Az egymilliós gépen is szaggat a játék

Azt gondolta, ha egy vagyonért vesz PC-t, akkor az mindennel elboldogul? Tévedés.

Ha nyerne a lottón, szánna egymillió forintot egy klassz számítógépre, amin a legújabb játékok is szaggatás nélkül futnak? Nagyjából ennyibe került az a konfiguráció, amit a kérésünkre összeállítottak a Clickshopnál.

Ennyiért már ultra HD felbontású monitor jár a géphez: a Samsung 32 colos professzionális képernyőjét (32D97KQSR) eredetileg képszerkesztési feladatokra szánják. Négyszer nagyobb a felbontása egy tipikus full HD-s monitornál. Ezt a képernyőt ugyan meg tudná hajtani egy PlayStation 4 vagy Xbox One konzol is, de a játékgépek nem tudnák ultra HD felbontásban futtatni a játékokat, hiszen sokszor még a full HD-s részletességgel sem boldogulnak.

Egy félmilliós PC mindenre elég?

Ehhez ugyanis egy bivalyerős PC-re van szükség, a legújabb konzolok teljesítménye nem elegendő. Egy szuper PC-é viszont elvileg igen: erre a célra az Asus dizájnos gamer számítógépét, a ROG 20-ast ajánlották figyelmünkbe (a gép kistestvérét korábban már kipróbáltuk). A belsejében izmos Intel Core i7 processzor, 8 gigabájt memória, Nvidia GeForce GTX970 videokártya 4 gigabájt saját memóriával felszerelve. A hozzánk érkező konfigurációba egy terabájtos hibrid merevlemez tartozott, ebbe 8 gigabájt flashmemóriát is beépítettek, hogy gyorsan induljon a gép. Ez azért eléggé félmegoldás, nem képes teljesen helyettesíteni egy rendes SSD-meghajtót.

Egy ilyen Asus Rog G20-as erőgépet használtunk Forrás: Asus

Szépen sorjában kezdem telepíteni a Steamen lévő videojátékos profilomból a játékokat: a Need for Speed: Hot Pursuit-tal indítunk. Hiába ötéves a játék, a látvány elképesztő, ami nem csoda, a beállításokban mindent feltoltunk a maximumra. A leglátványosabb különbség, hogy az ultra HD felbontásnak köszönhetően a virtuális tájban messzebbre “látni”, mint full HD-ben, mert a legapróbb részletek is kivehetők maradnak. Ugyanilyen remek tapasztalatokat szereztünk a 2011-es Dirt 3 raliszimulátorral: itt is a látótávolság javult a legjobban, a tájon pedig minden tűéles. Próbaképp visszaváltunk full HD-ra, a grafika már csúfnak tűnik, pedig egészen mostanáig ilyen volt a csúcs. A Mad Riders kvadszimulátor is tökéletesen fut, ennél viszont az óriási felbontás már azért nem jó, mert túlságosan jól láttatja a tájat borító textúrák gyatra minőségét.

Közelről nézheti Batman borostáját

Ideje újabb játékra váltani, következő alanyunk a 2013-as Batman: Arkham Origins. Ennek első pályái egy idegszanatórium belsejében játszódnak: az autóversenytől eltérően ebben a játékban nincsenek olyan hatalmas virtuális terek, amelyeket be lehetne látni, ezért nem annyira látványos a különbség, mint az előbbi két játék esetében.

Viszont időnként beszaggat a játék, egy kicsit muszáj butítani a grafikán, hogy tökéletesen játszható legyen, de még így is nagyon jól néz ki. Ezen felbuzdulva gyorsan felpakoljuk a Far Cry 3-at, ez is kétéves játék, de a Batmannel ellentétben hatalmas nyílt terepen játszódik. Ultra HD-ban itt is nagyobbra nő a “látótávolság”, de a különbség valamiért nem olyan látványos, mint az autós játékokban. A különböző grafikai effektusokat ráadásul vissza kell venni ahhoz, hogy óriás felbontásban is normálisan fusson a játék.

Az ultra HD-s játék még inkább szenvedés, mint öröm Forrás: Asus

Nagyjából hasonlóan jártunk a Mafia 2-vel: az ötéves játékot ultra HD-ben játszva a távoli járókelők arcai is kivehetők, a messzi házakon lévő feliratok is elolvashatók. De az élethűséget javító effektusok alkalmazását itt is vissza kell venni. A tavalyelőtt megjelent Assassin’s Creed IV: Black Flag csak full HD-ben fut jól a Rog G20-ason maximális grafikával, ultra HD-ben ugyancsak az effektusokon kell spórolni, ha meg akarunk szabadulni a szaggatástól. Hasonlóan jártunk a Bioshock Infinite-tel is: az effektusokat minimumra kell csökkenteni ahhoz, hogy óriás felbontásban ne szaggasson a játék.

