A pengetévét hazavinném, a görbe maradhat

Hiába a 4K-s és a hajlított ívű csúcsmodellek, Las Vegasban kiderült, hogy az okostévé 2015-ben is gagyi marad. Viszont vékonyabb lesz a mobilunknál.

Tavalyi a görbe tévék láttán ámuldozott tudósítónk Consumer Electronics Show-n, és 2015-ben sem sokat változott a helyzet. A gyártók az ívelt képernyőkkel már nem csak tévékiket, hanem a monitoraikat is felszerelik - derült ki Las Vegasban.

Miért görbék az új képernyők?

Azt, hogy az ívelt képernyő miért jobb a síkképernyősnél, a gyártók nagyjából hasonlóan indokolják: az emberi szemhez hasonlóan ívelés révén a képernyő minden pontja hasonló távolságban van az előtte ülőktől, így a széleken nem torzulnak a színek és nem torzul a kép sem.

Ezért jó az ívelt tévé az LG szerint Forrás: LG

A monitoroknál azért jó az ívelt kivitel, mert az ív nagyobbnak tűnik a felhasználónak valós képméretnél. Élőben ezt kevésbé tapasztaltam meg, bár a kiállítási standok nem ideális helyszínei egy nappaliba szánt eszköz tesztelésének, lehetetlen megmondani, hogy melyik tévé szebb vagy jobb. Ultra-HD, vagyis 4K felbontású tévét már teszteltünk, Las Vegasban már 8K-s készülékek prototípusai is bemutatkoztak, de őszintén szólva szabad szemmel nem sok különbséget láttam a kettő között, hiszen már a 4K-s tévé képe is elképesztően éles.

Ez a tévé vékonyabb a mobilomnál

A rengeteg ívelt tévé közül mégis egy teljesen sík modell, a Sony Bravia X900C LCD-tévéje kelt feltűnést, ez ugyanis hihetetlenül vékony, fele olyan vastag, mint tudósítónk iPhone 4-es okostelefonja. Ez a tévé 55 és 75 colos - tehát 140-165 centiméteres - méretben kerül a boltokba, vastagsága csupán 4,9 milliméter, bár ez csak a felső részre érvényes, alul, az elektronikát tartalmazó részénél a tévé megvastagodik.

Ez a Sony pengevékony tévéje. Alul persze vastagodik, ez a csalás Fotó: Trautmann Balázs - Origo

Egy ilyen vékony tévé óriási mérete ellenére is könnyű, a Sony munkatársai a standnál pedig azt is elmondják, hogy kellően erős a háza, nem kell félni attól, hogy szállítás közben meghajolna vagy eltörne a tévé - persze érdemes vigyázni rá. Képe ultra-HD felbontású, és a Google Android TV szoftvere fut rajta, amivel ugyanazokat az appokat lehet használni, amit egy androidos mobilon vagy tableten is.

A legtöbb mobilnál is vékonyabb a Sony pengetévéje Forrás: ROBYN BECK / AFP

A távirányító pedig hangfelismerésre is képes, a színeket pedig a képernyő folyadékkristályai és a háttérvilágítást szolgáltató ledek közé ékelt nanokristályokkal teszik jobbá.

Mik azok a kvantumpontok?

Ezt a megoldást kvantumpontnak, vagy quantum dotnak nevezik, és az összes nagy gyártónak ez az idei vesszőparipája: a megoldást már korábban is alkalmazó Sony mellett az LG és a Samsung is beépítette legújabb felsőkategóriás LCD-tévéibe.

Az eltérő méretű, tipikusan néhány tucat atomnyi méretű félvezető kristályok a jobb színek előállításában segítenek. A mai LCD-tévékben ugyanis ledek, világító diódákkal világítják keresztül a színek előállításához használt folyadékkristályokat. A háttérfényt adó ledek fénye azonban kissé kékes árnyalatú, amit eddig a folyadékkristályos képernyőpanel szabályozásával ellensúlyoztak a gyártók.

Az üvegcsékben különböző méretű quantum dot részecskék vannak, eltérő színben megy át rajtuk a fény Forrás: Nanoco Technologies

A kvantunpontokat a háttérvilágítás és a folyadékkristályok közé egy külön rétegként szerelik be. A réteg falára elektromos feszültség hatására kirakódó kristályok méretük szerint eltérő színben eresztik át a háttérfényt, ami így homogén, vagyis tökéletesen fehér lesz. Ez a megoldás az LCD-tévék színgazdaságát is növeli, az LG szerint akár 30 százalékkal is.

SUHD az OLED ellen: mik ezek a rövidítések?

