A levegőből szkennelték be a budapesti állatkertet
![állatkert player](https://cdn.origo.hu/2023/12/rUp2cmTPaPOWFDjRiqywnA3UFoMxpa_FERr3rKkLRBE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E2YTIyOTA4NDU5ZjQwZDk5NjFiZmNkNjRiNTYzOTFh.webp)
Két különböző módszerrel is virtuális modellt készítettek a Fővárosi Állat- és Növénykert teljes területéről az Interspect Kft. munkatársai.
A háromdimenziós modell elkészítéséhez nem használtak lézerszkennert, az kizárólag a társaság saját fejlesztésű - korábban az Origón is bemutatott - mérésre kiélezett fényképezőgépeivel készült.
Így örökítették meg az állatkertet egy kisrepülőről (az Interspect videója)
Először repülőgép fedélzetéről, az IS4-es kamerával fényképezték a területet, a teljes pásztázás csupán 7 percig tartott. Később a módszert egy drónnal, egy nyolc légcsavaros oktokopterrel is megismételték.
Ezzel a módszerrel viszont 6 húszperces felszállással csupán az állatkert felét sikerült rögzíteni, mert a drónon csak kisméretű fényképezőgép fér el, és alacsonyan is repül.
Ez a drónos felvétel
Drónnal egy nap alatt csupán 0,1-5 négyzetkilométernyi területről lehet ilyen virtuális modellt készíteni, kisrepülőgépről viszont 1-30 ezer négyzetkilométeres területet lehet lefedni.
A virtuális modellt alkotó háromdimenziós pontfelhőt lézerszkennerrel is elő lehetne állítani, de az Interspect csoport azértválasztotta a fotogrammetriai megoldást, nehogy megvakuljanak az állatok, vagy a látogatók, mivel a lidarral (lézerszkenner) szemben a fényképezés semmilyen jelet nem bocsát ki, így teljesen ártalmatlan.
A drónos repülés előre programozható, előre megtervezett útvonalat jár be a kopter, és ha meghibásodna, vagy elromlana az idő automatikusan visszatér a kiinduló pont fölé. A kísérletek során manuális (kézi vezérlésű repülések is előfordultak, ilyenkor az egyik távirányító a koptert, a másik a fényképezést vezérli, tehát két ember kell hozzá -nyilakozta az Origónak Bakó Gábor és Molnár Zsolt, a cég két konstruktőre.