Nem csak az emberektől kobozhatják el a munkát a robotok, úgy tűnik az állatok szerepét is könnyedén átvehetik. Leginkább a terelőkutyáknak van mitől félnie, mióta tudósok rájöttek: a juhok terelgetése egy egyszerű folyamat, amely két alapvető matematikai törvényen alapszik.
Az egyiknek köszönhetően a kutya bezár minden nagyobb rést, szakadékot, ami a gyapjas tömegben keletkezik, az elkószáló juhok miatt. A másik segíti, hogy az állatokat megfelelő irányba tereljék, ha már összeállt a nyáj.
Egy számítógépes szimuláció megmutatta, hogy ezen két szabály betartásával egyetlen pásztor, vagy terelőkutya akár száz állatot is képes hatékonyan terelgetni. A jobbra-balra való körkörös mozgást használták fel a model megalkotásánál.
GPS-érzékelőkkel szerelték fel a juhokat és a kutyát is, hogy lássák, mi is történik a terelés közben. A kutya az előtte lévő fehér pontokat elemzi folyamatosan: ha egységes a nyáj, terelheti őket az adott irányba, ha viszont elkezdenek túlzottan szétszéledni, az összeterelgetés a cél.
A mozgás lekövetéséből hozták létre azt az algoritmust, melyet a robotba építenek. Más módszerek nem működnek nagy tömegnél: ahogy ötven fölé ér a résztvevők száma, több pásztorra vagy terelőkutyára volt szükség.
Korábban is használtak már az állatállomány terelésére robotokat, azonban a gép csupán egy asszisztens volt az ember, és/vagy a kutya mellett. Például biztosították, hogy egyes területekre ne juthassanak be a juhok. A mostani felfedezés azonban nem csak állatok terelésére, az emberi tömeg vagy a gépek mozgatására, illetve a környezet megtisztítására is alkalmas.