Árverésre bocsájtják Alan Turing brit matematikus és második világháborús kódtörő titkos jegyzeteit. A kézirat 1942-ből származik, amikor Turing és csapata a nácik megfejthetetlennek hitt, titkosítási kódján, az Enigma feltörésén dolgozott a Bletchley Parkban - a dokumentum most először kerül a nyilvánosság elé.
Magát a füzetet még a King’s College diákjaként egy cambridge-i papíráruboltban vásárolta. Turing 1954-es halálát követően a jegyzetet a többi irataival együtt barátjára és tudóstársára, Robin Gandyre hagyta. A matematikus az üres oldalakat naplónak használta. A Bonhams csak Gandy halála után bukkant rá az értékes kéziratokra.
Az 56 oldalas jegyzet vélhetően az egyetlen ilyen, hosszabb terjedelmű Turing-kézirat. A Bonhams aukciósház április 13-án, New Yorkban árverezi el az eddig titkos jegyzetfüzetet, legalább hétszámjegyű összeget, azaz 1 millió dollárt (átszámítva mintegy 280 millió forintot) remélnek érte - az összeg egy részét jótékony célra használják fel.
Az árverezés körüli hírverést segíti az Alan Turing életéről és munkássáról szóló, Benedict Cumberbatch főszereplésével készült film, a Kódjátszma. Az életrajzi drámát nyolc Oscar-díjra jelölték. A filmet csütörtöktől játszák a magyar mozikban.
Turing munkássága során fektette le a modern számítógéptudomány, és a mesterséges intelligencia elméleti alapjait. A német hírszerzés rejtjelezésének megfejtésével hozzájárult a második világháború gyorsabb lezárásához, becslések szerint két évvel rövidítette le a háborút 22 millió ember életét menthette meg így.