A biohackelés a munkahelyekre is beszivárog: egy svéd irodakomplexumban már a dolgozók egy része bőrük alá ültetett chip használatával nyitja az ajtókat vagy használja a nyomtatót. A svéd Epicenter irodakomplexumban szokatlan gyakorlatot alkalmaznak a kényelem és a biztonság ötvözésére: az ott dolgozók nagy része bőre alá ültetett chipek segítségével működteti a beléptető kapukat, nyitja az ajtókat és használja a nyomtatókat.
A testben lévő apró rádiófrekvenciás azonosítóchipeket (RFID - radio-frequency identification) a hagyományos belépőkártyával ellentétben nem lehet könnyen elveszíteni. Ha valaki felmond, a jogosultságát meg lehet vonni, így a testében lévő lapka ellenére sem tud majd belépni a későbbiekben az épületbe.
Hogy megnézze, milyen előnyökkel és milyen áldozatokkal jár ennek használata, a BBC tudósítója, Rory Cellan-Jones vállalta a beavatkozást, melynek során egy tetoválóművész a hüvelyk- és mutatóujja közötti bőr alá injekcióstű segítségével beültette a chipet, ami nagyjából akkora, mint egy rizsszem.
Erről videó is készült, amelyen jól látható, hogy az Epicenterben az újságíró kezét az ajtó érzékelőjéhez nyomva jutottak be az épületbe, majd a nyomtatót hozta működésbe, kissé természetellenesen tartottkarral. A tervek szerint egy kézmozdulattal lehet majd fizetni is az épület büféjében. A chipek használata az irodaházban opcionális, az irodaházban dolgozó hétszáz alkalmazott mindegyike számára elérhető. Pedig a videón jól látható, hogy a beültetés nem teljesen fájdalommentes, a szerző arca is eltorzult az injekcióhoz hasonló beavatkozás alatt.
Hannes Sjöbald, a svéd BioNyfiken biohacker-csoport tagja bővebben is beszélt a bőr alá ültetett chipek jelentőségéről. Véleménye szerint még csak most kezdik felfedezni az ebben rejlő lehetőségeket: az emberbe ültetett chipek használatával például kiválthatóvá válnának a hordozható és viselhető eszközök.
Ám a hacker kiemelte azt is, hogy az emberbe ültetett chiptechnológia úttörőiként felbecsülhetetlen tudást szerezhetnek ennek működéséről, még mielőtt kormányok, vagy nagyvállalatok - például a Google vagy a Facebook - felfedeznék az ebben rejlő lehetőségeket, és kötelezővé tennék használatukat egyes szolgáltatások igénybe vételéhez. Emellett az olyan biohackelési eljárások logikus folytatása lenne a bőr alá helyezett chip, mint a védőoltások, a mesterséges testrészek vagy a világító növények. “Már húsz éve ültetünk chipeket állatokba - mondja Sjöbald a BBC kérdésére. - Ez egy érdekes dolog, ami elindítja a párbeszédet arról, hogy mit jelent embernek lenni. Nem csak ajtónyitásra való.”