Ezt kapja, ha idén vesz tévét

Búcsúzunk a plazmatévétől, viszont jön az ultra-HD, és eltűnnek a fekete csíkok a filmek mellől. Megmutatjuk, mit tudnak a boltokban idén megjelenő új tévék.

A gyártók többsége már januárban bejelenti új tévéinek zömét, így már most tudni lehet, hogy mit tud majd az a készülék, amelyet a nyári focivébére, vagy mondjuk karácsonyra vásárol valaki. A lapostévék ára továbbra is folyamatosan csökken: pár éve még bőven drágábbak voltak 100 ezer forintnál a kicsi, a 32 colos tévék, idén viszont már a 40-42 colos képernyővel szerelt készülékeket is meg lehet venni százezer körüli összegért.

Búcsút intünk a plazmatévének

Aki idén szeretne tévét vásárolni, az jó eséllyel az LCD technológia mellett fogja letenni a voksát. A plazmák legnagyobb gyártója, a Panasonic ugyanis még márciusban végleg leállítja a plazmatévék gyártását, de az LG és a Samsung is csak néhány modellre szűkíti az e technológiát használó tévéinek kínálatát. Ez azért kár, mert az utóbbi évekre a plazmatévék nagy áramfogyasztását jelentősen csökkentették. Egy olcsóbb plazmatévé pedig nagy képméretet és kiemelkedő képminőséget biztosított egy hasonló árú LCD-hez képest, különösen sportközvetítéseknél.

Még nagyon drága, de az OLED-tévé lehet a plazma utódja Forrás: AFP/DPA

Aztán itt van még az OLED technológia is, mint a jövő nagy reménysége. Az OLED egyesíti a plazmatévék és az LCD-tévék előnyeit, csupán egyetlen gond van vele: nehéz gyártani. Olyannyira, hogy több évnyi fejlesztés után is az LG az egyetlen olyan vállalat, aki képes nagy tételben is paneleket készíteni. Az OLED-tévék ára ennek megfelelően egyelőre az egekben van; idehaza egyetlen modellt kapni, az 55 colos LG modell kétmillió forintba kerül.

Eltűnnek a fekete csíkok a filmek mellől

A képcsöves tévék normál (4:3-as) képarányt használtak, a lapostévék megjelenésével terjedt el a szélesvásznú, 16:9-es képernyőméret, ma már a legtöbb tévécsatorna is ilyen formában közvetít, de a filmek többségét is így adják ki. Bár a képernyő szélesebb lett a korábbiaknál, a mozifilmek esetén nem tűnt el teljesen a kép felett és alatt található fekete csík, csak kisebb lett.

Extra szélesvásznú látványt nyújt a 2,35:1 képarányú tévé Forrás: Origo

Az idén olyan tévék is érkeznek, amelyeknél teljesen eltűnnek a csíkok filmek mellől. A szokatlan, 2,35:1-es képarányú - ez gyakorlatilag a mozis szélesvásznú formátum - tévékből az LG, a Samsung és a Toshiba fog piacra dobni az idén modelleket. Ezek tökéletes látványt nyújtanak házimozizáshoz, ha valaki hajlandó erre a célra néhány millió forintot szánni. Ez a képarány sem tökéletes, az ilyen készülékeken a tévéadásokra váltva jelennek meg fekete csíkok a kép két oldalán. Olyan tévét ugyanis lehetetlen gyártani, ami minden típusú tartalomhoz ideális. Néhány éve más gyártók már próbálkoztak hasonló méretű tévékkel, nekik akkor nem jött be.

Kevés magyarnak kell majd ívelt tévé

A LG és a Samsung idén piacra dobja hajlított képernyős tévékészülékeit, az utóbbi cég tévéje gombnyomásra vált síkről hajlított üzemre. Bár a marketinggépezet gyártott ideológiát arra, hogy az ívelt felület miért fokozza az otthoni moziélményt, a valós előny elhanyagolható. Emellett, ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos magyar család nappalijában mekkora tévé fér el, valószínűleg nagyon kevesen is tudnának elhelyezni egy akkora készüléket, amekkora méretben az ilyen kivitelű képernyők készülnek.

Itthon, de külföldön is csak kevesen fognak ilyen ívelt tévére költeni Forrás: Origo

Azt nem tudjuk, hogy hazai megjelenéssel is számolhatunk-e, az viszont biztos, hogy amennyiben a szuperszéles és/vagy ívelt felületű tévék megjelennek Magyarországon is, az áruk több millió forintnál kezdődik majd. Ez alapján nem túl meglepő, ha a nagyobb piackutató cégek mind úgy számolnak, hogy ezen készülékek részaránya az egy százalékot sem fogja elérni világszerte.

