenül agresszívan lemerítik az okostelefonokat.
A tesztben vizsgált iPhone 5s 16 gigabájtos változata kártyafüggetlenül 221 ezer forintba kerül, míg a Nokia Lumia 1020-asért - 32 gigabájtos változatban kapható - 215 ezer forintot kérnek, a Sony Xperia Z1-es pedig ugyancsak 220 ezer forint körüli összegbe kerül - ugyancsak 16 gigabájt memóriával.
Ebben a kategóriában már elég gyors hardverrel szerelik a telefonokat, egyiknél sem tapasztaltunk szaggatást vagy lassulást, ahogy az el is várható. Amikor az iPhone 5s-t és egy tavalyi iPhone 5 mellé helyeztük, nem érzékeltünk számottevő különbséget a két telefon működése között. Az ujjlenyomat-olvasó nem túl izgalmas, de hasznos újítás, praktikusan akadályozza meg, hogy idegenek turkáljanak a telefonunkban. Valószínűleg az izgalmas újítások hiánya a legnagyobb oka annak, hogy az idén nem tolongtak az új iPhone-okért a boltokban.
Kinek való egy Nokia 1020-as? Elképzelésünk szerint egy igazi művészlélek fotósnak, aki nem az appok, hanem a fényképek megszállottja, akit nem zavar, ha nem tudja kipróbálni saját mobilján az ismerősök által ajánlgatott appokat. A Sony Z1-es egy csataló, olyanoknak való, akiknek csak az a fontos, hogy ne merüljön le állandóan az okosmobiljuk: gyakorlatilag az összes menőbb androidos mobil ilyen: jóval nagyobb az iPhone-nál, ezért jobban bírja akkuval - viszont messziről látszik, hogy a zsebünkben van.