Az LCD-tévék minőségének feljavítására a rivális OLED-tévék megjelenése miatt van szükség, ezért adott például külön SUHD márkajelzést felső kategóriás tévéinek a Samsung. Ez valójában ultra-HD felbontású LCD-tévéket takar, ledes háttérvilágítással, kvantumpontos képjavító megoldással felszerelve - amit a riválisok is árulnak.

Az OLED technológiát elsősorban az LG helyezte előtérbe: a cég tavaly háromféle OLED-tévét árult, az idén jóval több lesz, a tavalyi full-HD-hez képest az idei modellek között ultra-HD-s modellek is vannak - mondta az Origónak Szili Krisztián, LG szórakoztatóelektronikai marketing menedzsere. E technológia előnye, hogy képpontjai a mostanra teljesen visszaszorult plazmatévékhez hasonlóan önmaguktól világítanak, az LCD-vel ellentétben nem kell hozzájuk háttérfény.

Az SUHD nem külön technológia, a Samsung adta ezt a neved a kvantumpontos színjavító réteget tartalmazó LCD-tévéinek Fotó: Trautmann Balázs - Origo

Ez természetesebb és szebb színeket eredményez, és energiatakarékos is, a sötét jeleneteknél a nem használt képpontok egyszerűen kialszanak. De az OLED-tévék várhatóan még az idén is elérhetetlenek maradnak az átlagember számára, várhatóan egymillió forinthoz közelítő áruk miatt.

Mindenki a saját okostévéjére esküszik

Az összes gyártó esküszik rá, hogy az ő új okostévéje lesz a legjobb: az LG a web OS-re, a Samsung a Tizenre, a Panasonic a Firefox OS-re, a Sony és a Philips az Android TV szoftverre esküszik. Az, hogy nem egységes a szoftver, különösen a magyarhoz hasonló kis piacon gond, mert mindegyikhez külön le kell fejleszteni az internetes szolgáltatások appjait.

Az internetről futó Street Fighter játék a Samsung új okostévéjén Fotó: Trautmann Balázs - Origo

A platformok közül az Android TV a legérdekesebb, bár a Samsung felhőalapú technológiával Playstation 3-ra írt játékokat tud majd a készülékekre sugározni - bár azt nem tudni, ez milyen országokban lesz elérhető.

A Google szoftverével viszont ugyanazokat az appokat használhatjuk a tévén is, amiket az androidos telefonon, tableten is- ha az alkalmazást erre felkészítik. Ehhez nyilván izmosabb hardverre van szükség a korábbi okostévékben alkalmazottnál, de a Sony már be is jelentette, hogy a MediaTek lapkájával szereli fel tévéit. A cég chipjeit eddig a jutányos árú kínai okostelefonokban használták széles körben, így nem meglepő, hogy az olcsó megoldásra vágyó nagy márka is a kínai lapkát választotta.

A tévé már ultra-HD, a műsor még nem

Az ultra-HD felbontású tévék már nem számítanak újdonságnak, akár tavaly karácsonyra is vehetett bárki magának ilyen készüléket, ha volt nagyjából háromszázezer forintja rá. Karácsony előtt az Origo is kipróbált egy ilyet: a képe gyönyörű volt, de semmilyen ultra-HD-s videót nem lehetett nézni rajta, leszámítva néhány szaggató YouTube mintavideón.



A nagyobb gyártók ezen a problémán úgy akarnak segíteni, hogy partnerségre lépnek például a Netflix online tékával, amely néhány műsorát már kínálja ultra-HD-ben - viszont a magyar felhasználók számára még elérhetetlen. Ráadásul a gyártók és a nagy amerikai filmstúdiók még csak most, a CES-en jelentették be közös iparági szövetségüket, ami a 4K-s filmek és tévéműsorok továbbítását akarja egységesíteni. Nyilván ez is éveket vesz majd igénybe.

A Panasonic Ultra-HD Blu-ray lejátszójából még csak prototípus létezik Forrás: Panasonic

A jelenleg kapható Blu-ray filmek is full-HD felbontásúak, bár ezek nem néznek ki azért vállalhatatlanul rosszul a nagyobb felbontású tévéken. Az új tévéket az Ultra-HD Blu-ray névre keresztelt, 66-100 gigabájt adattároló kapacitású lemezek tudják majd kiszolgálni. Ezeken már 4K-s felbontásban, nagy színdinamikájú változatban lehet kiadni filmeket egy új, modern tömörítési eljárás révén.

De még a formátum paramétereit sem rögzítették véglegesen, így a Panasonic is csak az első prototípusát tudta bemutatni az ultra-HD-s Blu-ray-lejátszójának. Bár az új Blu-ray-lejátszókkal a régi, full-HD-s lemezeket is használni lehet majd, a jelenlegi eszközök nem tudják majd lejátszani az új diszkeket, még a Playstation 4 vagy Xbox One konzolok sem.