Néhány éve még mindenki a számítógépen tárolta az összes családi fotót és videót, a gyerek első születésnapjától kezdve a nyaralásokig. Ha a PC bedöglött, jó eséllyel az összes fotó is ugrott. Szerencsére mostanra már aránylag olcsón lehet tárhelyet venni a Flickr oldalán és a Google-nál, de a kedvenc filmek, biztonsági mentések raktározásához egy internetes tárhely nem praktikus, hiszen az óriási fájlok feltöltése és letöltése nagyon lassú, és itt már az ár sem túl kedvező. A nagy fájlok mellett a digitális fotókról is érdemes otthoni másolatot tárolni, mert a felhőben tárolt fiókhoz akár illetéktelenek is hozzáférhetnek, és törölhetik is – ilyen esetben pedig a régi emlékeknek is annyi.
Természetesen manuálisan is megoldható, hogy egy vagy több külső winchesterre átmásoljuk az adatokat, a merevlemezeket pedig elzárjuk a szekrénybe. Alapesetben ez is működőképes megoldás, de mivel nem automatizált, elég nyűgös használni.
Ennél fejlettebb megoldás, ha egy hálózati adattárolót, más néven NAS-t választunk. Egy ilyen eszköz egy darab winchesterrel is működőképes, de vannak olyan változatai, amelyek két vagy több winchester fogadására is alkalmasak. Ez azért fontos, mert egy ilyen adattárolót úgy is be lehet állítani, hogy az adatokat több lemezre klónozza: így az egyik merevlemez meghibásodása esetén is megmaradnak az adatok. A routerre csatlakoztatandó hálózati tároló másik előnye, hogy a rajta tárolt adatokat, az otthon lévő összes fájlt – zenét és filmet – számítógépről, laptopról vagy okostelefonról, táblagépről is el lehet érni. Egy 2 terabájtos merevlemez nagyjából húszezer forintba kerül, egy teljes hálózati adattároló szett pedig hetvenezer forintból kihozható.
A biztonságot tovább lehet fokozni négy merevlemezes adattárolókkal, bár ezek önmagukban is drágábbak – egy tipikus négylemezes eszköz, a Synology DS413j közel százezer forintba kerül.
Ezt azonban már olyan speciális módba is lehet kapcsolni, amely szétosztja az adatok többszörös tárolását a lemezek között, így a négyből csak egy lemezt foglalnak el teljesen a duplikált adatok, a másik három tartalma hasznos adattárolásra felhasználható. Ebben a módban az összes elérhető merevlemez egyetlen közös tárhelyként látszik a hálózatra kapcsolódó számítógép, okostelefon vagy táblagép számára is. Élőben is meghallgattunk egy kétmagos Intel Atom lapkával meghajtott négylemezes modellt, a hűtés zaja alig volt hallható, mert a lemezek rezgéscsillapító gumiágyon vannak rögzítve. Léteznek kifejezetten NAS-ban való használatra – folyamatos üzemre – optimalizált merevlemezek is, ezek valamivel drágábbak, de több garancia jár hozzájuk.
Czibolya Dániel, a hálózati adattárolókat is árusító Neon Multimédia Kft. szakértője szerint egy fejlett, otthoni használatra szánt NAS fogyasztása nem túl magas. Egy kétlemezes típus még az eszközök csúcsra járatása esetén is csak 19 wattot fogyaszt, egy négy winchesterrel szerelt pedig 25 wattot. Az átlagfogyasztás ennél alacsonyabb, mert a rendszer csak nagy fájlok másolása, szimultán fájlok torrentes letöltése és biztonsági kamerák vezérlése esetén van teljesen leterhelve, az idő legnagyobb részében azonban készenléti üzemben van, ami csupán néhány wattos fogyasztással jár (ennél egy laptop vagy asztali számítógép lényegesen több áramot fogyaszt).
Ráadásul a berendezést be lehet állítani úgy is, hogy késő este lekapcsolja magát, és csak reggel kapcsoljon be, amikor szükség van rá. A szakértő szerint egyébként egy NAS mellé érdemes egy nagyjából húszezer forintos, kissé vastag elektromos hosszabbítóra hasonlító szünetmentes áramforrást is beszerezni – ilyet például az APC gyárt –, ez egyben a villámcsapás vagy hiba okozta túláramtól is megvédi az eszközt, amit nem szabad a földön tárolni, mert a ventilátora hamar elkoszolódik.
A bittorrentes letöltést a hálózati táron úgy lehet elindítani, hogy behívjuk a számítógép böngészőjén a kezelőfelületét: a téglalap alakú berendezésen ugyanis nincs képernyő vagy más beviteli felület. Az általunk kipróbált Synology modell lehetővé teszi azt is, hogy az interneten keresztül – jelszó birtokában – hozzáférjünk a tárolt fájlokhoz, akár a nagymamának vagy más rokonnak is hozzáférést adhatunk a teljes családi fotógalériához, amelyet ő a böngészőjében a Flickréhez hasonló felületen nézegethet.
A zenékhez, filmekhez is hozzá lehet férni hasonló módon akár távolból is: ráadásul az általunk kipróbált készülék képes érzékelni, hogy milyen eszközről kérik le az adott tartalmat, így például okostelefonra csak gyengébb minőségben küldi ki a filmet, hogy takarékoskodjon a sávszélességgel. A Synology tárolói megfelelő – az eszközzel kompatibilis – biztonsági kamerákat is tudnak vezérelni: nemcsak a kamerák felvételeit rögzíti, de távoli elérést is biztosítanak a képekhez és felvételekhez.
A legtöbb hálózati adattárolóhoz lehet wifis modult vásárolni, így vezeték nélkül is tud kapcsolódni az otthoni hálózatra. Noha ez lehetővé teszi, hogy elvileg a lakás bármelyik sarkában elhelyezhetjük a NAS-t, a router és a tároló között célszerű drótos kapcsolatot létesíteni. Ez ugyanis stabilabb, gyorsabb kapcsolatot biztosít a könnyen megzavarható wifinél. Ha van otthon médialejátszó vagy okostévé, azt is célszerű vezetékkel összekötni a hálózati berendezésekkel, csak a kisszobában lévő laptop vagy táblagép esetén ragaszkodjunk a wifihez. A vezeték nélküli átvitel rádióhullámait sok tényező zavarhatja meg, optimális kiépítéséhez korábbi cikkünkben olvashat tudnivalókat.