Nem fogadtunk volna nagy összegben arra, hogy a Nokia 2014-ben a Google Androidját használó mobiltelefont dob piacra, hiszen a gyártó eddig a saját szoftvere mellett csak a Microsoft Windows Phone szoftverét használta, ráadásul a szoftveróriás épp felvásárolja a céget.
A kipróbálásra kölcsönkapott Nokia X-en csak a kijelző kávája fekete, az azt tokszerűen körbevevő műanyag hátlap élénk fűzöld színű. A gombokkal kifejezetten takarékoskodtak a tervezők, a hangerőszabályzón kívül csak egy bekapcsológomb, illetve a képernyő alatt egy "vissza" funkciót ellátó érintésérzékeny billentyű kapott helyett. A négycolos kijelzőméret miatt a telefon könnyen zsebre vágható, és fél kézzel sem nehéz használni. Bár a kijelző csak 800x480 pixeles felbontású, meglepően jó a képminősége, jól olvashatók rajta a menük.
Egyedül az érintőképernyő üvegén érezni, hogy olcsó mobillal van dolgunk, ez nem kopásálló, extra csúszós felületű szuperüvegből készült, mint a drága készülékeké. Ráadásul az érintésérzékelője csak egyszerre legfeljebb két ujjat tud érzékelni, ami ma már elég elavultnak számít, noha a használat során igazából nem észleltük hátrányát.
Persze a Microsoft sem bolond, hogy a versenytársa szekerét tolja, így nem meglepő, hogy a Nokia X-en futó szoftver a legkisebb mértékben sem hasonlít az androidos mobilokról ismertekre. Teljesen átszabták az Android kezelőfelületét is, hogy hasonló legyen a gyártó többi (drágább), Windows Phone-t futtató készülékeihez. Az Android alkalmazására azért volt szükség, mert a mobilos Windows elvileg nem működőképes nagyon fapados hardveren. Ennek ellentmond, hogy a gyártó tavalyi Lumia 520-as modellje az X-éhez nagyon hasonló paraméterekkel bír, ráadásul több tárhelyet és jobb kamerát kínál.
Az X főképernyőjén a csempéhez hasonló, kisebbíthető és nagyobbítható ikonok vannak. Ezeket át lehet rendezni, törlésükkel azonban nemcsak a csempe, hanem maga az alkalmazás is törlődik az alapesetben csupán kicsivel több mint 1 gigabájtos szabad tárhelyből (az X+ nevű drágább modellhez majd jár egy 4 gigabájtos memóriakártya, és a rendszer futtatására használt memóriája is kicsivel nagyobb lesz.). A kétmagos, 1 gigahertzes lapka elboldogul az átalakított Androiddal, de azért akadásokra érdemes számítani: például a nyitóképernyőn rábökünk egy üzenetre, és az csak több másodperccel később nyílik meg - ez kétségkívül nem egy csúcsmodell.
Bár a rendszer alapját az Android 4.1-es verziója képezi, a nokiások ebből gyökeresen kiirtották az Google minden szolgáltatását. Ez egyben azt is jelenti, hogy hiába keresnénk rajta a Play szoftverboltot vagy a Google Térképet (ezt legfeljebb a böngészőben lehet megnyitni), de a készülék még a Google Címtárában tárolt telefonszámokat sem képes automatikusan importálni. A telefonszámok átköltöztetése szerencsére egy külsős fejlesztésű, ingyenes appal (Contacts Transfer, Inova IT) egyszerűen megoldható Bluetooth-kapcsolaton keresztül, de erre guglizás nélkül az átlagfelhasználó biztosan nem jönne rá.
A nyitóképernyő mellett a telefon kezelése is eltér a rendes Androidétól: a fő rendszerbeállításokat ugyanúgy a kijelző címsorát lehúzva lehet elérni, de van egy másik hasonló felület a programok saját konfigurálásához, ezt lentről felfele húzva lehet előhívni. Egyedi felület készült a zárolt képernyőhöz is, ahol mindig a legutóbbi aktivitások jelennek meg: például egy levél, nem fogadott hívás, facebookos üzenet.
