Mitől drón a drón, és mire használhatjuk?

A Parrot drónja

Akár egy játékdrón is gyilkolhat, ha a tömegbe csapódik, egy tíz kilós repülő szerkezet pedig akár egy utasszállítóban is komoly károkat okozhat. Magyarországon is szabályozzák a pilóta nélküli gépek használatát, ami nem lesz egyszerű, mert a túlzott szigor a drónok elterjedését gátolhatja.

Mi az a drón? Az idegen szóról az emberek egyik felének egy kedves játékrepülő jut eszébe, amivel a hátsó kertben bárki készíthet amatőr légi felvételeket. Sokan viszont az amerikai hadsereg repülő gyilkológépeire asszociálnak. Mindkét csoportnak igaza van, a köznyelvben ugyanis a pilóta nélküli kisebb és nagyobb gépeket egyaránt drónként szokták említeni attól függetlenül, hogy ember irányítja őket a távolból, vagy saját szenzoraikkal tájékozódnak.

Repülőgép is lezuhanhat egy drón miatt

Az amerikai hadsereg Predator nevű drónjaival konténerben ülő operátorok likvidálják a terroristagyanús személyeket (kontinensnyi távolságból), bár a gépek közlekedése jelentős részben automatikus. Ám nem csak egy harci drón lehet veszélyes: egy floridai repülőtéren márciusban egy leszállni készülő utasszállító repülőgéppel ütközött össze majdnem egy drón, hétszáz méteres magasságban. A drón és a repülőgép olyan közel repültek egymáshoz, hogy az utasszállító pilótája csak a landolás utáni átvizsgálás során tudott megbizonyosodni arról, hogy valójában nem történt ütközés.

Ez a legújabb Parrot hobbidrón: az ilyen pici gépekre várhatóan enyhébb szabályok vonatkoznak majd, mert nem tudnak messze szállni irányítójuktól Forrás: Parrot

Székely Zoltán, a magyar légteret felügyelő HungaroControl Zrt. biztonsági igazgatója szerint bár a legtöbb civil használatú drón kicsi és könnyű, ha egy kisrepülő szélvédőjébe vagy hajtóművébe csapódnak, akár annak lezuhanását is okozhatják, de még egy utasszállító biztonságát is veszélyeztethetik. A biztonsági igazgató szerint különösen veszélyes, ha a drónokat a többek közt sikló-, sárkány- és kisrepülősök által is használt, nem ellenőrzött légtérben repítik. Itt ugyanis nem segítik radart használó légiforgalmi irányítók a közlekedést, a pilóták maguk felelősek az ütközések elkerüléséért.

Ezért eleve csak jó látási viszonyok közt lehet repülni, így a relatíve lassan - nagyjából 180 km/h-val - repülő kisgépek pilótái meglátják egymást: egy kisméretű drónt azonban már nem biztos, hogy észrevennének. Különösen veszélyes lehet még a drónozás repülőterek közelében, ahol a leszálló gépek akár ötven méterre is megközelíthetik a felszínt, még a futópálya előtt. A pilóták által vezetett utas- és teherszállító gépek a 3000 méteres magasság feletti ellenőrzött légtérben repülnek, amelyet a légiforgalmi irányítók felügyelnek radarok és a gépekre felszerelt jeladók segítségével.

Most még nem a drón a fő veszélyforrás

Székely szerint napjainkban ugyan még nem a civil drónok, hanem a lézerpointerrel a pilótákat elvakító - és ezzel bűncselekményt elkövető - emberek jelentik a nagyobb veszélyt a légi közlekedésre, mégis szükség van a drónok használatának szabályozására is, hiszen egy ilyen, akár több tízemeletes ház magasságába emelkedni képes gépet már húsz-negyvenezer forintért megvehet bárki.

