Max Schrems már évek óta küzd a Facebook - szerinte - nem megfelelő adatkezelési gyakorlata ellen: az idén 26 éves, osztrák aktivista már három éve próbál nyomást gyakorolni az amerikai közösségi oldalra. Fent pontokba szedve olvasható, hogy mit tart problémásnak a közösségi oldallal kapcsolatban.
Most azonban sikerül is neki: a Europe vs. Facebook nevű adatvédelmi szervezet csoportos keresetet nyújtott be pénteken a közösségi oldal ellen a bécsi kereskedelmi bíróságon. Már 25 ezren csatlakoztak az indítványhoz, Magyarországról azonban keddig csupán tizenhárman regisztráltak - mondta el Schrems az Origónak kedden.
Elsősorban európai állampolgárok - németek, osztrákok, hollandok, britek és finnek -, illetve dél-amerikaiak csatlakoztak nagy számban az eljáráshoz. Azért ilyen magas a sértettek száma, mert interneten is lehet regisztrálni.
Az űrlap kitöltését PC-n vagy mobil eszközön is könnyedén elvégezheti bárki: meg kell jelölni, melyik országból származunk, hogy elmúltunk-e 18 évesek, majd a Facebook-profillal és a személyi igazolvány szkennelt változatával igazoljuk magunkat. Nevünk és adataink a peranyagban jelennek meg, a tárgyaláson nem kell részt venni, ahogy költségeink sem lesznek - magyarázta Schrems az Origónak.
Az első meghallgatás az idei év végén várható az aktivista szerint, viszont az utolsó tárgyalási napig csatlakozhatnak a keresethez az Egyesült Államokon és Kanadán kívül élő felnőtt magánszemélyek, akiket a közösségi oldal írországi központja szolgál ki. Az ír adatparkban tárolják az európai, ázsiai, afrikai és ausztrál facebookozók adatait is.
A teljes Facebook felhasználóinak 80 százaléka tartozik ide, vagyis a márciusi adatok szerint körülbelül egymilliárd fő, a globális internethasználók mintegy 30 százaléka. Az osztrák bíróság jövőbeni döntése így ezen felhasználók szerződését érintheti majd.
Az osztrák aktivista szerint a legfőbb cél, hogy a Facebook az európai állampolgárok alapvető jogait is tiszteletben tartsa, ami jelenleg azért nem valósul meg, mert Mark Zuckerberg cége amerikai székhelyű, és a jóval kevésbé szigorú előírásokat kell csupán betartania. Ez nemcsak a Facebookra, az összes többi internetes óriáscégre igaz.
A Kaliforniában jogot tanult fiatalember úgy véli, a személyes adatok védelme korunk egyik legnagyobb kihívása, főleg a 2001. szeptember 11-i New York-i kettős merénylet óta. Az Edward Snowden által tavaly nyár óta kiszivárogtatott dokumentumok bizonyítják, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) amerikaiak és más külföldi állampolgárok millióit figyeltette, és hallgatta le a terrorizmus elleni harc jegyében.
Az osztrák szervezet épp ezért nagyobb átláthatóságot és ellenőrizhetőséget követel az adatkezelés kapcsán, hogy a felhasználók átvehessék az irányítást személyes adataik felett.
A Schremék által megigényelt kártérítés viszonylag alacsony: 500 euró per fő, vagyis személyenként 156 ezer forint. Azonban a Facebook szemszögéből nézve egészen más a helyzet, hiszen 16 ezer felhasználó esetében már 8 millió euróról, összesen 2,5 milliárd forintról van szó.
“Az elsődleges szempont az adatvédelem javítása. Ha több ezer ember csatlakozik a keresethez, annak már komoly hatása lehet a Facebookra” - mondta Schrems.
A sikerre pedig igen nagy esély van az aktivista szerint. “Az európai jogszabályok legnyilvánvalóbb megszegése okán nyújtottuk be a keresetet. Túl sokat beszélünk róla, hányszor sértik meg a személyes adataink védelméhez fűződő jogot, ideje tenni is valamit” - közölte Schrems.
A csoportos kereset (vagy ahogy az angol szakzsargonban nevezik: class action) több személyt érintő, akár határokon átnyúló jogsérelmek orvoslására vezették be az EU-ban is. Ez esetben egyetlen magánszemély vagy ügyvéd a felperes, aki egy csoport, azonos helyzetben lévő sértett nevében fellép. A Facebook elleni perben Max Schrems képviseli az immár 16 ezer fős felhasználói közösséget.
Arra a kérdésre, hogy miért a bécsi kereskedelmi bíróságon, és nem Írországban nyújtotta be keresetét, az aktivista és jogász úgy válaszol: mint felperes, osztrák állampolgár, osztrák tartózkodási engedéllyel rendelkezik, másrészt az osztrák bíróságokon viszonylag alacsonyak a perköltségek.
Ráadásul Ausztriában és Németországban már létezik a harmadik fél általi finanszírozás, amikor is magánszemélyek, vagy erre szakosodott pénzügyi vállalatok átvállalják az eljárásiköltség-kockázatot, és a per megnyerése esetén egy százalékos összeget, kvázi sikerdíjat kapnak.
Jelen esetben a Roland (ProzessFinanz) német pénzügyi alap előlegezi meg a felmerülő kiadásokat, így például a szakértői díjat 20 százalékos sikerdíj fejében. Ha a kereset nem sikeres, és nem kerül sor a kártérítés megítélésére, a class action kérelmezőinek nem kell kifizetniük az ügyvédi díjat, és a pénzügyi alap fizeti a költségeket.