Ha az értesítőket jobbra húzzuk, azok megnyílnak az alkalmazásukban, balra húzva pedig törölhetők. Szerencsére külön be lehet állítani, hogy miről akarunk értesítéseket kapni, és miről nem: így például kikapcsolható, hogy az összes facebookos kommentről ilyen kiemelt felületen értesüljünk, míg a beérkező üzeneteket jelzi a telefon. Egy külön menüből egyben is elérhető az összes tevékenységünket, ebben egy idővonalon látszik egymás után minden: a hívások, üzenetek mellett a feltöltött fotók vagy feltelepített játékok listája is. Leírva elég idétlennek hangzik, de a valóságban praktikusan lehet használni.
A Google Play hiánya miatt a Nokia X-re egy nagyságrenddel kevesebb app érhető el, mint a rendes androidos készülékekre, hiszen a Nokia saját appboltot készített a telefonhoz. Ebben számos ismert alkalmazás megtalálható, például a Facebook és a Facebook Messenger, a WheChat, a Viber és a Skype is. A hírolvasó appok közül csak a magyarok számára kevésbé praktikus Flipboardot találtuk meg. A játékok közül vannak ismertek – például az Angry Birds és a Sim City mobilkiadása –, de a gyenge hardver alapvetően nem játékra való. A dokumentumok megnyitásához érdemes külön letölteni az OfficeSuite Viewer nevű appot.
A Google Térképet ezen a telefonon csak a böngészőből lehet megnyitni, de a Nokia Here nevű saját navigációs szoftvere helyettesíti. Ennek az az előnye, hogy offline is használható, mivel a tipikusan egy-kétszáz megabájtos országtérképeket le lehet tölteni a telefonra a férfi vagy női gépi beszédhangokkal együtt. Ha nemcsak Magyarországot szeretnénk a zsebünkben magunkkal vinni, célszerű venni a telefonhoz egy legalább négy gigabájtos memóriakártyát, ami egy-két ezer forintos plusz költséget jelent. A beépített levelezővel gond nélkül hozzáférhetünk a Gmail-fiókunkhoz, ez azonban csak manuális levélellenőrzésre állítható be, a friss üzeneteket automatikusan a telefonra továbbító push e-mail szolgáltatás csak az Outlook (a Microsoft ingyenes levelezője) esetében érhető el.
Összességében nagyon sok fontos app hiányzik az X-ről (a Feedly hírolvasó és a magyar menetrendappok nagyon), de a Nokia szerint az alap Androidra írt alkalmazásokat minimális munkával elérhetővé lehet tenni a X telefonokon is, ezért várhatóan gyarapodni fog az appok köre.
Arra, hogy a beépített kamerával jó minőségű felvételeket lehessen csinálni, sokan még a butatelefont használók közül is érzékenyek. Ők a Nokia X-ben bizonyosan csalódni fognak, ez a készülék ugyanis állóképből és videóból is csapnivaló minőséget produkál.
A 3 megapixeles beépített kamera fix fókuszú, tehát nem lehet vele élességet állítani egy adott arcra vagy tárgyra, és nincs villanója sem. Az állókép hatása egy akvarell festményre hasonlít, a mozgóképé pedig egy rejtett kamerás, kisfelbontású felvételre. Ehhez képest meglepő, hogy YouTube-klipeket egészen élvezhető visszanézni rajta, mert a beépített minihangszóró elég jól szól.
A csupán 1500 milliamperóra kapacitású akkumulátor nagyjából egynapos üzemidőt biztosít, de ha egész nap nyúznánk, érdemes töltőt vinni magunkkal, mert a nap végére könnyen lemerülhet, bár átlagos használat mellett azért csak esténként kell tölteni.
E sorok írásakor hivatalosan még nem lehet megvenni sehol a Nokia X-et itthon, de 40 ezer forintos – kártyafüggetlen – áron láttuk egy előrendelési árlistán. Ennyiért ez a telefon nem tűnik jó vételnek, hiszen ennél olcsóbban az X-nél fejlettebb LG Optimus L5 II telefont, vagy a Nokia Lumia 525-öst, esetleg valamelyik olcsóbb Samsung vagy Alcatel készüléket, vagy egy csomó no name kínai mobilt is meg lehet venni – hasonló képernyővel, több tárhellyel és jobb minőségű kamerával. Az X harmincezer forintos, vagy ennél olcsóbb áron lehet versenyképes a kezdő okostelefonosok körében.