A kétharmados többségre vágyik a Facebook is

Mark Zuckerberg

Úgy tűnik, Mark Zuckerberg jótékonysági kampánya, amelynek keretében internethozzáférést biztosítana a Föld szegényeinek, kissé öncélú projekt. A kérdés az, csak a saját és általa kiválasztott oldalakat és alkalmazásokat érik-e majd el a világ eldugott pontjain. Ha igen, az sérti a netsemlegesség elvét diszkriminálva más jogszerű tartalmakat, és megfosztva a tudástól a felhasználókat.

Egyre több cég hátrál ki a Facebook Internet.org kampánya mögül, amely a Föld web nélküli részeire hivatott elvinni a világháló egy szeletét. Mark Zuckerberg tervének a lényege, hogy olyanokat is csatlakoztasson az internethez, akik nem tudnának megfizetni egy okoskészüléket vagy egy adatcsomagot, esetleg nincs elérhető hálózat a közelükben - ők teszik ki jelenleg a Föld lakosságának kétharmadát.

A Föld lakosságának egyharmada éri el a világhálót Forrás: Facebook

A kezdeményezés keretében a Facebook helyi cégeket, szolgáltatókat, közösségeket keres meg, és ha sikerül megegyezni, bizonyos oldalakat ingyen, azaz adatforgalomi díj fizetése nélkül elérhetővé tesz az adott partner ügyfeleinek.

Eddig nyolc országban valósult meg az Internet.org, de még 2016 során összesen száz államba akarnak eljutni. Zambiában például így érik el a Wikipediát, a Google-keresőt, egy álláskereső és egy időjárásjelentő honlapot, illetve természetesen a Facebookot és csevegőalkalmazását, a Messengert.

Indiában a Facebook szolgáltatása 38 ingyenesen elérhető applikációval és weboldallal indult volna, azonban egyre több cég hátrál ki a megállapodásból. A Times Group két oldala, az NDTV nevű tévécsatorna és a Cleartravel nevű utazásszervező is a netsemlegességre hivatkozva vonta vissza részvételét.

Szegényeknek szegényes internet

A kritikusok fő problémája, hogy a Facebook által finanszírozott projekt az internet csak egy, általa választott kis szeletét biztosítja a projekt résztvevőinek. Szerintük ez sérti a netsemlegesség elvét, hiszen egyenlőtlen helyzetet teremt azon tartalmak között, amelyeket az Internet.org "kiválaszt", és amelyek nem lesznek ingyenesen elérhetőek a csomag részeként. A helyzet kétségtelenül hasonlítható lenne ahhoz, mintha hazánkban az egyik internetes szolgáltató üzleti okok miatt megszüntetné az adatcserét egy tartalomszolgáltatóval.

A Google keresőoldalához való hozzáférés például nem minden országban adott az Internet.org égisze alatt, illetve Youtube-videókat sem lehet megnézni. Ez pedig - ismerve a Google-Facebook piaci versengést - megkérdőjelezi Zuckerberg küldetésnyilatkozatát, hogy a projekt célja a világ összekapcsolása.

Kongóban alig van internet, a mobilt standon árulják Forrás: AFP/Federico Scoppa

A háttérben döntenek

A kezdeményezés által biztosított oldalak és alkalmazások kiválasztási folyamata nem nyilvános. Azt, hogy melyik hozzáférése lesz ingyenes, a Facebook a helyi kormányokkal és mobilszolgáltatókkal együttműködve találja ki - elvileg.

Az átláthatatlan háttérfolyamatok miatt azonban felmerül a kérdés: vajon nem éppen az innovációnak szab gátat a projekt? Ha ugyanis a Facebook és a mobilszolgáltatók válogathatnak, milyen applikációkat és portálokat érjenek el a felhasználók, valószínűtlen, hogy egy másik közösségi oldal, vagy egy másik szolgáltató termékei helyet kapjanak az ingyenes palettán.

Ha arra gondolunk, hogy csak az EU-ban a szolgáltatók közel 25 százaléka korlátozza mobilon a VoIP-szolgáltatásokat, vagyis az uniós felhasználók 20 százaléka nem tud ingyenes Skype- vagy Viber-hívást indítani, valóban kétségessé válik, mennyire bízhatunk benne: az Internet.org csak jótékonysági alapon, a piaci érdekeket hátrahagyva működjön.

Facebook van, internet nincs?

Sokan tartanak attól is, hogy a Facebook valójában az amerikai és európai piac lefedése után újabb felhasználókat akar magának megnyerni, akik számára az egész internetet csak a közösségi oldalt fogja jelenteni.

Az amerikai és európai piac után új felhasználókat gyűjtene Zuckerberg Forrás: AFP/Josh Edelson

Felmérések szerint a Facebook felhasználók milliói élnek abban a tévhitben, hogy nincs internethozzáférésük, nem tudják, hogy a közösségi oldal is a világháló része, hanem külön univerzumként képzelik el. Minél több ember találkozik először a Facebookkal, amikor a netre csatlakozik, minél kevésbé tudnak külső oldalakat böngészni, annál kevesebben lesznek képesek a világhálót teljes mértékben kihasználni tudásuk bővítésére - pedig éppen ez az Internet.org egyik célja.

A kis internet is több a semminél

Zuckerberg az indiai cégek kihátrálására külön bejegyzésben reagált. Kifejtette, hogy a netsemlegesség és az egyetemes hozzáférés között nincs ellentmondás, hiszen az Internet.org azt szeretné, hogy minél több mobilszolgáltató csatlakozzon. Ígéretet tett arra, hogy soha sem fognak bizonyos szolgáltatásokat és tartalmakat elnyomni, vagy például "gyorssávokat" létrehozni, amellyel nagyobb sebességgel töltenek be bizonyos oldalak.

A tartalmak blokkolási is sérti a netsemlegességet

Ha az Internet.org kampányt megvizsgáljuk az amerikai szabályozás szempontjából, jól látszik, a Szövetségi Távközlési Bizottság (FCC) februári döntése értelmében a szponzorált tartalmak törvénytelenek. Ez magában foglalja ha egy oldalt vagy szolgáltatást gyorsabban érünk el (kvázi mert tulajdonosa fizetett érte), ha más jogszerű oldalak és szolgáltatások nem érhetőek el, illetve ha ezek lassú sávra kerülnek.

Zuckerberg azon állításával azonban, hogy sokkal jobb a csomagban foglalt oldalakhoz hozzáférni, mint semennyihez, nehéz vitatkozni. Elég megnézni azokat a hálás kommenteket, amiket az Internet.org felhasználói hagynak.

Érik egy nagyobb vita

A Facebook következő terve, hogy drónokkal juttat el internetet a világ távoli pontjaira, míg a Google léggömböket használna ugyanezen céllal. Kérdéses, hogy a két techóriás milyen feltételekkel biztosítaná az internethozzáférést: csak a saját, illetve általuk kiválasztott oldalakhoz és applikációkhoz férnek majd hozzá az emberek, vagy kibővítik a szolgáltatást például a konkurencia termékeivel is? Ha ugyanis üzleti szempontok alapján szabják meg, milyen adatokhoz férhetünk hozzá, nem beszélhetünk se internetsemlegességről, se információszabadságról.

A facebook számokban | Create infographics