Az ultra-HD az új csodafegyver

A 3D-s megjelenítés ma már nem extra, akinek ez fontos, annak a polarizációs (más néven passzív) technológiát használó típust érdemes választania: jobb a 3D élmény, ráadásul az ilyen tévékhez olcsón lehet szemüveget venni, mivel ezekben nem működik semmilyen elektronika. A mai televíziók képminősége már kevéssé tér el egymástól. Bár a drágább modellekben fejlettebb képjavító megoldások dolgoznak, a sportmérkőzéseknél sajnos ezek sem tudják teljesen eltűntetni az elmosódást. A leghatékonyabb fegyver egyébként nem az újabb, mesterségesen kiszámolt képkockák, hanem a fekete képkockák beillesztése. Filmeknél ugyanakkor a képjavítók aktiválása a mozihatást csökkentheti, mert a mozgások már-már természetellenesen folyamatossá válnak.

Elvileg ennyivel jobb látványt nyújt az ultra-HD Forrás: Sony

A 3D kifulladása után az ultra-HD technológiával próbálják eladni csúcstévéiket a gyártók. Ez a ma már elterjedt, full-HD tévéknél négyszer nagyobb felbontást jelent, azaz a tévén a korábbi kétmillió helyett nyolcmillió képpont található. A sokkal részletesebb kép 50 colnál nagyobb képméretnél látványos, bár egyelőre még nem lehet kapni filmeket ultra-HD minőségben. Elvileg az idén már a Blu-ray lemezekből is érkeznek az ilyen felbontást használó új típusok, a Netflix nevű amerikai online téka pedig az idén már ultra-HD-ban is fog filmeket kínálni, de ezt a szolgáltatást itthonról (egyelőre) nem lehet elérni.

A nyári focivébét Budapesten és környékén egy ultra-HD-s tesztadóval is nézni lehet ilyen tévéről, de arra számítunk, hogy még éveket kell várnia egy átlagmagyarnak a csúcsminőségű filmek széles választékára. Ez nem nagy probléma, hiszen jelenleg egymillió forintba kerül egy ilyen tévékészülék, karácsonyra viszont már valószínűleg feleennyiért is lehet majd venni ultra-HD tévét. Bár itthonról valószínűleg még akkor sem lesz mit nézni csúcsminőségben.

Egyre nagyobb képet nézünk

Olcsón csak a belépőszintű készülékeket adják, a legfrissebb technológiai vívmányokat - képjavító megoldások, internetes funkciók - is tartalmazó modellek sokkal többe kerülnek. Az eladott tévék átlagos képátlója évről évre nő, az idén valószínűleg 37-40 col körül várható, tehát egyre több vásárló részesíti előnyben a nagyobb képméreteket.

Egy panellakásba biztosan nem vehetünk ekkora tévét Forrás: Origo

Ráadásul már egyre kevesebb az olyan tévé, ami a tévéműsor megjelenítésén kívül semmi mást extrák nem kínál: a piacon lévő modellek 70 százaléka legalább okostévé funkcióval vagy 3D megjelenítési képességgel rendelkezik, és nagyjából minden második modell mindkettőre képes. Az okosfunkciók elterjedése mellett hasznos, hogy a tévék többsége közel teljes értékű médialejátszót tartalmaz.

Van okostévé, meg okosabb is

Az okostévéket két kategóriára lehet osztani: az olcsóbb típusokból általában hiányzik a wifi, a teljes értékű webböngésző és a Skype-hoz szükséges beépített, vagy a tévéhez kapcsolható webkamera. A drágább okostévék már mindig tartalmaznak wifit külön megvásárolandó adapter nélkül, egyre többször pedig kamerájuk is van a videochateléshez. Az okostévék kezelőfelületét többnyire a gyártók állítják össze, a felhasználók csak minimálisan alakíthatják át a felületen lévő ikonokat. A legjobban a Panasonic engedi átszabni a nyitóképernyőt, a gyártó tévéinél gyakorlatilag egy okostelefonhoz hasonló módon, szabadon rendezgethetők a widgetek. Sajnos igazán nagy áttörésre az okosfunkciók terén az idén sem számítunk, de sokaknak már az is elég lehet, hogy sokkal kényelmesebb a YouTube-videókat megnézni a tévén, mint számítógépen.

Az okosfunkciókat hagyományos távirányítóval nem túl kényelmes kezelni, legfeljebb a YouTube-klipek között lehet kényelmesen váltogatni ezekkel, de a szövegbevitel nagyon nehézkes. Egyes típusoknál speciális távirányító enyhíti a problémát, az LG drágább tévéihez például levegőben működő egérként működő távirányító jár, a Philips és a Samsung pedig érintőfelületet szerel a távirányítókra. A legjobban az okostelefonra és táblagépre telepíthető tévévezérlő appokkal lehet vezérelni a tévéket.