Apró motorcsónakoktól retteghetnek a hadihajók

Az amerikaiak robotvezérelt csónakjai rajban támadva egy hatalmas hadihajót is megbéníthatnak. Még ember sem kell rájuk.

Az ellenséges hadihajót az éj leple alatt sötétszürke, kicsi motorcsónakok serege közelíti meg. A villanymotorok halk zümmögésén kívül nincs semmi sem hallatszik: az alacsony építésű, nehezen felderíthető kishajók fedélzeti számítógépei egymással kommunikálva beszélik meg a legjobb támadási módszert.

Ezeket a nehezen elsüllyeszthető gumicsónakokat ember helyett gép vezette Forrás: US Navy

A hajók végül a szélrózsa minden irányából egyszerre indulnak maximális sebességgel a kiszemelt célpont felé. A motorcsónakoknál sokkal nagyobb rombolónak esélye sincs: a több tucat hajó támadása túlterheli a saját védelmi rendszereit, fegyverzetét: végül nyolc motorcsónak ütközik a hajótestnek, látványos robbanásokkal a tenger fenekére küldve azt. Ráadásul ehhez a támadó motorcsónakokon egyetlen emberre sincs szükség.

A motorcsónak győzheti le a hadihajót

A fent felvázolt esemény már a közeli jövőben megvalósulhat a nyílt tengeren. A repülés világában manapság is széles körben alkalmaznak pilóta nélküli járműveket akár felderítési, akár támadási célokra: ezek operátorai biztonságos távolságból irányítják a repülőgépet és az arra elhelyezett felderítő, célkövető rendszereket.

A fegyverek alkalmazásánál jelenleg a legfontosabb előírás, hogy bomba vagy rakéta indítását csak ember végezheti, ilyen feladatot nem lehet gépi automatikára bízni. Sehol sem áll hadrendben olyan repülőgép, amely önállóan, visszacsatolás nélkül deríti fel és választja ki, majd semmisíti meg célpontját. Az ember, a pilóta és a rendszerkezelő tehát még mindig fontos eleme a pilóta nélküli repülőgépek világának.

Robotcsónakok védik majd az értékes hajókat

De mi a helyzet a tengerekkel? Ezeken még várni kell a távolról irányított hajók széles körű elterjedésére. Pláne az olyan rendszerekére, melyek nagyfokú önállósággal bírnak, és gyakorlatilag szinte teljesen önállóan, vagy minimális emberi beavatkozással, mesterséges intelligenciájukra hagyatkozva képesek ellátni feladatukat.

A feladat megoldásán dolgozik az amerikai haditengerészet vízfelszíni hadműveleti fejlesztési központja, amely a héten bejelentette: hamarosan felfegyverzett robothajók kísérhetik majd a haditengerészet értékes célpontnak számító hajóit a veszélyesnek ítélt vizeken – kikötőkben, csatornákon.

Nem véletlenül itt: például a USS COLE nevű rombolót is egy jemeni kikötőben kikötve, érte egy öngyilkos támadás 2000-ben egy motorcsónakról. A merényletnek 17 halálos és 29 sebesült áldozata volt. Az ilyen támadások kivédésére, valamint járőrözésre, felderítésre, lesznek alkalmasak azok a távolról irányított, felfegyverzett kishajók, melyeket az Egyesült Államokban is fejlesztenek.

Letesztelték a robotcsónakokat

A kutatómunka eredménye volt az a tizenhárom robotvezérelt hajót egyszerre mozgató gyakorlat, melyet még augusztusban, a virginiai Fort Eustis melletti James-folyón hajtottak végre. A folyó alkalmas volt egy szűkebb csatorna szimulálására, a Malacca- vagy az alig 36 kilométer széles Hormuzi-szoros kihívásait előállítva.

A robotvezérlésű motorcsónakok a gyakorlaton Forrás: US Navy

A gyakorlaton a tizenhárom robotcsónakkal egy hajó kíséretét és védelmét szimulálták. A robotcsónakok feladata az volt, hogy minden gyanús vízijárművet észleljenek, és tartsanak távol a megvédendő hajótól.
Öt kishajó folyamatosan a kísérendő célpont mellett maradt védeni azt, míg nyolc társuk az ellenséges hajót vette körbe, így megakadályozva, hogy az közel jusson a védett hajóhoz.

Űrszoftver hajtja a gumicsónakot

A mérnökök és a tengerészek szerint sikeresen zajlott a gyakorlat. A költséghatékonyság miatt most nem új fejlesztésű hajókat használtak a kísérletekhez, hanem a szabványos, 11 méteres, nehezen elsüllyeszthető, alapvetően járőrözésre használt motoros gumicsónakokat keresztezték a NASA Mars-felszínen tevékenykedő robotjárműveinek átalakított vezérlőszoftverével.

Míg a hagyományos, felfegyverzett motorcsónakon 3-4 tengerész teljesít szolgálatot, a fejlesztők szerint a robotpilótával ellátott változatokból egyetlen ember akár 20 hajót is irányíthat, persze számítógép és adatkommunikáció segítségével.

Radarral és kamerával veszik észre az ellenséget

A munka dandárját úgyis maguk a robothajók, azaz a fedélzeti számítógépek végzik, akik a saját radarrendszereik és kameráik adatai mellett a társaik által küldött adatok elemzése után közösen együttműködve döntenek a megfelelő mozgásról, a célpont jelentette fenyegetésnek és a saját erők mozgásának megfelelően a műveletek, így a körbevétel vagy az útvonal blokkolásának végrehajtásáról.

