Legálisan hekkelné a Tor- és VPN-hálózatot az FBI

Kifizetődő a mobilkommunikáció teljes védelme

Az FBI kiterjesztené a hatóságok jögkörét, hogy szabadon kutathasson a kütyükben: a szupertitkos Tor- és VPN-hálózatokat célozza.

Az online anonimitást biztosító, szupertitkos Tor- és VPN-hálózatok használata is feljogosítaná az amerikai hatóságokat, hogy feltörjenek egy számítógépet, és átvizsgálhassák az adatforgalmát. Legalábbis ezt kezdeményezte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), amely megkerülné az Egyesült Államok alkotmányának negyedik cikkelyét, amely guzsba köti a különböző szervek és titkosszolgálat kezét.

Ez a jogszabály határozza meg, hogy a hatóságoknak egy esetleges bűntény esetén hogyan kell eljárniuk, egészen a nyomozástól az eljárás megindításáig, az ettől való eltérés komoly következményekkel jár, akár a vádat is ejthetik, ha a rendőrség nem járt el jogszerűen.

Gyanús, ha valaki elbújik

Az indítvány értelmében fel lehetne törni bárki számítógépét, és vizsgálni az azon futó elektronikus adatforgalmat, ha az egy Tor- vagy VPN-hálózat mögé bújik. Akkor is ki lehetne adni a kutatási engedélyt, ha szándékosan kárt okoztak a számítógépben - akár botnetek, akár rosszindulatú szoftverek vagy vírusfertőzés által -, mégha az öt vagy annál több közigazgatsi körzetre terjed is ki.

A kezdeményezés szerint a nyomozók lefoglalhatnák az elektronikusan tárolt adatokat, még ha az a bíróság hatókörén kívül is esik. Korábban egy bíróság csak a hozzá tartozó kerületben adhatott ki kutatási engedélyt személyek vagy bizonyos vagyontárgyak után.

Céges használatra találták ki

A virtuális magánhálózatok (VPN) egy titkosított kapcsolatot jelent, amely elrejt két számítógépes rendszer közötti kommunikációt. Ha egy felhasználó VPN-hez kapcsolódik, az kvázi anonim le- és feltöltést biztosít számára, kivéve ha a hálózat szolgáltatóját a hatóságok felszólítják az előfizetői adatok átadására. A VPN-t eredetileg a vállalati szférában való használatra találták ki, egy cég egymástól távol eső - akár külön városban vagy országban lévő - számítógépes rendszereit köti össze.

A magánélethez való jogot védte

Az eddigi szigorú előírások - mint például azonosítani kellett a célszemélyt, meghatározni tartózkodási helyét, és nyomos indokot szolgálni, hogy a bíró kiadja az engedélyt - azt a célt szolgálták, hogy a nyomozás minél kevésbé befolyásolja (csökkentse) az emberek magánélethez való jogát.

Az FBI arra kéri a törvényhozókat, hogy az eddig szükséges paraméterek megadása nélkül is feltörhesse a számítógépes eszközöket, kutathasson egy PC, laptop, táblagép vagy okostelefon után - még ha a tulajdonos még hivatalosan nem is gyanúsított.

Ismét célkeresztben a megfigyelés

Az már az Edward Snowden által kiszivárogtatott dokumentumokból kiderült, hogy a titkosszolgálatok a különböző titkosított és magánhálózatokra is betör, és kutakodik, az onnan szerzett információt azonban eddig nem használhatták fel legálisan egy eljárás megindítására.

Titkosítás mögé rejtőznek a kalózok

A Tor (The Onion Router) szintén anonim internezetést biztosít: a kliensen zajló forgalom titkosított, az adatokat véletlenszerűen kiválasztott számítógépeken keresztül továbbítják a feladótól a címzettig. A rendszer részét képező számítógépek közül minden egyes gép lehánt egy-egy réteget a titkosításból, mielőtt továbbítaná az adatokat: elméletben ez a módszer megakadályozza, hogy bárki felkutathassa az adatok forrását. Habár több módszerről is kiderült, hogy sikeresen kijátszotta a Tor védelmét.

A Charlie Hebdo párizsi szerketősége elleni merénylet óta ismét a figyelem középpontjába került a lehallgatás, megfigyelés és megelőzés kérdésköre. A brit miniszterelnök a titkosítást kezdte támadni, mondván ha az internetes kommunikációra, üzenetküldő appokra a kormány nem lát rá, be kellene tiltani. Az FBI mostani indítványához hasonlóan azon elgondoláson alapszik, hogy 'akinek nincs rejtegetnivalója, annak nem nincs mitől tartania'.