Nézze meg, milyen érzés, ha leáll a rotor!

Magyarország első mozgó helikopterszimulátorában feszegettük a fizika határait. Kiderült, hogy nem halálos veszedelem, ha megáll a motor, csak a rotor pörögjön mindenképp.

A budaörsi repülőtéren építették meg az első olyan magyarországi helikopterszimulátort, amelyben a géptestet a nagyobb élethűség érdekében bonyolult mechanika mozgatja. Alapjául egy valódi, már leselejtezett R44-es helikopter gépteste szolgál, bár erről eltávolították a főrotort és a farokrészt, mivel ezekre nincs szükség a szimulációhoz.

Nézze meg, hogyan működik a mozgó helikopterszimulátor!

A szimulátor szinte kizárólag saját fejlesztésű alkatrészeket tartalmaz, így nem csoda, hogy megépítése két éven át húzódott, pedig négyen dolgoztak rajta - Bérczes Tamás, Béres István, Balázs Barna és Mészáros Gergely. Az építők közül Bérczes Tamás hivatásos helikopterpilótaként dolgozik - és a való életben is R44-esen repül -, a többiek pedig a helikopterek és a szimulátorok megszállottai és szakértői.

Az egykor valóban repült helikopter törzse köré három projektor segítségével 240 fokos látószögű képet vetítenek ki. Ez azt jelenti, hogy az ülésből még akkor is láthatjuk a virtuális tájat, ha nyakunkat hátrafordítjuk. Nem csoda, hogy már akkor szédülni kezdek, amikor a helikoptert és a vásznat együtt mozgató jókora motorrendszer még be sincs kapcsolva.

Leszállhat a New York-i Szabadság-szobor mellé

Sajnos a szimulátoron futó X-Plane programban nincsenek jól kidolgozva a magyar pályák, ezért inkább svájci tájakon, valamint a virtuális New Yorkban repültünk. A mozgatórendszer bekapcsolása után már nemcsak a nagy süllyedések, de a jobbra-balra haladás is sokkal élethűbbé vált.

Ahogy a tavaly bemutatott - mozgásra nem képes - Happycoptert, úgy az R44-es szimulátort is nagyon nehéz vezetni, mivel a helikopterek irányítása mindkét kéz, és mindkét láb precízen összehangolt mozgását igényli. A szimulátor semmiképp nem videojáték, a gép a legkisebb kézmozdulatokra is erőteljes manővereket produkál. Ahogy a valóságban, a szimulátoron is fejhallgatón és mikrofonon keresztül kommunikálhatnak egymással a pilóták.

A gyakorláshoz a szimulátor mögötti irányítófülkéből bármikor váratlan eseményeket tudnak generálni: az egyik ilyen esetben madárrajjal ütközik a gép, egy másiknál a motor állt le. A virtuális környezetben Bérczes Tamás minden kockázat nélkül meg tudja mutatni (lásd a videónkat), hogy miként lehet még ilyenkor is biztonságosan a földre tenni a gépet úgy, hogy a rotor forgása ne álljon le, akkor ugyanis elkerülhetetlen a zuhanás.

Nem baj, ha leáll a motor, csak forogjon a rotor

Rutintalan tesztelőnk persze képtelen mozgásban tartani a főrotort, és azonnal a földbe csapódik. A budaörsi szimulátor szerencsére ilyenkor sem kezd el a tengelye körül forogni - nem is lenne képes erre -, így nem okoz túl erős sokkot a lezuhanás. Ennek ellenére a vendégek csak egy másfél órás tanfolyam sikeres elvégzése után irányíthatják egyedül a gépet úgy, hogy a fülkét mozgató motorok is be vannak kapcsolva. A motorok egyébként legfeljebb két emberrel a fedélzeten tudják mozgatni a helikoptert. A fejlesztők szerint már volt olyan vendég, aki előzetesen órákat vett a szimulátoron, hogy később a barátnőjét a gép önálló vezetésével kápráztathassa el kísérő nélkül - a mozgatórendszer ugyanis csak akkor működik, ha csak legfeljebb ketten ülnek a szimulátorban.

Összességében azonban nem ez a cél, a szimulátor építői azt szeretnék elérni, hogy a budaörsi gép kapjon megfelelő tanúsítványt ahhoz, hogy a valódi helikopterpilóták számára kötelezően előírt gyakorlat egy részét ezen lehessen teljesíteni.

Ezzel a leendő pilóták rengeteg pénzt megspórolhatnak, mert egy valódi helikopteren egyórányi repülés 180 ezer forintba, a szimulátoron pedig ennek nagyjából tizedébe kerül - mondta az Origónak Bérczes Tamás. A való világban történő repülést természetesen nem válthatja ki a virtuális, de számos vészhelyzetet ebben a környezetben hatékonyan lehet gyakorolni, mert végrehajtása egyébként veszélyes lenne.