Egyre kevésbé fogynak a laptopok, sokan maradnak meg a régi számítógépüknél, legfeljebb vesznek mellé egy táblagépet, amelyen kényelmesebb netezni, és letölthető rá egy sor ingyenes vagy olcsó játék is. Azért egy teljes értékű számítógépre továbbra is szükség van: dolgozni, hosszabb szöveget írni ezen lehet kényelmesen, fotókat vagy videókat is itt lehet jól szerkeszteni.
A hazai vásárlók körében népszerűnek számító, százötvenezer forintos vagy olcsóbb laptopok az elmúlt években nem sokat változtak, de a kisebb fogyasztású processzorok megjelenése, továbbá a CD- és DVD-meghajtók visszaszorulása révén vékonyabbak lettek.
A legolcsóbban továbbra is a 15,6 colos, nem túl kompakt modelleket lehet megvenni, mert ezeket lehet összerakni a legolcsóbb, kevésbé miniatürizált alkatrészekből. Éppen ezért nem valószínű, hogy a következő néhány évben a MacBook Airhez hasonló ultravékony laptopok jelenjenek meg. Ezek gyártásához ugyanis drágább fémötvözeteket vagy kompozitanyagokat alkalmaznak, az olcsóbb műanyag ház pedig csak a jelenlegi vaskos kivitelben strapabíró - magyarázta az Origónak Mézes Rudolf, a Prohardver technológiai portál szakértője.
Száznyolcvanezer forint körüli áron ugyanakkor már a behemót olcsó gépeknél kisebb és vékonyabb, másfél kilónál csak kicsivel többet nyomó modellek is elérhetővé váltak, bár az alacsony tömeget általában csak kis kapacitású, két-három órás üzemidejű akkumulátorral tudják tartani a gyártók ezek esetében.
A vételár emelésével fokozatosan egyre nagyobb teljesítményű laptopokat lehet találni, de egy igazán fejlett, ugyanakkor hosszú üzemidőt és könnyű hordozhatóságot biztosító noteszgépet háromszázezer forintnál olcsóbban nem igazán lehet fellelni. Például az Apple MacBook Air 9-12 órás üzemidőt tud biztosítani úgy, hogy nem egy netbook vagy táblagép, hanem egy teljes értékű számítógép teljesítményét nyújtja.
A Toshiba Portége Z10T nevű Windows 8-as gép is hasonló kivitelű, de erről le lehet venni a billentyűzetet, a képernyő és a fő alkatrészeket tartalmazó egység pedig táblagépként működik, bár üzemideje csak öt óra körüli. Ennél érdekesebb és tesztünk során praktikusabb konstrukció volt a Lenovo Yoga 2 Pro. Ezen a laptopon a képernyő teljesen hátrahajtható, így akár táblagéphez hasonlóan is lehet használni, de arra is mód van, hogy A betűt formázva letámasztjuk az asztalra, mint egy sátrat, hogy filmet nézzünk rajta. A kijelző mindig a megfelelő irányba áll be, ami nagyon használhatóvá teszi az egészet - nagyjából ez az első érintőképernyős laptop, amin tényleg kihasználtuk a monitor tapogatásának lehetőségét.
Ahogy az egy fejlett laptoptól elvárható, ezeket a gépeket merevlemez helyett SSD-meghajtóval szerelik, a táblagépekéhez hasonló, néhány másodperc alatti rendszerindulást és a jó üzemidőt ugyanis csak ilyen gyors és energiatakarékos háttértárral lehet elérni. Egy SSD-ből jelenleg 128-256 gigabájtos a megfizethető árú, ha sok adatunk van, érdemes egy ilyen géphez külső winchestert vásárolni.
A Lenovo Yoga 2 Pro másik érdekessége a már majdnem ultra-HD felbontású képernyő, amely még a legdrágább Macbook Pro modellnél is részletesebb képet ad. A valóságban minimális a különbség, a Lenovo képernyőjén 5,8 millió képpont, egy retinás Macbook Pro gépen 5,2 millió darab pixel van, egy ultra-HD felbontású film mindkettőn ugyanúgy néz ki. Ehhez képest a legolcsóbb Macbook Air vagy egy olcsóbb laptop képernyőjén tipikusan 1-1,2 millió pixel van, de még egy full-HD-s kijelző is csupán kétmillió darab képpontot jelent. Persze a képminőség nem csak a felbontástól függ, de a megnövelt részletesség sokat javít a képernyőn megjelenő szövegek olvashatóságán is, a használat kevésbé fárasztja a szemet.
