Magyarországon fejlesztik, így hazánkban is kapható az iBlueOpen nevű okostelefonos zárrendszer, amelyet egyelőre iPhone-nal lehet használni. A rendszer segítségével a tulajdonosoknak csupán okostelefonjukra van szükség a lakásba történő bejutáshoz.
Miért van értelme okostelefonos zárat használni? A rendszer lehetővé teszi, hogy ha szükség van rá, az ismerősöknek adott időszakra szóló hozzáférést adjunk a belépéshez, amelyet bármikor megszüntethetünk, míg egy kulcsot le lehet másolni, vagy meg lehet tagadni visszaadását. Az okostelefonos zár akkumulátorról működik, és egy beépített motor segítségével képes nyitni és zárni a a zárnyelvet. A zár egy Bluetooth adóvevőt tartalmaz, amely az ajtó néhány méteres közelében tud kommunikálni iPhone-okkal. A lakókat az alkalmazás indításával, Bluetoothon keresztül tudja hitelesíteni a kulcslyuk nélküli zár.
A lakásoknál nem csupán a zárakat lehet felszerelni, beszerezhetők már internetről vezérelhető és felügyelhető mozgásérzékelők, amelyek segítségével mindig tudni lehet, ha behatoltak a lakásba. Az érzékelők mellett népszerűek és egyre olcsóbbak azok a kamerák, amelyek wifin vagy hálózati kábelen keresztül bármikor megmutatják, mi történik otthon.
Már húszezer forintért elérhető olyan kamera, amelynek képét okostelefonról bármikor meg lehet nézni, és egyszerűbb mozgásérzékelőjük arra is alkalmas, hogy feltöltse egy tárhelyre a behatolóról készült felvételt. Nagyjából 150 ezer forintért már kevés fény mellett is használható, forgatható beltéri kamerát lehet venni.
Hiába bújkál a sötétben a betörő, a hőkamera kiszúrja
Olcsón lehet vásárolni infravörös ledekkel és speciális szűrőkkel ellátott biztonsági kamerát, amely éjjellátó funkciót is kínál. Ha a kamera saját fénye kevésnek bizonyulna, néhány tízezer forintért szabad szemmel nem látható, infravörös tartományban sugárzó ledes fényforrásokat lehet rá felszerelni.
Ennél fejlettebbek a leginkább kültéri használatra való hőkamerák, amelyekkel teljes sötétben is könnyen ki lehet szúrni a bokorban vagy kerítés mögött bújkáló, füstben, ködben mászkáló embereket, mivel meleg, élő testük a sötét háttérben világos színnel tűnik ki. Az élő szervezet ugyanis intenzívebben bocsát ki magából elektromágneses hullámokat, amelyek jelentős része hőhullám. Hőkamerából azonban egyelőre nem létezik olcsó, otthoni verzió, csak milliós nagyságrendű, professzionális kivitelű.
A lakáson kívüli biztonságról is számos high-tech kütyü gondoskodik: például kapható olyan akkumulátoros lakat, amely 100 decibellel kezd szirénázni, ha valaki piszkálja. Speciális szenzorokkal azonban azt is meg lehet akadályozni, hogy a kerítésen átmászva, vagy azt szétvágva jussanak be a betörők a kertbe.
A hagyományos fizikai védelmet nyújtó kerítéseket elektronikus szenzorokkal és jelzőkábelekkel lehet felszerelni. A kerítés mentén végigfutó érzékelők észlelik a kerítés oszlopainak rezgését vagy dőlésszögének változását. Ezáltal a mászás vagy akár a kerítés kidöntése, szétvágása esetén is riasztanak. Az érzékelők megfelelő kalibrálásával elkerülhetőek az is, hogy a rendszer minden kóbor macska miatt szirénázni kezdjen. Ha valaki ennek ellenére bejut a telekre, kültéri szenzorokkal még mindig meg lehet lepni, és hasonló elven működő szenzorokat az ablakokra is fel lehet szerelni.
A modern infrasorompók és kerítések az emberi szem számára láthatatlan sugarakkal hálóznak be adott területeket - ezek nagyjából a bankrablós akciófilmek jeleneteihez hasonlók, de nem láthatók -, amelyek megszakításával szintén beindulhat a riasztó. A legolcsóbb megoldást az infravörös érzékelők jelenthetik, amelyek akár házilag is el lehet készíteni némi technikai tudással, bár kültéri felszereltségük esetén az áram elvezetését nem mindig egyszerű megoldani. Ezeket a szenzorokat is be lehet úgy állítani, hogy egy elrepülő galamb, vagy a kerten átszaladó mókus miatt ne adjanak riasztást.
Drágabbak az infrakapuhoz hasonló, de mikrohullámokkal dolgozó megoldások, ezeket radarsorompóként is szoktak emlegetni, mert működési elvük hasonlatos a légiirányításban és felderítésben használatos radarokéhoz. Az eszköz mikrohullámokat bocsát ki, amelyek leginkább a magas fém- vagy víztartalmú anyagokról verődnek vissza: előbbi lehet egy repülő, míg utóbbi az emberi test, vagy akár egy állat is. A visszaverődő hullámok megváltozásából képesek érzékelni a radarsorompók azt, ha valaki áthaladt közöttük.
A megoldás előnye, hogy az infravörös sugárhoz képest nem egy pontba összpontosul, egy-egy mikrohullámú érzékelő nagyobb területet is lefedhet, így nehezebben játszható ki. A másik, lényeges plusz az infravörös sugarakhoz képest, hogy a mikrohullámokat sokkal kevésbé zavarják a környezeti tényezők, míg a fény terjedését köd vagy eső akadályozhatja, megzavarva az érzékelő működését.