Legyűri a gép a legújabb játékot?

Senki nem azért vesz csúcsgépet, hogy régi játékokkal szórakozzon, de vajon megbirkózik a gép a legújabb programokkal? A Battlefield: Hardline próbája során azonnal kiderül, hogy nem. Az amerikai rendőrök mindennapjaiba kalauzoló akciójátékot akárhogy állítgattuk, mindig szaggatott ultra HD-ben. Egyetlen megoldás maradt: a 3840 x 2160 pixelesről 2560 x 1440 pixelesre csökkentjük a felbontást, így közepes grafikai szinten jól fut. Full HD-ben magas (1920 x 1080 pixel) értékre is állíthatók az effektusok.

A promóciós fotókon mindig szebben fest a játék Forrás: Origo

A tavaly megjelent Watch Dogs játékot híresen igénytelenül optimalizálták PC-re, nem csoda, hogy ultra HD-ben esélytelen futtatni a félmilliós számítógépen is. 2560 x 1440 pixeles felbontásban már némi bütyköléssel használható, de még full HD-ben sem fut tökéletesen, ami azért megdöbbentő.

Ha az egyik jó, a másik miért nem?

Átlagemberként nehéz megérteni, hogy ha az egyik játék gond nélkül fut ultra HD-ben, másik miért szaggat ekkora felbontásban. Rábel Tamás, az Alien: Isolation és Total War: Attila sikerjátékokat is fejlesztő Creative Assembly videojáték-fejlesztő cég vezető programozója szerint ez azért fordul elő, mert a programokban más-más grafikai megoldásokat használnak az élethűség javítására.

Van olyan játék, amelyikben például minden egyes pixelre bonyolult algoritmusok számolják ki a fényvisszaverődéseket, tükröződéseket. Ezekben a játékokban egy pixel előállítása sokkal több erőforrást igényel, mint egy olyanban, ahol nem ennyire szofisztikáltan reprodukálják a fényeffektusokat. A különbség azért éleződik ki ennyire ultra HD-ben, mert ilyen felbontást választva nyolcmillió pixelre kell tükröződéseket kalkulálnia a PC-nek, míg full HD-ben csak kétmillióval kell számolni.

Nem mindegy, milyenre állítjuk a grafikát Forrás: Ubisoft

Ráadásul a konzolokkal ellentétben a számítógépeket nem egységesen azonos alkatrészekből szerelik össze, ezért a játékokat nem lehet olyan jól optimalizálni, mint a játékgépeken, vagy egyszerűen nem fordítanak erre elég munkát. Ezért sokszor egy játékprogram normális futtatásához az indokoltnál erősebb konfigurációra van szükség.

Várjon még néhány évet!

Tesztünkből egyértelműen kiderült, hogy a játék az ultra HD-ben még nem egy kiforrott, hétköznapi technológia, egy újabb játéknál a félmilliós számítógép teljesítménye is kevés neki. Egy ilyen számítógépbe nemcsak a legdrágább, leggyorsabb processzort, de még a nagy teljesítményű, darabonként százezer forintnál is drágább grafikus kártyából is kettőt kellene beszerelni, ezek meghajtásához pedig a szokásosnál nagyobb teljesítményű tápegység is dukál.

Ez otthoni használatra nem kifizetődő, hiszen negyedmillióért már konzolt és egy – full HD-s – tévét is vehetünk magunknak. Ha a full HD felbontással is megelégszünk, egy ilyen áron elérhető asztali gép teljesítménye is bőven elegendő lesz.

Ráadásul a játékélményt nem is kizárólag a felbontás növelésével lehet javítani – magyarázta Rábel Tamás. Sok játékos inkább azt tartja fontosnak, hogy a programban minden mozgás tökéletesen folyamatos legyen, vagyis másodpercenként 60 képkockát generáljon le a játék a mozgások animálásához. Ez ma még közel sem teljesül minden játék esetében, a legtöbb játék általában 30 képkockával operál. Bár az emberi szem ezt is folyamatos mozgásnak látja, ilyenkor megvan az esélye annak, hogy egy-egy látványosabb jelenet alatt ez alá esik a megjelenítés rátája, ami szaggatást eredményez. Egyelőre praktikusabb választásnak tűnik, ha videojátékozáshoz a full HD-nál nagyobb, de az ultra HD-nál kisebb felbontású képernyőt választunk, ezekről itt olvashat részletesen.