Bár a felhasználók többségét nem igazán érdekli a képernyő minősége, az ötmillió pixeles, Retinának vagy bármi másnak nevezett képernyők már elképesztő képminőséget biztosítanak. Ilyen minőségű filmből is csak néhány mintafájl érhető el például a YouTube-on, ráadásul a videomegosztón minden egyes videónál kézzel kellett maximálisra állítani a minőséget.
Egy ilyen monitoron elvileg már ugyanolyan a látvány, mint a legdrágább iPaden, de az óriási felbontás támogatása még mind a Mac OS X, mind pedig a Windows 8 esetében hiányos. A Macen a böngészőben megjelenő betűk voltak kissé maszatosak nagy méretre állítva. Windows alatt egyes menük jelentek meg túlságosan apró méretben, az Origót vagy más oldalakat pedig csak 200 százalékra nagyítva lehetett élvezni Internet Explorerben. A Chrome alatt itt is gondunk volt a betűkkel. A hatalmas felbontás kezelése a rendszert is jobban igénybe veszi: bár lassulást nem tapasztaltunk, a Yoga 2 Pro üzemideje csak 7 óra körüli, ami több órával elmarad a Macbook Airétől.
Az új, szupervékony gépek méretben és tömegben már közelítenek a tabletekhez, ez azonban kellemetlenségekkel is jár. Kialakításuk során minden milliméter hellyel próbálnak spórolni a tervezők, így szinte semmilyen utólagos bővítésre nincs mód. Egybeépített kialakításukból adódóan az ultravékony gépekben még akkumulátort is csak szervizben lehet cserélni, mivel minden beépített. Ezekben a laptopokban már a memóriát is ráforrasztják az alaplapra, így utólag nem lehet bővíteni. (Memóriából egyébként otthoni felhasználónak elég lehet 4 gigabájt, ha sok program fut egyszerre, nem árt a 8 gigabájt sem.)
Egyedül az SSD-meghajtót lehet újra vagy nagyobbra cserélni, de ehhez is szét kell szedni a gépeket, nem csupán egy apró ajtó mellől kell kitekerni egyetlen csavart, ahogy a nagyobb laptopoknál szokás. Korábban a hasonló megoldásai miatt sokat szidták az Apple-t, de úgy tűnik, hogy a többi gyártónak sem lesz más választása az új gépek megépítéséhez.
Vezetékes internetet használna? Az ehhez szükséges csatlakozó a három tesztelt laptop közül csak a Toshibáén van, a billentyűzetet tartalmazó egységen. A Macbookon és a Yoga 2 Prón már csak külön megvehető USB-s adapterrel lehet drótos hálózatra kapcsolódni a wifi helyett: a csatlakozó azért marad le róluk, mert önmagában vastagabb lenne a gépháznál.
Az első bejelentések alapján az idén az ultravékony, hosszú üzemidejű, a fent említett előnyökkel és hátrányokkal rendelkező laptopok választéka fog bővülni a legjobban. Egy sor táblagéppé és billentyűzetté szedhető, vagy kihajtható kijelzős laptop megjelenése is várható, ezek tipikusan hat-tíz órás üzemre lesznek képesek.
Mivel a Windows 8-ra még mindig kevés app érhető el, az Intel bejelentette, hogy hivatalosan is támogatni fogja az Androidot. A Google mobilszoftvere már az Asus új, Duet nevű táblafunkciós laptopján is elérhető. Ezen a készüléken egy ikon megnyomásával menet közben is bármikor váltani lehet a Windows és az Android között. Miért lehet ez jó a felhasználónak? Mert így például a kedvenc androidos játékait is elérheti a kompakt méretű számítógépén, vagy a megszokott appal olvasgathatja a híreket az ölében lévő noteszgépen.
A Windows 8.1-hez március közepén fog megjelenni egy jelentősebb javításcsomag, amely használhatóvá teszi a full-HD-nál jóval nagyobb felbontású képernyőkön is a rendszert azzal, hogy normálisan átméretezhetővé teszi a menüket, feliratokat és gombokat.