Egy olcsó, kezdőknek szánt drónnal is feldobhatja a nyaralós videókat Forrás: Parrot

Elméletben a meteorológiai és más kutatóballonok is veszélyt jelentenek a közlekedő repülőgépekre, de a HungaroControl biztonsági igazgatója szerint ilyenekből csupán napi hármat bocsátanak fel Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai, ezek ideje és helye pedig ismert - mindenki másnak pedig ideiglenes légtérhasználati engedélyt kell kérnie hasonló célokra.

És ha a tömeg felett áll le a motor?

Gyakran előfordul, hogy rendezvényeken a tömeg fölé repülve filmezik egy drónról a történéseket, pedig ha meghibásodik a gép, az pont a tömegbe csapódhat. Az elmúlt hónapban egy ausztrál triatlonistát sebesített meg egy, a versenyt a levegőből közvetítő drón. A gép tíz méteres magasságból zuhant le, és találta fekkbe Raija Ogden sportolónőt. Ez az eset annak ellenére következett be, hogy az ausztrál légi hatóságok szerint a kamerás szerkezet nem is repülhetett volna harminc méternél kisebb távolságra a sportolókhoz.

Ez a drón egy virginiai sportesemény közönségére zuhant

Egy, az Origónak nyilatkozó, névtelenséget kérő, drónos filmezéssel foglalkozó magyar szakember szerint általában a megrendelő nyomására, az előzetesen megbeszélttől eltérő helyszínkialakítás miatt kényszerülnek az emberek megközelítésére a drónpilóták. Szerinte a kockázat miatt ő maga biztonsági okokból már ilyen esetben sem vállalja, hogy saját gépével emberek fölé repüljön, inkább eláll a munkától. Szerinte egyébként a legnagyobb veszélyt a táblagépről irányítható, szinte semmilyen előzetes kezelési ismeretet nem igénylő típusok jelentik, mert a rutintalan, magukat az automatikára bízó felhasználók könnyen vezérelhetik neki a gépet bárminek véletlenül.

Meghibásodás esetén biztonságosan leszállni szerinte legfeljebb csak egy nyolcrotoros oktokopterrel lehet, ez kialakításából adódóan ugyanis még akkor is képes repülni, ha egyik rotorja teljesen leáll. A kevesebb lapáttal szerelt típusok esetén bármelyik rotor leállása esetén lezuhan a gép. A drónra szerelhető ejtőernyős biztonsági megoldások még gyerekcipőben járnak, egyelőre azonban túlságosan nehezek ahhoz, hogy hatékonyan lehessen használni őket.

Gyakorlatilag bárki vezethet drónt

Magyarországon jelenleg semmilyen külön jogszabály vagy rendelet nem vonatkozik a drónok alkalmazására, a légtér használatra vonatkozó általános előírások alapján lehet repülni ezekkel a gépekkel. A szabályok azonban még sok évvel a drónok megjelenése előtt készültek. A bennük foglaltak csak nehezen alkalmazhatók az utóbbi néhány évben robbanásszerű terjedésnek indult pilóta nélküli járművekre.

Az új Parrot-drónt már virtuális sisakban is lehet majd vezérelni Forrás: Parrot

Jelenleg Magyarországon 150 méteres magasságig (és az irányító személytől ugyanilyen távolságig) egy legfeljebb 25 kilogrammos távvezérlésű repülő járművet bárki vezethet külön képzettség nélkül. Ugyanakkor minden repüléshez külön eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, ennek igénylését kizárólag írásban lehet benyújtani, és elnyerése harminc naptól akár több hónapig is elhúzódhat. Ilyen nagy határidőkkel pedig képtelenek szabálykövetően dolgozni a drónra szerelt kamerákkal dolgozó operatőrök, ezért sokan inkább engedély nélkül végzik a repüléseket - hangzott el a Capa Központban rendezett Drónok a sajtóban című kerekasztal-beszélgetésen.

