Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A hagyományosan kütyüparádénak számító CES-en az idén nagyon komoly az autós felhozatal: ezt látva már most nyilvánvalónak tűnik, hogy néhány év múlva senki sem az autó lóerejével vagy gyorsulásával, hanem a beltéri számítógéprendszerével fog büszkélkedni.
A BMW az Active Assist technológiával felszerelt i3-as kisautójával a kütyüfüggők, a biztonságmániások és a környezetvédők kegyeit egyszerre igyekezett elnyerni. Az elől tágas, hátul szűköske autó lézeres szenzorokkal figyeli meg a környezetet, így a másik autó vagy a fal közeledtével magától fékezi le az i3-ast.
Nem csupán parkol, ki is fizeti a díjakat: a mellettem ülő mérnök a kedvemért a közeli parkolóházak legolcsóbb ajánlatát is megkereste az i3-as képernyőjén. Nincs kedve parkolni? A parkolóházak leendő, digitális technológiával megjelölt helyeire az i3-as magától odatalál, és elektronikus hívásra elénk is gurul majd, hogy ne kelljen cipekedni. Az már nem is tűnik extrának, hogy akár egy okosóráról is lehet utasítani arra, hogy parkoljon be.
Az Audi az A7-es egyik prototípusát hozta el a kiállításra, a jármű San Franciscóból már robotvezérléssel érkezett Las Vegasba, bár a 900 kilométeres út során végig ült emberi sofőr a volánja mögött biztonsági okokból. A járművet egyébként egy egyedi fejlesztésű LG okosórával hívták a színpadra, miután a képernyőre bökve elindították a motorját - hasonlókat eddig legfeljebb James Bond-filmekben láthattunk.
Így érkezett Las Vegasba az Audi önvezető autója
Az A7-es önvezető képessége jelenleg legfeljebb 112 kilométer/órás sebességig működőképes, tehát autópályán egyelőre még nem lehet praktikusan használni. Viszont már az is hatalmas előrelépés, hogy az automatikus vezetéshez szükséges kamerákat, radarokat, lézeres távmérőket és egyéb szenzorokat képesek voltak elrejteni a járműtestben, így az autó tetejére nem szükséges állványzaton mindenféle berendezéseket felszerelni, de mégis képes magától gyorsításra, lassításra, sávváltásra és előzésre is.
A jövő trendjeit mutatja a készülő új generációs Audi TT vezetőülése és műszerfala is, amelyeket egy makettbe építve lehetett kipróbálni. Érdekessége, hogy az iPad Airnél is nagyobb, 12,3 hüvelykes érintőképernyőt tartalmaz fedélzeti komputerrel.
Szintén a magától vezetés élményét ígéri a Mercedes hétfőn bemutatott, F 015 Luxury in Motion járműve. Ez ugyan még csak egy koncepcióautó, külseje ennek megfelelően talán kissé túlságosan is szappantartós, belsejében azonban eddig nem ismert szintű kényelmet és szórakozást kínál.
A Mercedes úgy kalkulál, hogy 2025-ben megjelenő új modelljei már képesek lesznek minden körülmények között önállóan közlekedni. Ezért lesz szükség olyan szolgáltatásokra, amit most bemutattak: a kormánykerék például besüllyeszthető a műszerfalba, az utasülések pedig egymás irányába forgatható, még a sofőrülés is állhat utazás közben menetiránynak háttal.
Gyerekkoromban űrtechnikának tűnt az amerikai Apache harci helikopterek pilótáinak szeme elé illesztett átlátszó miniképernyő. Most pedig besétálok a Sony standjára, és azt ígérik, hamarosan akár bárki felpattinthat egy hasonló kütyüt dioptriás szemüvegének keretére.
A Google Glass jelenleg a világ legismertebb okosszemüvege, pedig hivatalosan még nem is lehet megvenni, és igazából még az sem világos, hogy mire jó. De a szemünk előtt megjelenő képernyőben rejlő lehetőségek a Sonyt is megihlették: a cég SmartEyeGlass Attach! nevű okosszemüvegét elvileg bármilyen meglévő dioptriás, vagy napszemüveg keretére fel lehet majd pattintani, ha valamikor idén megjelenik.
Felépítése nagyon hasonlít a Google Glasshoz, a jobb szem elé hajtható az OLED-képernyő, ami a látóterünkben mutatja az információkat, színesben, 640 x 400 pixeles felbontásban. A Glasshoz hasonlóan itt sem állandóan látjuk magunk előtt a képernyőt, csak akkor, ha belenézünk a miniképernyőbe.
A beépített kamerával saját szemszögünkből lehet fotót vagy videót felvenni. Bár meglehetősen ormótlannak tűnik, a Sony felcsíptethető okosszemüvege valójában könnyebb a Google Glassnál, azt viszont még nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni, ha megjelenik. A Sony másik, ugyancsak sportolóknak szánt kütyüje egy olyan zenelejátszós fejhallgató, ami gépi beszéddel ad instrukciókat az edzéshez. A futóedzés köreredményeinek valós időben való jelzésén kívül a Sony okosszemüvege egyelőre nem kínál túl sok konkrét megoldást, így a Google Glass fejlesztőihez hasonlóan valószínűleg még a Sony mérnökei sem tudják azt, milyen feladatra a legalkalmasabb egy okosszemüveg.
Az Oculus Riftet már próbáltuk, a CES-en szerencsére két újabb virtuális sisak is tesztelhető volt. A Samsung Gear VR-ja tulajdonképpen a cég Galaxy Note 4-es tepsimobiljához készült kiegészítő: a képernyő helyére kell becsúsztatni a telefont, és máris fel lehet venni.
Rögtön kiderül, hogy szemüvegesek nem tudják viselni, csak ha kontaktlencsére váltanak. Viszont a full-HD-nál is nagyobb felbontásnak köszönhetően remek a képminőség. Maga a sisak is kényelmes, nem nyomta a fejemet sem: ha ilyen mobilom lenne, biztosan elfogadnám a virtuális sisakot. A cég új Milk VR szolgáltatása keretében az USA-ban már panorámában nézhető filmeket, tévéműsorokat és sportközvetítéseket is kínál a sisak tulajdonosainak.
A gamerkiegészítőket gyártó Razer cég OSVR néven szabványosítaná azt, ahogy a videojátékok virtuális valóságot kínáló eszközöket kezelik, mert így minden játék és más szoftver gond nélkül használható lesz eltérő gyártmányú sisakokkal.
A Razer standján az egyik referenciasisakot lehetett kipróbálni, ami leginkább egy síszemüvegre hasonlít. Full-HD-s képernyője szintén elég jó képminőségű. Az év közepén még csak a fejlesztőknek szánt, tehát még nem teljesen kiforrott, hibamentes végleges változat lesz rendelhető, de az legalább olcsón, nagyjából 50-60 ezer forintnak megfelelő áron. Ez sokkal kedvezőbb a Samsung sisakjánál, az ugyanis az alapját képező, több mint 200 ezer forintos okostelefon nélkül kerül ennyibe.