A hajók az akadályokat feltérképezve képesek a legmegfelelőbb útvonalat feltérképezni, mindez úgy, hogy „megbeszélik”, ki merre fog menni. Természetesen a felderített adatokat, illetve a hajók mozgását az ellenőrzést végző rendszerkezelő tengerész is folyamatosan látja.

Senki sincs a kormány mögött, szenzorok és mesterséges intelligencia irányít Forrás: US Navy

Fejlesztői szerint akár már jövőre hadrendbe állhat a robotizált tengerészeti úszó védőgyűrű, amelyet 12,7 mm-es M2HB nehézgéppuskákkal lehet felszerelni. Ezek tűzereje bőven elegendő a kis méretű gumicsónakok, fából vagy műanyagból készült hajók megsemmisítésére, megrongálására. Fontos leszögezni, hogy a tűzparancsot itt is a hajókat felügyelő tengerész adhatja majd ki a robothajóknak. Ha esetleg a robothajó önjáróvá válna, akkor két, egymástól független kommunikációs rendszerrel lehet leállítani a távolból. Ha pedig megszakad az adatkapcsolat egy robothajó és a rendszerkezelő személy között, akkor a hajó automatikusan leáll.

Tengerészeket vált ki a technológia

Komoly előnyt jelent az amerikai hadsereg számára, hogy a meglévő motorcsónakok átalakítása robotvezérlésre csupán néhány ezer dollárt igényelt csónakonként. A technológiát később nagyobb méretű hajókra is át lehet majd ültetni: akár a különleges műveleti erők 11 méteres, nehezen elsüllyeszthető hajóit is vezetheti a robotpilóta, így még több hely szabadul fel a hasznos rakomány számára.

Ezekkel a robothajókkal az őrfeladatokat jelenleg végrehajtó tengerészeket is megspórolhatja a haditengerészet, akik így a nagyobb hajóegységeken végezhetik el a fontosabb feladatokat. A tengerészek mellőzésének másik hasznos eredménye, hogy ha támadás éri az őrhajókat, senki nem fog a fedélzetükön megsérülni.

Ebben a hajóban is hiába keresünk embert Forrás: U.S. Navy/John F. Williams

Irán is robotcsónakkal védheti magát

A technológia másik nagy felhasználója éppen az Egyesült Államok egyik régi ellensége, Irán lehet. A stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárásával a világ olajpiacát megrengető csapást tudnának mérni egy fegyveres konfliktus esetén. Az, hogy ezt többek között éppen nehezen elsüllyeszthető, gyors, felfegyverzett motorcsónakok tömeges bevetésével kívánják végrehajtani, eddig sem volt titok.

Ehhez számos, hazai fejlesztésű és gyártású motorcsónak mellett kínai és észak-koreai típusokat is használhatnak. Egy érdekes megoldás a brut Ice Marine cég Bladerunner típusú, nagy sebességű motorcsónakjának átalakítása. Helyi sajtóértesülések szerint a Bradstone Challenger nevet kapott motorcsónak már öt évvel ezelőtt felbukkant az iráni Bandar Abbasz kikötőjében. A Bladerunnert több közvetítő cégen keresztül vásárolták meg végleges gazdái. A hajót elemeire bontották szét, hogy lemásolják és gyártani kezdjék. Erre Irán már 2010-ben ígéretet tett. A rakétákkal vagy torpedóval felfegyverzett gyors motorcsónak várhatóan szintén iráni fejlesztésű irányítórendszert kap, így alkalmas lehet majd távolról vezérelt támadások végrehajtására is.

Öngyilkos támadásra is alkalmas

Irán már 2010-ben nehezen felderíthető, nagy sebességű támadó motorcsónakokat használt hadgyakorlatain, melyek távolról irányítva és megfelelő robbanótesttel felszerelve alkalmasak öngyilkos stílusú, hajónak rohanó támadások végrehajtására is. Hivatalosan a sorozatgyártott hajók elvileg 7 méteres átmérőjű lyukat képesek a megtámadott hajó oldalán ütni, bár egyes szakértők szerint nincs ekkora támadóerejük.

Hajót védelmező motorcsónakok a gyakorlaton Forrás: U.S. Navy/Mass Communication Specialist 2N

Óvatos Svédország is: az igencsak hosszú tengerparttal rendelkező, semleges ország elsősorban a nem kívánt orosz látogatóktól védeni sekély vizű felségterületeit, méghozzá autonóm vagy távoli vezérlésű tengeralattjárókkal, melyeken ember nem teljesít szolgálatot.

Egy ilyen vízijármű fejlesztését a Saab cég leányvállalata végezheti: a gyártó robottengeralattjáróval látná el a svéd haditengerészetet, amelyeket felderítési és aknamentesítési célokra is használni lehetne. A svéd mérnökök véleménye szerint ha meglesz a kellő pénzügyi fedezet, akkor a következő generációs aknamentesítő és felderítő tengeralattjárók egyre magasabb fokú autonómiával rendelkezhetnének. A cél esetükben is olyan, egymással és az irányítást végző szakemberekkel kommunikáló hajók megalkotása, melyek csak minimális felügyeletet igényelnek. Igaz, ezt a víz alatt sokkal nehezebb lesz megoldani, hiszen meglehetősen nehéz lenne megoldani a folyamatos, kétirányú adatkapcsolatot és az irányítási lehetőséget.

Trautmann Balázs haditechnikai szakszerző a Magyar Honvéd és a Honvédelem.hu munkatársa.