Az intim pillanatait is látja a Nagy Testvér

Magyarországon először levetítették az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotrányának kirobbantásáról készült filmet, a Citizenfourt. A budapesti előadáson Edward Snowden ügyvédje, és a brit Guardian újságírója vázolta, miért olyan fontos, hogy a visszaélésekről mindenki tudomást szerezzen.

Jelenleg katonai szintű biztonsági intézkedések keretében kommunikálunk, mondta el Anthony Romero, Edward Snowden amerikai képviselője a Közép-Európai Egyetem szervezésében tartott budapesti előadáson, Az ügyvéd és jogi aktivista Skype-on jelentkezett be. Ahogy védence sem jelenik meg a botrány óta nyilvánosan: a TED előadásán például egy Beam robot segítségével "járhatta körbe" a pódiumot.

A jogász mellett Gill Phillips, a kiszivárogtatott dokumentumokat először nyilvánosságra hozó brit Guardian riportere mesélt arról, hogyan is robbant ki az Egyesült Államok történetének legnagyobb kémbotránya.

Snowden indította el a lavinát Forrás: citizenfourfilm.com

Szegd meg, hogy megváltoztasd

"Néha meg kell szegned a törvényt ahhoz, hogy megváltoztasd azt" - mondta Romero arra a kérdésre, hogy miért is tartja fontosnak, amit Snowden és mindazok tesznek, akik visszaélésekről tesznek jelentést. A fiatalabb generáció már nem tudja elképzelni az életét online tevékenység nélkül, így ők már jobban megértik, miért is fontos Snowden szerepe, vélte Philips.

A személyiségi jogok mindenki életét érintik: ha a titkosszolgálat a legintimebb pillanatainkba is belát, mindenféle szabályozás és átláthatóság nélkül, az megváltoztatja a szabadságról alkotott nézeteinket, magyarázta Romero, hogy az elsősorban amerikai gyakorlat, az Egyesült Államokkal kapcsolatban állókat érintő probléma és az azt bemutató film miért is jelentőségteljes az egész világon.

"Biztos vagyok, benne, hogy nem Snowden volt az utolsó, aki visszaélésről tett jelentést."

Romero szerint minél tovább késlekedik az amerikai kormányzat a megfelelő fékek és egyensúlyok rendszerének bevezetésével, egyre több informatikus és mérnök fog felállni és megszólalni.

Kérdés, hogy mi lesz a június elsején lejáró, a megfigyelésekre lehetőséget adó hazafias törvény 215-ös cikkelyével? Ha az amerikai kongresszus a megújítása ellen szavaz, azzal az egész megfigyelési rendszer változhat meg alapjaiban.

Mi lesz a hazafias törvény cikkelyével? Forrás: magyarhangya

Gill Philips hangsúlyozta, a Snowden-ügy az újságírás történetében is új fejezetet nyitott, soha nem látott összefogás keretében valósulhatott meg az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási és megfigyelési módszereiről szóló iratok feldolgozása és közzététele. Első körben egyebek közt az amerikai Washington Post és a brit Guardian kezdett el vizsgálódni, és feltárni a sztorit - tavaly meg is kapták az újságírás legrangosabb díjának számító Pulitzer-díjat a leleplezésért.

Megérkezett hazánkba a Citizenfour

Az előadás végén, Magyarországon először levetítették a szivárogtatás folyamatáról, Edward Snowden személyiségéről és motivációiról készült Oscar-díjas filmet, a Citizenfourt is. Úgy emlegetik csak, mint korunk Watergate-jének videonaplója.

"Gyere el a Mira hotelbe. Az étterem előtti folyosón egy Rubik-kockát tekergetek majd, erről fogsz megismerni. Kérdezd meg, mikor van nyitva az étterem, mire én azt fogom válaszolni, nem tudom biztosan, próbálkozz inkább a hallban. Végül felajánlom, hogy odakísérlek. Ha eddig eljutunk, mcsak annyit kell tenned, hogy követsz és természetesen viselkedsz."

Ezek a sorok bármely krimiben vagy kémfilmben előfordulhatnának, azonban a Citizenfour rendezője, Laura Poitras és Edward Snowden közti első találkozó valóban így zajlott Hong Kongban. A városban eltöltött nyolc napot hosszú, több hónapos levélváltás előzte meg, melynek során az informatikus is felkészült rá, hogy korábbi életét maga mögött hagyva kirobbantsa a botrányt.

Glenn Greenwald újságíró is az informatikus segítői között volt Forrás: citizenfourfilm.com

A hotelszobában pedig már azt követhetjük végig, milyen tanácsokkal látta el Snowden az újságírókat, milyen gondolatmenet vezetett ahhoz, hogy a tervezettnél előbb a nyilvánosság elé lépjen, és mi történt az első dokumentumok megjelenése után.

