A német kiberhadsereg támad a terroristákra

A műholdas kommunikációt tapogatják le

Németország kiterjeszti az adatgyűjtés mértékét válaszul az európai terrortámadásokra: a hírszerzés még több adatot gyűjtene be, tárolna és elemezne ki.

A britek még kivárják a választásokat, a németek viszont azonnal reagálnak a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni merényletre. Mint a Die Zeit beszámolt róla, a német hírszerzés (BND) még több adatot fog tárolni a terrorizmus elleni erőteljesebb fellépés érdekében.

Berlin már így is rengeteg adatot gyűjt be, egy bizalmas dokumentum alapján jelenleg 220 millió metaadatot szereznek be naponta. Ennek azonban vajmi kevés részét, körülbelül 1 százalékát tartják meg elemzés céljából és tárolják el hosszú távon. A külföldi állampolgárok megfigyeléséről készült jelentéseket gyakran a brit és amerikai szerveknek is továbbítják.

A műholdas kommunikációt tapogatják le Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andreas Gebert

A megfigyelést Németország öt különböző helyszínén hajtják végre, a legtöbb adatot heteken belül törlik is. Az ugyanakkor még nem tisztázott, milyen módszerekkel jutnak hozzá a hatalmas mennyiségű információhoz. A német parlament bizottsága vizsgálja, hogy a német hírszerzés amerikai segítséggel (vagy mintára) az internetes és a műholdas kommunikációt "tapogatja le".

Mélyen hallgatnak az archívumról

Az archívum évente mintegy 11 milliárd új adat befogadására képes. A Die Zeit kormányközeli forrása azt nem kívánta kommentálni, hogy vajon az említett adatbázisról a hírszerzés tájékoztatja-e az adatvédelmi biztost - a jogszabályok szerint ez kötelessége lenne, de a múltban már többször megszegték ezt a törvényt és hallgatták el adatbázisok létét.

A BND ügynökeit arra utasították, ne adjanak tájékoztatást arról, mennyi adatot is gyűjtenek be és tárolnak, hacsak nem konkrétan erre vonatkozó kérdés érkezik a parlament részéről. "A hírszerzéstől információt szerezni mindig is bonyolult volt. Hacsak nem egy konkrét módszerről kérdeztünk, amelyről tudomást szereztünk, vagy sejtettük, hogy létezik" - közölte a parlament felügyeleti bizottságának egykori tagja, Gisela Plitz.

A metadattal vadásznak le

Mivel a metaadat a hívást bonyolító és szöveges üzeneteket küldő/fogadó telefonszámát, tartózkodási helyét, az időpontot és annak hosszát tartalmazza, azt nem, hogy mi hangzott el, az ügynökök a "rutinellenőrzés" közé sorolják annak begyűjtését és tárolását.

Ugyanakkor a metaadat által megismerhető egy ember mozgása, a kapcsolati hálója, a napi rutin: mikor, kivel találkozik, hol vásárol, készül róla egy profil, ez alapján pedig megjósolhatóak jövőbeli cselekedetei is.

A metaadat alapján vadásznak le Forrás: Matthew Keys Live

Ezért olyan fontos a titkosszolgálat számára, mint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség a metaadat: segítségével tudják például, hogy hol kell dróntámadást végrehajtani egy célszemély ellen.

A titkosítás ellen lépnek fel

David Cameron is új terrorizmusellenes törvényt vezetne be újraválasztása esetén: ennek értelmében kiterjesztené a hatóságok jogkörét, és szabadabb kezet adna a brit állampolgárok kommunikációjának lehallgatására. Miután a kommunikáció nagy része ma már az interneten, közösségi oldalakon és appokon keresztül zajlik, a titkosítás ellen is fellépne a brit miniszterelnök.

Cameron Barack Obama amerikai elnökkel is egyeztetett a kérdésben. Az iszlamista szélsőségesek újabb támadásait megelőzendő kezdeményezték, hogy a két ország titkosszolgálatai szorosabban működjenek közre. Arról is tárgyaltak, hogyan lehetne olyan techóriásokat is bevonni a megelőzésbe, mint a Google vagy a Facebook: így a gyanúsítottak online kommunikációját is tudnák követni.

Nem az európai Patriot Actre

A franciák is új jogszabályokat léptetnének életbe a terrorizmus ellen és a közbiztonság megerősítésére, azonban Manuel Valls kormányfő hangsúlyozta: "Soha nem lesznek olyan különleges intézkedések, amelyek felfüggesztik az alapértékek és a jog elvét." Ezzel gyakorlatilag elutasította egy, az amerikai hazafias törvényhez hasonló csomag bevezetését: sokan attól tartottak a terrortámadások hatására egy európai Patriot Actot fogadnak el.

A hazafias törvény eredményeképp robbant ki az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotránya, az Edward Snowden által nyilvánosságra került iratok bizonyították, hogy a különböző szervek, így az amerikai NSA külföldi személyek és saját állampolgáraik millióit hallgatta le és figyelte meg.

A legújabb dokumentumok szerint az internetes kommunikáció tömeges megfigyelése csupán az első lépés volt: az Egyesült Államok már a jövő digitális háborújára készül a háttérben. Az NSA stratégiája nem a megelőzésre, védekezésre és megfigyelésre összpontosít, hanem a támadásra.