Repülőkhöz hasonlóan vizsgálnák be a drónokat

A drónokkal dolgozók már a beszélgetésen is hangsúlyozták: attól tartanak, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium túlságosan szigorú szabályokat fog kidolgozni. A tárca megbízásából a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) a HungaroControllal együttműködve a szabályok előkészítését végzi egy éve, az ezek alapjait tartalmazó szakmai anyag június végére készül el. Az Origo szeretett volna beszélni az NKH - a sajtóbeszélgetésen egyébként részt vevő - szakértőjével, de a hatóságnál csak egy rövid állásfoglalást bocsátottak a rendelkezésünkre.

Ebből pontosan még nem derül ki, hogyan szabályoznák a drónok repülését itthon, de az igen, hogy valószínűleg elkülönítik majd a hobbi-, és kereskedelmi célú felhasználást, az utóbbi célú gépek használatát pedig szigorúbb feltételekhez kötik. Elképzelhető, hogy a gépek tulajdonosainak típusengedélyt kell készíttetniük majd drónjaikra, amelyek konkrét feladatokra való felhasználásra jogosítja majd fel a gépek tulajdonosát.

Nem lehet betiltani a drónokat, mert egyre több hasznos feladatot látnak el. Például permetezni is lehet velük Forrás: AFP/Str

A napjainkban használt gépek közül sok az egyedi építésű típus - a különböző célfeladatokra nem mindig lehet venni kész modellt: ezek tulajdonosainak igazolniuk kell majd, hogy megbízható gyártótól szerezték be a gépre szerelt alkatrészeket. A repülőkhöz hasonlóan a közlekedési hatóság valamilyen módon vizsgálná a gépek kezelőinek ismereteit, továbbá a drónok gyártását és szervizelését is. Székely Zoltán szerint ez valószínűleg megdrágítja, de megbízhatóbbá is teszi majd a drónokat - ugyanez a gyakorlat jelenleg a hagyományos, pilóták által vezetett civil repülőgépek esetében is.

A filmezést is szabályozzák

A hatóság állítja, hogy nem akar a robotrepülők piacának fejlődésének útjába állni. A gépeket biztosan nem tiltják be, mivel a pilóta nélkül közlekedő, területeket felügyelő, gátak repedéseit vizsgáló, célzottan permetező vagy más hasznos feladatot ellátó drónok tíz éven belül a polgári légi forgalom tíz százalékát teszik majd ki egy iparági szervezet előrejelzései szerint, ezért uniós cél is a gépek további elterjesztése.

A magyar hatóság korlátozásokat tervez bevezetni a drónról történő videorögzítésre is - ez egyébként a szomszédos Ausztriában is így van január óta. Az osztrákok több kategóriára osztották a drónokat, ott a legfeljebb harminc méteres hatótávú drónok játéknak minősülnek, míg a látótávolságban maradó, legfeljebb 150 méter magasra szálló modellrepülőket csak úgy lehet szabadon használni, ha azok nem rögzítenek videót, csak élőképet küldenek használójuknak. Az ennél nagyobb tudású készülékek már engedélykötelesek, és nem csupán be kell vizsgáltatni őket, hanem alapvető kezelésükre való képességét is a gyakorlatban kell bizonyítania a tulajdonosnak.

A Hungarocontrol biztonsági igazgatója nem ilyen borúlátó, szerinte - megfelelő szabályok mellett - Magyarország nagy részén ötven méteres magasságig biztonságosan lehet majd kis hatótávolsággal vezérelhető drónokat reptetni. Székely Zoltán úgy véli, egyértelművé kell tennie a drónosok számára, hol használhatják gépeiket, és hol veszélyeztetnek azzal másokat. A szakember még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy megfelelően – az ember által a fedélzetről vezetett légi járművekhez hasonlóan - bevizsgált drónok erre kiképzett használói még arra is jogosultak legyenek, hogy akár tömeg felett repüljenek - ilyen kritikus feladatra azonban semmiképp sem alkalmas bármilyen típus.