Két héttel azután, hogy Mark Zuckerberg a szólásszabadság mellett kiálló, #jesuischarlie hashtaggel ellátott bejegyzést tett közzé saját profilján, a Facebook betiltotta a Mohamed prófétát ábrázoló oldalakat Törökországban - elsősorban az olyan karikatúrákat törölték, melyek a Charlie hebdo párizsi szerkesztősége elleni merénylethez vezetett.
Az ankarai bíróság vasárnap úgy határozott, ha a közösségi oldal nem tiltja be a Mohamed prófétát és az iszlám vallást sértő tartalmakat, teljes mértékben elérhetetlenné teszik a Facebookot az országban. Törökország pedig nem beszél a levegőbe: tavaly, ugyan csak pár hétig, de a YouTube és a Twitter is elérhetetlen volt. A Facebook nem váratott a válasszal: 24 órán belül elkezdtek korlátozni bizonyos oldalakat a törökországi felhasználók számára.
A helyzet jól illusztrálja, a szólásszabadság mennyire árnyalt és összetett kérdés. Ugyanakkor a Facebookot bíráló szakértők is bizonyosságot nyertek: egy dolog ígérni valamit, és egy másik megtartani, ahogy azt az eddigi tapasztalatok és a mostani lépés is igazolja.
"Szélsőségesek egy csoportja megpróbálja elnémítani mindenki más hangját, elnyomni véleményüket világszerte. Nem hagyom, hogy ez a Facebookon megtörténjen" - írta Zuckerberg, majd korlátozták a Mohamed-karikatúrákat Törökországban.
Az eset jó példa arra is, hogyan lehet a közösségi oldalakat politikai célokra használni: gondoljunk csak Alexej Navalnij orosz ellenzéki politikusra, Putyin egyik legnagyobb bírálójára, akinek Facebook-profilját az orosz internetszabályozási hivatal kérésére decemberben blokkolták. Ugyanígy számos szíriai és kínai ellenzéki oldalát felfüggesztették vagy törölték véglegesen.
A Nemzetközi kampány Tibertért nevű egyesület a "Facebook-cenzúra" ellen indított petíciót, melyet már több mint húszezren írtak alá.
Ugyanakkor érdemes megnézni a Facebook novemberben közzétett átláthatósági jelentését, melyből jól látszik: Törökországból érkezett a második legtöbb kérvény különböző tartalmak betiltása érdekében. Az ázsiai ország kemény dió: a kormányzati cenzúra virágkorát éli, minden további nélkül betiltanak egy közösségi oldalt, ha az nem teljesíti kéréseiket, ugyanakkor a több mint 75 milliós lakosság, a fiatalok egyre növekvő száma és a rohamosan fejlődő gazdaság miatt óriási potenciál van benne a techóriások számára.
Felesleges lenne a Facebookot vádolni amiért egy ország törvényeit betartja és legális úton érkező kéréseit teljesíti, mégha emögött üzletpolitikai megfontolások is húzódnak, a helyzet főleg a szólásszabadság mellett kiálló közlemény miatt kínos.
A Freedom House eközben felhívta rá a figyelmet: az ilyen, állítólagos sértő tartalmak betiltatásával a kormányok azt sugallják a lakosság felé, hogy a közösségi oldalak veszélyesek és ellenőrzés alá kell vonni őket, miközben a rájuk nézve kínos információkról elterelik a figyelmet.