A Mars One program keretében az év végéig választják ki azokat a személyeket, akik fizikailag, szellemileg és lelkileg is alkalmasak arra, hogy az emberiség követei legyenek, és életük hátralévő részét a vörös bolygón éljék le. Az a 24-40 jelölt, akit végül kiválasztanak, hét éves űrképzésen vesz majd részt, hogy aztán elhagyják a Földet, és a Marsra utazzanak.
Az első, még emberek nélküli küldetés 2018-ban indulhat a Marsra, hogy biztosítsák a folyamatos kommunikációt a Föld és a Mars között. 2020-ban landolhat az a Mars-járó, amely kiválasztja a későbbi kolónia helyét, majd 2023-ban a szükséges felszerelést is eljuttatják a Marsra. Az első emberek csak ezt követően, 2025-ben érkezhetnek a vörös bolygóra.
Bár ez most még távoli álomnak tűnik, a NASA és a Makerbot szakemberei már most azon dolgoznak, hogyan is lehetne megvalósítani a vörös bolygón való életformát. A Mars Base kihívás keretében az volt a versenyzők feladata: alkossák meg a leendő Mars-telepek kinézetét. A cél az volt, hogy a vörös bolygón található, és a Földről könnyen szállítható alapanyagokból 3D nyomtatással állítsák elő az új lakóhelyeket.
Összesen 228 koncepció érkezett be, a verseny szoros volt, de a szakértők végül kiválasztották a három dobogóst. Az első helyezett egy Makerbot Replicator asztali 3D nyomtatót, míg a másik két versenyző a 3D nyomtatáshoz szükséges kellékeket kapott.
Az aranyérmes Noah Hornberger lett. A The Queen B egy két hálószobás, két fürdővel, hatoldalú szobákkal rendelkező lakás. A szobák kaptárhoz hasonlóan veszik körbe a központi nappalit.
Az épületet olyan védőburokkal vonnák be, amely ellenáll a kozmikus sugárzásnak - ez az egyik legjelentősebb veszély, ami az űrhajósokra vár a Mars felszínén. A védelmet biztosító uránium paneleket ráadásul melegítésre, fűtésre is lehet használni.
Az ezüstérmes Valcrow már hagyományosabb koncepciót dolgozott ki. A Martian Pyramid a stabil háromszög alakzatra épít. A fenntarthatóság volt az elsőgleges szempont.
Az akvapónia, vagyis egy intergrált élelmiszer-termelési rendszert használ, amely az akvakultúra (tartályos haltenyésztés) és a hirdokultúra ötvözi. Lényege, hogy a halak szerves hulladékát átszivattyúzzák a növények gyökereinél, amely felszívja a tápanyagot belőle.
A ház napelemeket használ energiatermelésre, és központi vízgyűjtőt is beleépítettek.
A bronzérmes Chris Starr szintén az antikvitáshoz nyúlt vissza. A Mars Acropolisnál a görög Akropolisz alapjait használta fel a háromszintes épület megalkotásánál. Három üvegház biztosítaná a megújuló élelmiszer- és oxigénforrást.
Az alsó szinten elektromos és oxigéngenerátor kapna helyet, míg a vízgyűjtő - hasonlóan a Mars piramishoz - az épület csúcsán a légkör páratartalmából nyeri ki a vizet.