Kémreality a szemeink előtt

A film az évtized talán legnagyobb történelmi eseményéről ad pontos beszámolót. Snowden ugyanis bizonyítani tudta a tömeges lehallgatások létét. Egyszerre vicces és félelmetes, ahogy Glenn Greenwald, a Guardian újságírójának szája tátva marad, amikor az informatikus bemutatja, hogyan képes az NSA másodpercenként 125 gigabájtnyi anyagot rögzíteni és tárolni.

A rendező 20 órányi felvett interjú alapján dolgozott. Bárhogyan is vélekedjenek a közönség soraiban arról, hogy az 1.7 millió bizalmas dokumentum eltulajdonítása árulás volt, vagy hőstett, magát Snowdent közelebb hozza az emberhez a film. Látjuk, hogyan beszél a barátnőjével, hogyan mélyülnek el a szeme alatti sötét karikák az idő előrehaladtával, ahogy megingathatatlanul hisz benne, hogy amit csinál, az helyes.

A geekek lázadása

A film visszatérő eleme a bizalom, és annak elárulása. William Binney, aki az NSA számára tervezett elemzőprogramokat, 2011-ben lépett ki az ügynökségtől, mert úgy látta, az a szükséges felhatalmazás nélkül cselekszik.

Snowden motivációja is központi kérdés: miért lopott el titkos iratokat egy jól kereső, Hawaiin élő IT-szakember, majd állt ki a nagyvilág elé, hogy azzal a világ első számú közellenségévé váljon? A 31 éves fiatalember szerint az állandó megfigyelés öncenzúrához vezet. Így például ha attól félek, hogy ha rákeresek a “dzsihád” kifejezésre a Google keresőben, akkor feltehetően megfigyelési listára kerül az IP-címem, az magával hozza, hogy kétszer is meggondoljuk, és végül viszakozunk.

A botrány rengeteg kérdést vetett fel. Míg Snowden az öncezúra és az állampolgárok szemszögéből közelíti meg a megfigyelést, addig Greenwald arról beszél: az tisztességtelen előnyhöz juttatja az Egyesült Államokat. Hasonlóan fogalmaz Binney is, aki szerint az elérhető összes információ megszerzése nagyban megkönnyítené egy esetleges jövőbeli diktatúra működését.

Kis és nagy meglepetések

Poitras remekül operált a filmben az egymással szöges ellentétben álló nyilatkozatokkal is. Keith Alexander tábornok, az NSA egykori igazgatója kongresszusi meghallgatásán elmondja, se telefonhívásokat, se sms-ket, se emaileket nem figyeltek meg. Pár perccel később pedig már azt figyeljük, ahogy Snowden elmagyarázza az éppen erre kiépített infrastruktúra működését.

Hihetetlen infrastruktúra áll rendelkezésre a megfigyeléshez Forrás: magyarhangya

Az is kiderül, nem szerepelt Snowden tervei között, hogy hosszabb távon Oroszországban maradjon. Maga Julian Assange, a Wikileaks - London ecuadori nagykövetéségén ragadt - alapítója próbál neki magánrepülőgépet intézni Dél-Amerikába. Mára azonban már barátnője is kinn él vele Moszkvában.

A narratíván kell változtatni

Snowden legnagyobb félelme az volt, hogy az embereket nem fogja érdekelni, amit nyilvánosságra hozott, de mivel még mindig beszélnek róla, úgy érzi, helyesen cselekedett. Ez már az Oscar-díjátadó óta adott első interjúból derült ki, amelyet John Oliver brit komikus készített a napokban. A műsorvezető úgy érezte, Amerikában a szükségesnél jóval kisebb a megfigyelésről szóló társadalmi párbeszéd - a lakosság fele egyáltalán nincs tisztában vele, hogy megfigyelhetik - ezért Moszkvába utazott.

Az interjú egyik feszült pillanata volt, amikor megmutatták Snowdennek azt a Times Square-n készült videót, melyen az utca emberét kérdezték a különböző megfigyelési programokról - amikről még csak nem is hallott egyik megkérdezett se.

Oliver szerint a megoldás a narratíva átdolgozásában lehet. Senkit nem érdekel, hogy a titkosszogálat kémkedett az UNICEF után, az viszont már igen, ha egy kormányszerv hozzáfér az intim fotóinkhoz. Snowden szerint az “NSA irodai kultúra része” volt, hogy meztelen képekeket mutogattak egymásnak a munkatársak, és 12 olyan esetre is fény derült, amikor volt párjuk után kémkedtek a dolgozók. A privát fotók megszerzésére és gyűjtésére a hazafias törvény, illetve a PRISM és Upstream programok adnak lehetőséget. Ezek részletes leírását egy beszédes nevű honlapon össze is gyűjtötték.

A Citizenfour legközelebb április 17-én lesz látható a Titanic Filmfesztivál keretében.