A magyarok kétharmada csak mobilról facebookozik, egy átlagos felhasználónak 245 barátja van és 50 oldalt kedvel, derült ki az Evolution & Mobile Hungary 2015 konferencián. Több mint 2 millió hazai felhasználó minden nap felmegy a közösségi oldalra, és átlagosan napi 14-20 alkalommal néz rá a Facebookra. Naponta félmillió poszt és 20 ezer tweet születik a magyar weben.
A leginkább elérhető korosztály a 18 és 34 év közöttiek, a közösségi oldalon sokkal hatékonyabban tudják megszólítani őket, mint a televíziós reklámokkal. A Facebookon belül is a mobilhirdetések futnak jól, a reklámbevételeik 70 százaléka már így folyik be.
A társadalmi célú reklámokban előszeretettel alkalmazzák a sokkoló tartalmakat, melyek főleg vírusosan terjednek jól, mondta el Sas István reklámpszichológus. A félelemre játszó reklámok ugyanis jobban bevésődnek az emlékezetbe.
Ennek oka a "hulla örömének" nevezett pszichológiai jelenség: egyszerre taszítja és vonzza az embereket a sokkoló tartalom - az egyszerre fokozódó adrenalin- és dopamintermelésnek köszönhetően. Ezért terjednek futótűzként például az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet által készített lefejezős videók.
Üzleti szempontból azonban nem feltétlenül jó a sokkolás, mert egy jó reklámnál nem az emlékezetbe vésődés számít, hanem a cselekvésre, attitűdre kifejtett hatás.
Az információ, a hír terjedése biológiai életjelenség, erről Szvetelszky Zsuzsa pletykakutató beszélt. A negatív hír éppen a veszélyérzet evolúciós hatása miatt terjed ötször gyorsabban a pozitív hírnél.
Az emberi természetbe "genetikailag kódolva" van, hogy a leginkább a hatalom, a szex, a pénz, a kompetenciák, a stílus és a deviancia iránt érdeklődünk, ezért is terjednek ezek a témák - a közösségi médiában is – a leggyorsabban.
A Z generáció, avagy a kilencvenes évek szülötteinek internetes keresési szokásaiból értékes következtetéseket lehet levonni a tizenévesek érdeklődési körére, életmódjára vonatkozóan.
A Google keresőben és a YouTube videmegosztón leggyakrabban zenével, szórakozással, tanulással, termékekkel, videojátékokkal, és sporttal kapcsolatos kulcsszavakat használnak. Ehhez képest a Facebookon emberekre, csoportokra, eseményekre, helyekre, alkalmazásokra keresnek rá leginkább a fiatalok.