Ahogy arról korábban az Origo is beszámolt, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) közelmúltban kiadott ajánlásában lehetővé tette a légitársaságok számára, hogy engedélyezzék utasszállító járataikon a hordozható elektronikai eszközök - okostelefonok, táblagépek, laptopok, e-könyv olvasók, mp3 lejátszók - korlátozás nélküli használatát, méghozzá "kaputól kapuig", vagyis a repülés teljes ideje alatt.
Azt természetesen a korábbi szabályozás is lehetővé tette, hogy a gépek fedélzetére magunkkal vigyük a mobileszközeinket, de eddig csak a rádiójelek forgalmát korlátozó "repülő üzemmódban", vagy kikapcsolva tarthattuk magunknál őket.
A határozatnak köszönhetően most lehetőség nyílik arra, hogy az utasok a repülés szempontjából kritikus időszakokban is - tehát a le- és felszálláskor - bekapcsolva tarthassák az eszközeiket, és ha a repülőgépen van lehetőség, használhassák a légitársaság vezeték nélküli szolgáltatásait, e-mailezhessenek és internetezhessenek. Mivel a 11 000 méter körüli utazási magasságban már nem használhatóak a hagyományos GSM-, illetve 3G- és 4G-hálózatok (hiszen nincs térerő), telefonálni és SMS-t váltani továbbra sem tudunk majd.
Annak ellenére, hogy az elmúlt években sokat enyhült a szabályozás, és a légitársaságok mellett a mobilgyártók is azon voltak, hogy megkönnyítsék a felhasználók számára kedvenc kütyüik használatát, az EASA döntése jelentős lépést jelent a kommunikációs technológia "teljes liberalizációja" felé. Ez egy nagyon fontos mérföldkő, de önmagában még nem jelenti azt, hogy ezentúl kedvünkre internetezhetünk a felhők felett.
"A légitársaságok egy biztonsági ellenőrzési eljárást követően engedélyezhetik a hordozható elektronikai eszközök használatát a repülés ideje alatt" - írta közleményében az EASA. A dokumentumból két olyan fontos részlet is kiderül, ami könnyen elkerülhette az olvasók figyelmét: egyrészt a társaságok csak aprólékos, mindenre kiterjedő vizsgálat után engedhetik meg az utasaiknak a mobilozást. Másrészt jogában áll eldönteni, hogy egyáltalán engedélyezik-e ezt, és ha igen, milyen mértékben.
Az ellenőrzés során a társaságoknak a személyzet és utasaik biztonsága érdekében meg kell győződniük arról, hogy az eszközök által kibocsátott elektromágneses jelek nem zavarják meg a gépeik repüléselektronikai berendezéseit. Korábban többször is előfordult, hogy különféle üzemzavarok, meghibásodások esetén a mobiltelefonok által keltett interferenciára terelődött a gyanú. Annak ellenére ugyanis, hogy ezek a készülékek más frekvenciát használnak mint a gép rádióberendezései, előfordulhatnak olyan másodlagos interferenciák, amelyek megzavarhatják a fedélzeti rendszerek működését. Ráadásul a repülés egy többszörösen túlbiztosított üzem: nem véletlen, hogy mostanáig igen szigorú szabályok korlátozták a zsebben vagy ölben használható eszközök fedélzetre vitelét.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az egyes típusok rendszerei számos különbséget mutathatnak, és az sem mindegy, hogy frissen beszerzett, felújított vagy éppen felújításra váró repülőgépekről van-e szó. Emellett fontos szerepet játszhat a döntés során az is, hogy milyen felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik a gépek és az őket kiszolgáló műszaki szolgálatok személyzete. Mindezen szempontok mérlegelése pedig időbe kerül: az EASA úgy saccolja, hogy a cégeknek nagyjából nyolc hónapra lesz szükségük ahhoz, hogy a gyakorlatba is átültessék az új feltételeket.
"A korábbi felmérések bebizonyították, hogy az okostelefonok, tabletek és egyéb hordozható elektronikai eszközök nem zavarják a fedélzeti műszerek működését, nem veszélyeztetik a repülésbiztonságot - mondta az Origónak nyilatkozva Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója. - Ma már Európában is vannak olyan légitársaságok, mint például a Norwegian Airlines, amelyek már most is kínálnak fedélzeti wifiszolgáltatást az utazóknak. A norvég társaság fejlesztésének egyébiránt magyar vonatkozása is van, az internetezést lehetővé tévő rendszereket a Ferihegyen lévő Aeroplex javítóbázis munkatársai szerelték fel."
Hardy szerint egyre fontosabbá válik az utasok számára, hogy a repülés ideje alatt is használhassák hordozható elektronikai eszközöket. "A repülés sokak számára 'kiesett időt' jelent - fejtegette. - Az üzletemberek például szeretik hasznosan tölteni az idejüket, ezért gyakran előfordul, hogy a gépen is dolgoznak, míg mások e-könyveket olvasnak, zenét hallgatnak vagy filmeket néznek például táblagépeiken."
A Budapest Airport kommunikációs igazgatójának szavait a nemzetközi felmérések is alátámasztják. A SITA közelmúltban nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a légi utasok 97 százaléka visz magával okostelefont, táblagépet vagy laptopot a repülőgépre, és minden ötödik utasnak mindhárom eszköz ott lapul a zsebében vagy a csomagjában. A "behálózottság" is fontos: a megkérdezettek 56 százaléka szeretné, hogy az utazás ideje alatt végig internetezhessen és e-mailezhessen.
Hardy Mihály úgy látja, azok a légitársaságok, amelyek lehetővé teszik a hordozható eszközök és a kommunikációs hálózatok használatát, versenyelőnybe kerülhetnek. "Biztosra veszem, hogy a légitársaságok mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy mihamarabb kihasználják az új, könnyített szabályozásban rejlő lehetőségeket. Sőt, azt is el tudom képzelni, hogy egyes cégek - például az olcsó jegyeket kínáló fapados társaságok - külön díjat számítanak majd fel a fedélzeti internetezésért."
Az EASA ajánlásával a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) is egyetért. "Sem a jogszabályalkotóknak, sem az EASA-nak, sem pedig az EASA tagllámoknak nem érdeke, hogy olyan jogszabályokat alkalmazzanak, melyek negatív hatással lehetnek a repülés biztonságára - hangsúlyozta Tömböl Balázs László, az NKH Légügyi Hivatal üzembentartási osztályának megbízott osztályvezetője. - Természetesen egyetlen tagállam sem fog olyan eljárást jóváhagyni, ami nem felel meg a jogszabály által megkívánt követelményeknek és repülésbiztonsági szempontból kofogásolható lenne."
Mivel a légitársaságok maguk határozhatják meg, hogy miként szabályozzák a hordozható elektronikai eszközök használatát, ezért utazás előtt érdemes tájékozódni arról, hogy milyen kütyüket és milyen feltételek mellett használhatunk.
Ahogy arra az EASA is felhívta a figyelmet, a személyzet a szabályoktól függetlenül továbbra is kérheti, hogy kapcsoljuk ki az eszközeinket. "Ha a fedélzeten olyan helyzet alakulna ki, hogy a hordozható elektronikai eszközök negatívan befolyásolják a repülés biztonságát, akkor a használatukat természetesen továbbra is korlátozni kell" - mondta Tömböl.