A nő, akinek chip van az ujjában

A tetoválás, vagy a szépészeti plasztika sosem izgatta Adi Robertsont, de az újabb és újabb implantátumok, melyekkel emberfeletti ereje lett, megmozgatták a fantáziáját.

Adi Robertson az amerikai Cornell egyetem rendszergazdája volt, majd az Infosnap felhőalapú üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalat munkatársa lett, és a The Verge című technológiai portál szerkesztője. Két éve egy brooklyni tetováló szalonban helyezték bele gyűrűsujja begyébe az első implantátumot: egy nagyjából fél napraforgómag méretű mágnest. “Még most is izgalommal tölt el, amikor a Macbookom Enter-gombja fölé helyezem kezem leütés előtt, és érzem az apró kisüléseket” - írja a Verge-ön publikált cikkében.

Bármikor kéznél van a mágnes és az NFC

Másfél évvel később került a hüvelykujja melletti izületbe egy NFC-lapka. Ilyen chipeket raknak manapság a mobiltelefonokba, hogy azokkal bankkártya helyett fizetni lehessen úgy, hogy a készülék hátulját csak odaérintik egy apró adóvevőhöz, Robertson testébe azonban egy passzív, energiaellátást nem igénylő, egyszerű azonosításra alkalmas lapka került.

Ilyen egy beültethető NFC-lapka. Ön is vehet magának! Forrás: Dangerous Things

Mindkét implantátum a nő saját ötlete volt. Ekkor kezdte el feljegyezni tapasztalatait: a mikrohullám használatának izgalmairól, mágnes lebegtetéséről, vagy arról, hogyan rakta ki könnyedén, néhány perc alatt a boltokban is kapható mágnespuzzle-t.

A beültethető lapkát egyébként bárki megrendelheti a Dangerous Things című biohacker webboltból - itt vásárolta Adi Robertson is a sajátját. A bolt eleve beültetésre alkalmas kivitelben, steril csomagolásban árusítja a lapkát nagyjából tizennégyezer forintnak megfelelő összegért. Még a házilagos beültetéshez is meg lehet itt venni minden szükséges felszerelést - akár helyi érzéstelenítést is. A megrendelhető felszerelés beültetése esetében azonban minden kockázat a vásárlót terheli, mivel a hagyományos gyógyászati termékekkel szemben ezek az eszközök nincsenek engedélyeztetve.

Kulcs vagy bankkártya lehet az ujja

“A test határait feszegetni azonban egyenesen unalmas”. A szerkesztő úgy lebegteti a söröskupakokat, érméket, vagy emeli meg egy kulcsot az asztalról, mint a Looper című amerikai fantasztikus film szereplői, de ezzel csak barátait szokta szórakoztatni. “Praktikus is lehetne, ha a mindennapi használati tárgyaimat építeném be a kezembe - kiváltani a céges belépőkártyámat, vagy a lakáskulcsomat, vagy a bankkártyám adatait - ez azonban nem opció számomra”.

Érméket, fémtárgyakat tud lebegtetni a riporternő (Illusztráció) Forrás: Youtube

A riporternő gondolt arra is, hogy implantátuma lehetne egy alternatív kincskereső játék: a kezébe ültetett NFC-lapkában akár egy koordinátát is tudna tárolni, amelyet bárki kiolvashatna a kezéhez tartott okostelefonnal.

Piercing, ami adatot is tárol

Azért próbálta kihasználni is a különleges implantátumok tudását: egy ideig a The Verge honlapját nyitotta meg, később egy New York-i videojátékos központ koordinátáit tárolta, jelenleg pedig a Snapchat alkalmazást indítja el keze, ha egy okostelefont hozzáérintenek. “Olyan mint egy piercing, ami pár kilobájtnyi adatot tud tárolni. Hasonló, mint a kutyákba ültetett azonosító mikrochip, ami tárolja a háziállat és a gazdi adatait.”

Fura arra gondolni, hogy egy nap a testem egy része ipari hulladékká válik, mondja. A lapkában lévő memóriacellákat százezerszer lehet újraírni. Ha mindennap új adatot töltene fel rá, akkor is 273 évig használható. Azonban kérdés, hogy a technológia gyors fejlődése mellett mikor válik ősrégi, elavult darabbá a beépített NFC-chip.

A jövő emberei: a kiborgok?

Arra a kérdésre, hogy kiborgnak tartja-e magát, úgy válaszol, a kiborggá válás egy hosszú folyamat. Szerint az orvosi implantátumokkal, így a szívritmus-szabályozóval felszerelt betegek is közelebb állnak a kifejezéshez, mint ő. Azonban még nem talált magára ennél egy kicsit kevésbé tudományos-fantasztikus meghatározást. “Végülis mi már mind a jövőben élünk”.