Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatokhoz adott hozzáférést két tucat kormányügynökségnek egy Google-szerű keresőmotor segítségével, amellyel több mint 850 milliárd begyűjtött információban: rögzített telefonbeszélgetésekben, e-mailekben, telefonok meta adataiban és csetbeszélgetésekben lehet kutatni. Ezt állítja az Intercept az által közzétett jelentésekre hivatkozva.
Az Edrward Snowden, az NSA egykori informatikusa által kiszivárogtatott dokumentumok rávilágítottak arra, mekkora méretű titkos adatgyűjtést, lehallgatásokat végez a hivatal. Azonnal felvetődött a kérdés, hogy a megszerzett információt mire, miként használják fel, ki fér hozzá, betartják-e a személyes adatvédelmi jogszabályokat.
Az Intercept által kiadott jelentés szerint az NSA számos hírszerző szolgálattal, és kormányügynökséggel, így például az FBI és CIA munkatársaival megosztotta az adatokat. Az iCreach a Google keresőjéhez hasonló felület, ahol a rögzített információk között szörfölhetünk.
Nyolc évvel ezelőtti fejlesztésekor az NSA akkori igazgatója, Keith Alexander egy “mindent egy helyen vásárló eszköznek” titulálta az iCreachet. Az adatbázis pedig hatalmas: a külföldi hírszerző ügynökségek, így a brit GCHQ által is begyűjtött információk megtalálhatóak benne.
Egy 2010-es irat szerint több mint ezer hírszerzési elemző kapott hozzáférést a keresőhöz. Tavaly azonban már dolgoztak a rendszer továbbfejlesztésén, amellyel a megosztható adatok körét kiszélesítették volna.
A kereshető adatok segítségével az elemzők lekövethetik egy személy mozgását, feltérképezhetik ismerősi körét, hálózatát, kikövetkeztethetik jövőbeli cselekedeteit, terveit, ahogy vallási-politikai hovatartozását is kideríthetik.
Az iCreach mérföldkőnek számított az amerikai hírszerzés történetében. “Az iCreach csapat két éves munkát követően létrehozta az első teljeskörű információ-megosztó felületet az amerikai hírszerző közösség számára” - írták egy 2007 decemberi feljegyzésben.
A keresőmotort úgy fejlesztették ki, hogy napi 2-5 milliárd, új adat befogadására legyen képes, így növelve az NSA lehetőségét az információtömegek begyűjtésére, feldolgozására és tárolására. Több mint harminc különböző féle metaadatot gyűjtenek be e-mailek, hívások, SMS-ek, faxok, csetelések után, ahogy a telefonok tartózkodási helyét is bemérik.
A metaadat tartalmazza a címzett és a küldő (a hívott és a hívó) helyzetét, telefonszámát, a hívás időtartamát, vagy az üzenet küldésének időpontját, azonban a hívás vagy az üzenet tartalmát nem rögzíti.
Jogi szakértők, szervezetek felháborodtak a hírszerző ügynökségek közti adatmegosztás mértékén. A legtöbben úgy vélték, a begyűjtött információt csak külön felhatalmazással oszthatnák meg egy másik hivatallal.
Az amerikai nemzeti hírszerzési igazgató szóvivője nem kívánta kommentálni az Intercept információit az iCreach méretéről és kiterjedtségéről, ugyanakkor úgy fogalmazott: “A megfelelő, körültekintéssel bíró információmegosztás a 9/11 utáni hírszerző közösség egyik fő pillére”, támasza lett.