Vlagyimir Putyin elnöki rendeletben engedélyezte, hogy Oroszország Sz-300-as légvédelmi rakétarendszereket szállítson Iránnak, derült ki hírügynökségi jelentésekből. A hír maga is izgalmas, de az még inkább, ami mögötte van.
Például pontosan nem tudni, mit és mikor szállítana Oroszország. Az eredeti, 2007-es orosz-iráni szerződés alapján 800 millió dollár értékben, öt Sz-300 üteget szállított volna az orosz állami fegyverexportőr vállalat, a Roszoboronexport.
Irán fizetett is, de a szállítást 2010-ben Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök leállította, csatlakozva az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az év június 9-én megszavazott 1929-es határozathoz, azaz az Irán elleni fegyverembargóhoz. Teherán válaszképp 4 milliárd dolláros kártérítési pert indított a genfi nemzetközi bíróságon a Roszoboronexport ellen.
A gond az, hogy az eredeti szerződésben szereplő Sz-300PMU-1 változatot már nem gyártják. Sőt, az orosz VKO Almaz-Antej fegyvergyár szerint a már elkészült, Iránnak szánt rendszereket is részben megsemmisítették, részben újrahasznosították. Így Irán és Oroszország kénytelen lesz újratárgyalni a szerződést és kiválasztani az új rakétatípust.
Meg nem erősített hírek szerint az Sz-300VM exportra szánt változata, az Antej-2500 rendszerre - mint a lehetséges legjobb megoldásra - esett a választás.
Az Sz-300VM képességeit tekintve nem meglepő, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter azonnal felhívta orosz kollégáját, Szergej Lavrovot, hogy tiltakozzon a döntés ellen. A washingtoni álláspont szerint az orosz fegyverszállítás veszélyezteti a Nyugat és Irán között a perzsa állam atomprogramjáról jelenleg is folyó tárgyalásokat.
Alig két hete, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, valamint Németország és Irán között megszületett a keretegyezmény Svájcban, a tervek szerint június 30-ig kötik meg a végleges alkut. Ennek értelmében enyhítenének az Irán ellen elrendelt gazdasági szankciókon, cserébe Teherán ellenőrizhetően békés céllal folytatná atomprogramját.
Egyes orosz elemzők politikai nyomásgyakorlásként értékelték a mostani lépést. Eszerint a Kreml a már többször meglebegtetett, Ukrajnának szállítandó amerikai fegyversegély ellen kíván fellépni. Az elv elég egyszerű: ha az Egyesült Államok az oroszok ellen harcoló ukrán haderő számára irányított páncéltörő rakétákat és más fegyvereket szállít, akkor indulhatnak az orosz gyártmányú, nagy hatótávolságú légvédelmi rakéták Iránba, amely nem csak az atomlétesítményeket védhetné, de akár Szíriát is.
A GM-830 lánctalpas, terepjáró járművekre szerelt Antej-2500 rendszerrel orosz források szerint 310 kilométer távolságban, 14 ezer méteres magasságban repülő célt is sikerült már megsemmisíteni tavaly novemberben. Természetesen hozzá kell tenni, hogy az elektronikai zavarás, a célba vett repülőgép önvédelmi rendszerei és manőverezése alaposan csökkenti a sikeres találat esélyét - ugyanakkor ez minden légvédelmi rakétarendszerre igaz.
A nagy hatótávolságú rakétarendszer ember vezette és távolról irányított repülőgépek, cirkálórakéták, rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen bevethető fegyver. Orosz információk szerint egy üteg elméletileg egyszerre 24 repülőgép vagy 16 ballisztikus rakéta ellen képes eredményesen harcolni.
Drónokat és repülőket is hatástalanít
Egy üteg egy indítójárműről másfél másodpercenként egy 0,02 négyzetméteres radarvisszaverő felületű cél ellen vethető be. Több indítójárműről akár egyszerre több - egy célra legfeljebb négy - rakéta is indulhat. A 9M84M vagy 9M85M típusú légvédelmi rakétákat alkalmazó rendszer hatótávolsága maximálisan 200 kilométer, és legfeljebb a 30 ezer méteres magasságban haladó repülőgépek ellen alkalmazható. Ha ballisztikus rakéták ellen vetik be, akkor a hatótávolsága 40 kilométer, és másodpercenként legfeljebb 4500 méter sebességű célpont ellen hatékony.
Az Sz300VM-t Oroszország mellett két ország állította eddig hadrendbe. Egyiptom 3,6 milliárd dollárért vásárolt a légvédelmi rendszerből. Hivatalos információ nincs arról, hogy ez mekkora mennyiséget jelent, de az Oroszországból kiszivárgott 22 jármű 2 ütegnyi Sz-300VM-et tesz valószínűvé, figyelembe véve a jellemző ütegfelépítést. Venezuela ismerten két ütegre való Sz-300VM-et vásárolt és állított hadrendbe 2013 áprilisában.