Pár év múlva cukor hajthatja a kütyüket
![Y.H. Percival Zhang](https://cdn.origo.hu/2023/12/FhA3Obd6kk4W9HKEuxsaVSYJbAulHFb8zxE6GTntgEQ/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzEzY2U0NDhhNmRmZTRmMmY5MTA2OTVjZTUyYzYyNjhk.webp)
A bioakkumulátor az amerikai Virginia Tech egyetem kutatóinak fejlesztése, amelyet a Nature című tudományos szaklapban mutattak be először. Azonos méret mellett a cukoralapú energiacella tízszer több energiát tud raktározni a jelenleg elterjedt lítiumion-akkumulátoroknál, így jelentősen kibővítheti azok üzemidejét is. Ráadásul elhasználódása után sem maradnak meg mérgező anyagok, alkotóelemei teljes egészében lebomlanak – nyilatkozta a lapnak Y. H. Percival Zhang, a fejlesztést vezető egyetemi docens.
Az új áramforrásban keményítőt bontanak le lassan és fokozatosan – tizenhárom különféle enzim segítségével – összetett szénhidrátokra, majd egyszerű cukrokra. A lebontáshoz használt enzimeket olyan láncolatban alkalmazzák, amely a természetben egyébként nem fordul elő.
Ennek köszönhetően a folyamat során jelentős mennyiségben szabadulnak fel elektronok, amelyeket az eszközök működtetésére alkalmas energiává lehet alakítani. A levegővel való kölcsönhatás nyomán elinduló, az emberi szervezet anyagcseréjéhez hasonló, ám mesterséges lebontás során egyetlen fő melléktermék, egyszerű víz keletkezik.
A Virginia Tech egyetem honlapján publikált ismertető szerint az új energiacella újratöltésekor csak cukrot – pontosabban egy maltodextrin nevű, édesítőszerként használt poliszacharidot – kell hozzáadni a lemerült energiacella életre keltéséhez.
Zhang nyilatkozata szerint az új típusú áramforrás mobiltelefonok, táblagépek és egyéb akkumulátoros eszközök működtetésére is alkalmas, és már három éven belül piacra kerülhet, és a benne alkalmazott anyagok révén várhatóan olcsó lesz. További előnye, hogy a hidrogén- vagy metanolalapú energiacellákkal szemben nem gyúlékony.