A brit miniszterelnök a párizsi merénylet hatására új terrorizmusellenes törvény bevezetését szorgalmazta, melynek értelmében kiterjesztené a hatóságok jogkörét, és szabadabb kezet adna a brit állampolgárok kommunikációjának lehallgatására.
Miután a kommunikáció nagy része ma már az interneten, közösségi oldalakon és appokon keresztül zajlik, a titkosítás ellen is fellépne David Cameron. Szerinte nem lehet olyan üzenetküldő alkalmazások használatát megengedni, melyre nincs rálátása a kormánynak - avagy nincs egy hátsó kapu, melynek segítségével a titkosszolgálatok ellenőrizhetik az adatáramlást.
Az új jogszabályok a májusi választásokig biztos nem lépnek életbe, Cameron azt ígérte, ha újraválasztják, garantálja annak elfogadtatását. Addig felszólította a katonaság és rendőrség vezetőit, szorosabban működjenek együtt az ország védelme érdekében.
Andrew Parker, a brit belső elhárítás (MI5) vezetője korábban azt nyilatkozta, minél inkább az online csatornákra tevődik át a kommunikáció, annál nehezebb a szerveknek, hogy az esetleges támadásokat időben leleplezzék.
Ma kerül a brit parlament felsőháza elé egy másik aggályos tervezet, miszerint átmenetileg kiutasíthatnák a szigetországból azokat az állampolgárokat, melyek esetében terrorcselekmény gyanúja áll fenn, illetve akik közel-keleti országból szeretnének visszatérni Nagy-Britanniába. Az emberi jogi bizottság szerint még átmenetileg is veszélyes lenne egy ilyen törvényt bevezetni.
Érdemes megjegyezni, hogy Cameron jelenleg választási kampányt folytat, kérdéses, hogy május után a tervezetekből mi az, amit valóban megvalósít. A hét második felében Barack Obama amerikai elnökkel is egyeztet a kiberbiztonság jövőjéről, ez is hatással lehet arra, milyen irányt vesz a terrorizmus elleni fellépés. Uniós képviselők szintén pénteken, Brüsszelben kezdik előkészíteni az EU biztonsági stratégiáját a jövő hónapban tartandó csúcstalálkozóra.
Az Edward Snowden által, az amerikai titkosszolgálat lehallgatási és adatgyűjtési módszereiről kiszivárogtatott információk az utóbbi időben épp az ellenkező irányba terelte a fejlesztők és az emberek hozzáállását. A személyes adatok védelme érdekében egyre többen alkalmaznak különböző titkosítási módszereket. Így viszont a hatóságoknak egyre kisebb rálátása van az online kommunikációra, egyre kevésbé tudják szavatolni az állampolgárok védelmét.